Az Európai Unió kormányai attól tartanak, hogy a Németország leendő kancellárjaként emlegetett Friedrich Merz által bejelentett radikális kiadási tervek a végén a blokk egységes piacának torzulásához vezetnek, és tisztességtelen versenyelőnyhöz juttathatják az országot – írta a Politico. Faramuci módon a mandátumától már elbúcsúzott parlament felsőházával fogadtatta el a CDU elnöke az ország alaptörvényének történelmi jelentőségű módosítását, ami lehetővé teszi az adósságfék kiengedését, amelynek kísérletébe belebukott Olaf Scholz, az előző kancellár.

Pénzügyi államcsíny

A kancellári poszt „biztos” várományosaként emlegetett, ám ilyen felhatalmazással egyelőre nem rendelkező Merz pénteken meglehetősen heves egyeztetési forduló után

arról beszélt, hogy ha nem tud megállapodni az SPD-vel, nem vállal kisebbségi kormányzást

– ami legalábbis bizonytalanná teszi egy olyan, még meg sem alakult kabinet létrejöttét, amelynek élén „utólagosan” Merz vállalna felelősséget a német történelemben mindeddig példátlan mértékű gigahitel felvételét lehetővé tevő alkotmánymódosításért. Mindeközben az előre hozott választásokon erősen szereplő jobboldali párt, az AfD pénzügyi államcsínyt emleget.

Bár Németország európai szövetségesei széles körben üdvözölték Berlin régóta várt lazítását, nyugtalanságot keltett, hogy ez milyen hatással járhat egy olyan időszakban, amikor a gazdaságok még mindig küzdenek a Covid és az ukrán konfliktus okozta kettős sokk után, valamint az Egyesült Államokkal való kereskedelmi háború fenyegető veszélye miatt – jegyzi meg a brüsszeli lap.

Az uniós vezetők csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozóján – ahol Németországot Olaf Scholz leköszönő kancellár képviselte, mivel a következő kormánykoalíció még nem alakult meg – nem tértek ki a témára, a hangsúlyt inkább arra helyezték, hogy miként építsék ki a kontinens védelmi képességeit – teszi hozzá a Politico.

Tartani a lépést

Mivel a többletkiadások – amelyek a következő évtizedben várhatóan elérik az egybillió eurót, s amelyeket főként a védelemre, az infrastruktúrára és a zöldenergiára fordítanak – enyhítik a Németország rendes költségvetésére nehezedő nyomást, ez máshol is kiadásnövelést tesz lehetővé.

Ennek egy részét már most is az ipar támogatására fordítják, ami mások számára azzal a kockázattal jár, hogy a német vállalatok könnyebb helyzetbe kerülnek, mint az EU más részein működő versenytársaik.

„Vigyáznunk kell, amikor a németországi termelő beruházásokról van szó” – mondta egy volt kormányminiszter Franciaországban, az EU Németország után második legnagyobb gazdaságában, a téma érzékenysége miatt névtelensége megőrzése mellett. „Ez segíthet nekünk, jó irányba húzhatja a saját gazdaságunkat. Ami jó a német gazdaságnak, az nekünk is jó. Több piacot jelent a francia vállalatok számára. De ronthatja a két ország közötti termelékenységi különbséget. Lépést kell tartanunk Németországgal!”

Franciaország állt a kormányok azon csoportjának élén, amelynek tagjai közé tartozik Olaszország és Spanyolország, a blokk harmadik és negyedik legnagyobb gazdasága is, és amely többször felszólította az EU-t, hogy dolgozzon ki új ötleteket az egységes piac általuk potenciálisnak nevezett „torzulásainak” kiegyenlítésére, például az összes uniós ország közös hitelfelvétele révén. Ezt azonban azonban Németország elutasítja – írja a Politico.

A Porsche összeszerelő üzeme 2024. május 6-án, Lipcsében, Németországban (Fotó: Jens Schlueter/Getty Images)

Feneketlen zsákok

A németek hitelfelvételtől való vonakodását említő brüsszeli lap nem tér ki arra, hogy a tervezett egybilliárd dolláros összeget Berlin már eleve hitelből finanszírozná. Németország szövetségesei aggódnak amiatt, hogy Berlin eurómilliárdokat fizet új chip- vagy akkumulátorgyárak vonzására, vagy a német vállalatok energiaköltségeinek csökkentésére, miközben ők nem engedhetnek meg maguknak ilyen bőkezű állami támogatásokat – írja a Politico. Mire lesz elég ez a hitelfelvétel? Ezt a kérdést járta körül az AFP összeállítása.

Ami a honvédelmet illeti, Eva Högl parlamenti védelmi biztos éves értékelése szerint a német hadseregnek még mindig túl sok hiánya van mindenből, még akkor is, ha az ukrajnai háború okozta sokk felrázta a dolgokat.

1945 óta Berlin a NATO-n belül amerikai védelem alá helyezte magát, és a hidegháború befejezése után tovább csökkentette katonai költségvetését. A német katonai kiadások tavaly érték el először a GDP 2 százalékát, ami a NATO sztenderdje lenne. A védelmi miniszter új célként a GDP 3 százalékát tűzte ki célként, ami a 2024-es GDP alapján évente mintegy 129 milliárd eurót jelentene.

Nyernek a fegyvergyártók

Németországnak, amely régóta a költségvetési fegyelem megszállottja, modernizálnia kell az utakat, a vasúthálózatot, az iskolákat és a kórházakat is. A közlekedési minisztérium szerint legalább 5000 hidat kell felújítani országszerte, és becslései szerint csak az országnak 220 milliárd euró értékű munka elvégzésére lesz szüksége 2029-ig. A költségvetési „bazooka” (páncélököl – a szerk.) nagy nyertesei a fegyvergyártó cégek, amelyek részvényárfolyama szárnyal, valamint az építőipar, amely „új aranykorára” készül.

Katonák a német haderő, a Bundeswehr évenkénti szárazföldi hadgyakorlatának sajtónyilvános napján, 2022. október 17-én az észak-németországi Bergenben (Fotó: MTI/EPA/Friedemann Vogel)

A Handelsblatt című gazdasági napilap figyelmeztet az adósságfinanszírozott „Deutsche Vita” délibábjaira:

a pénz nem lesz elég a német ipar versenyképességének növelésére,

amelynek javítania kell termelékenységét, és kegyetlenül kevés a szakképzett munkaerő.

„A modern infrastruktúra elengedhetetlen a világ egyik legnagyobb gazdasága számára, de önmagában nem ösztönzi az innovációt, az átalakulást vagy az új növekedési lehetőségeket” – mutat rá Carsten Brzeski, az ING elemzője. További korlátot jelent, hogy „számos közintézménynek nincs meg a kapacitása és a képessége a nagy infrastrukturális projektek hatékony végrehajtásához. A magánszektorban is korlátozottak a kapacitások” a munkaerőhiány miatt – mutat rá a DIW gazdasági intézet.

Kiemelt kép: Friedrich Merz, a német Kereszténydemokrata Unio, a CDU elnöke (j) és Markus Söder bajor tartományi miniszterelnök, a szövetséges Keresztényszocialista Unió, a CSU elnöke a közös frakció alakuló ülésén a törvényhozás berlini épületében 2025. február 25-én. A két nappal korábbi elõrehozott német parlamenti választásokon a két párt a szavazatok 28,8 százalékának megszerzésével gyõzött.
MTI/EPA/DDP pool/Andreas Gora