Több mint három éve tart az orosz–ukrán háború, amely a térség biztonságpolitikáját is megváltoztatta. Az európai országok félőnek tartják, hogy Oroszország más területekre is kiterjeszti a konfliktust, valamint az Egyesült Államok támogatásában sem bíznak. Amerika NATO-ból való kilépésének ötlete, valamint Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök egyeztetése is tovább fokozta az aggodalmakat.

Emmanuel Macron francia elnök március elején televíziós beszédében ismertette, miként szavatolná a békét. Franciaország egy nukleáris védőernyőt terjesztene ki Európára, míg az atomtöltetek bevetése a francia elnök hatáskörében maradna. Friedrich Merz szintén az európai nukleáris elrettentő erő kiterjesztését javasolta. Németország leendő kancellárja szerint az Egyesült Államok visszavonulásával Európának fel kell készülnie egy biztonsági garancia nélküli NATO-ra. A politikus már Franciaországgal és az Egyesült Királysággal is egyeztet az atomfegyverek megosztásáról.

A nukleáris európai haderő létrehozásáról és annak következményeiről Kaiser Ferencet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) docensét kérdeztük. A szakértő elmondta, hogy a NATO-tagállamoknak adva volt egy amerikai nukleáris védelmi garancia, így az európai államok nem törekedtek arra, hogy jelentős nukleáris elrettentő képességgel rendelkezzenek. Világviszonylatban Oroszországnak és az Egyesült Államoknak van a legtöbb atomtöltete, míg Európán belül Franciaországnak és az Egyesült Királyságnak.

Franciaország nukleáris fegyverekkel védené Európát

Kaiser Ferenc szerint Európa igyekszik valamilyen önálló elrettentési képességre szert tenni. A kezdeményezéshez hozzájárult, hogy az Egyesült Államok politikája erősen átalakulófélben van, valamint hogy Európának az ukrajnai háború miatt még rosszabb kapcsolata lett Oroszországgal.

„Az európai országok egy jelentős része kiszámíthatatlannak gondolja az Egyesült Államok külpolitikáját. Ez jól tükrözi a német álláspont megváltozását. Németország rendelkezik annyi erőforrással, hogy részben meg tudja finanszírozni a brit és a francia nukleáris elrettentés fenntartását. Friedrich Merz értelemszerűen valamilyen védelmi garanciákat is szeretne majd kompenzációként kapni”

– hangsúlyozta Kaiser Ferenc.

Mint mondta, Európának a legkönnyebb lépés, ha a már meglévő elrettentési képességeit fejleszti tovább, tehát a francia vagy a brit kapacitást. Hozzátette, hogy a nukleáris európai védőernyő létrehozása Franciaországnak mindenképp előnyös lenne. Egyrészt anyagi szempontból, másrészt a nemzeti büszkeség és a vélt vagy valós európai vezető szerep hangsúlyozása miatt.

„Nagyon sok a bizonytalansági tényező, és nem csak itt Európában. A két kommunista államnak, Észak-Koreának és Kínának is jelentős nukleáris képességei vannak, ezért Japán és Dél-Korea esetében is nagyon komoly viták vannak a stratégiai döntéshozatalban. Elgondolkodtak, hogy szükségük van-e saját nukleáris elrettentési képességre, ugyanis a két ország már szintén nem bízik abban, hogy az Amerikai Egyesült Államok nukleáris védőpajzsot nyújthat” – hangsúlyozta a szakértő.

Új fegyverkezési verseny zajlik

Az NKE docense szerint egyelőre nehéz megmondani, hogy mi lesz a jövője a Macron által kezdeményezett összefogásnak. Mint mondta, a világban egy új nukleáris fegyverkezési verseny zajlik. Felidézte, hogy 1998-ban Pakisztán tett szert ilyen fegyverekre, majd India és Pakisztán között is elindult egy erőpróba. Észak-Korea 2006-ban rendszeresített ilyen eszközöket, így akár már Indonézia is gondolhatná úgy, hogy atomfegyvereket kell beszereznie.

Nukleáris robbanófejkészletek 2025-ben (Fotó: hirado.hu)

„Ha egyszerre több ország kezd nukleáris fegyverfejlesztésbe és ezek rendszeresítésébe, akkor az ENSZ atomsorompó egyezményének nem lenne értelme, tehát egy globálisan fontos, fegyverkezést mérséklő egyezmény múlna ki végleg. A kérdés, hogy meg tudják-e akadályozni a folyamatot.” Oroszországnak ráadásul három olyan szövetségese – Észak-Korea, Kína, Irán – is van, amelyeknek szintén vannak tömegpusztító fegyvereik.

Kaiser Ferenc hozzátette, hogy amíg az országok szigorúan elrettentésre használják az atomfegyvereket, addig még akár fokozhatják is a térség stabilitását. Példaként említette Indiát és Pakisztánt, ahol mindkét fél demonstrálta, milyen pusztításokra képesek. Esetükben sikerült mérsékelni egy meglehetősen feszült kapcsolatot. Ettől függetlenül a nukleáris fegyverek hatalmas veszélyeket hordoznak, amire sokáig felhívták a figyelmet.

„Nem túl pozitív, ha egyre több ország rendelkezik olyan fegyverekkel, amikkel akár egy-egy nagyvárost is el lehet tüntetni a Föld színéről. Elég egy rossz döntés, és a nukleáris fegyverek bevetéséig eszkalálódó regionális konfliktus alakulhat ki”

– hangsúlyozta az NKE docense.

Arra a kérdésre, hogy Oroszország provokációnak tekintheti-e Európa nukleáris védőhálóját, a szakértő elmondta, hogy Moszkva szinte bármit annak vehet. Kaiser Ferenc szerint az oroszok geostratégiai, geopolitikai helyzete is sokat javult. Előfordult, hogy Dmitrij Medvegyev korábbi orosz elnök egy héten belül 8-10 európai országnak is atomcsapás ígért. „Tehát Oroszország tudatosan fenyegetőzött ezzel. Nyilván nem feltétlen gondolták komolyan a nukleáris csapásmérést, de igyekeztek elrettenteni az európaiakat Ukrajna támogatásától.”

Csökkenhet a háborús feszültség

Kaiser Ferenc szerint a jelenlegi politikai helyzetet tekintve kevés az esélye, hogy a tagállamok atomfegyvereket vessenek be. „A nukleáris fegyver a végső megoldás. Tehát ahhoz már az kellene, hogy gyakorlatilag az adott állam létét fenyegesse a veszély.” Hozzátette, hogy valószínűleg a NATO nem támadja meg Oroszországot, ahogy Franciaország sem mérne atomcsapást, hiszen egy ilyen lépés a támadó ország létezését fenyegetné.

Mint mondta:

„Ha lesz egy tartósabb tűzszünet, akkor a ma ellenségeiből a honlap üzleti partnerei lesznek.

Tehát én nem gondolnám, hogy Oroszország, Franciaország, akár az Egyesült Államok Kína, vagy Nagy Britannia ténylegesen be akarná vetni az atomfegyvereit. Észak-Korea esetében azért már nem mondanám ezt ilyen határozottan.”

Megjegyezte, hogy a háborús feszültség 2022-ben, az ukrajnai konfliktus kitörésekor sokkal rosszabb volt. Egy évvel ezelőtt, szintén aggasztó tendenciát mutatott, amikor Irán áprilisban, majd októberben is ballisztikus rakétákkal mért csapást Izraelre. „A jelenlegi helyzet sokkal jobb, mint egy-két vagy akár három évvel ezelőtt volt. Tehát most éppen arrafelé mutatnak a folyamatok, hogy egy kicsit alábbhagy a háborús feszültség. Nem lehet kijelenteni, hogy véget ér az orosz–ukrán háború, de talán eljutunk egy tartósabb tűzszünetig.”

A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: Shuterstock)