Hatalmi játszmák dönthetik romba Donald Trump béketörekvéseit

| Szerző: Szatmári Noémi
Ukrajna és európai szövetségesei is kételkednek abban, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök valóban a békére törekedne. A Kreml szintén bizalmatlan a Nyugati országokkal szemben, azonban a hadban álló feleknek mindkét részről erős kompromisszumra lenne szükségük. Donald Trump nemrég kijelentette, hogy ő az egyetlen a világon, aki Vlagyimir Putyint megállíthatja. Az amerikai elnök szerint a konfliktus eszkalálódása akár a harmadik világháborúhoz is vezethet.

Donald Trump amerikai elnök meggyőződése, hogy Vlagyimir Putyin is békét akar, míg Ukrajna és európai szövetségesei ezt képtelenek elhinni. A CNN politikai elemzői szerint az orosz elnök már korábban is megállapodhatott volna Kijevvel, ha a béketerv Moszkva számára is előnyös feltételeket biztosított volna. Mint írták, Putyinnak nincs vesztenivalója ezeken a tárgyalásokon, míg Ukrajnának bizonyos területekről is le kellene mondania.

Moszkva többször is világossá tette, hogy hosszú távú céljaik változatlanok maradnak, a béke mellett továbbra is ragaszkodnának ahhoz, hogy az ukrajnai konfliktus kiváltó okait megszüntessék. A lap szerint a Kreml szemszögéből ez Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kormányának leváltását, és a NATO keleti terjeszkedésének megállítását jelentheti.

Bizalmi kérdések

Kristine Berzina, a Német Marshall Alap főmunkatársa aggasztónak tartja, hogy Oroszország választásokat szeretne Ukrajnában. Véleménye szerint ez a lépés Moszkvának kedvezne, lehetőséget adva, hogy beavatkozzanak a választásokba. Mint mondta: „Nem számít, mit gondol Trump és Putyin, hogy ezen a héten vagy idén oldják meg konfliktust. Európában sokan megbízhatatlannak tartják Putyint”. Hozzátette, hogy európai tagállamok éppen ezért növelnék a katonai szerepvállalásukat.

Az orosz biztonsági szerveket kutató Andrej Szoldatov oknyomozó újságíró úgy nyilatkozott a lapnak, hogy Oroszország esetében is mély bizalmatlanság van jelen. „A Kreml számára ez nemcsak háború Ukrajnával, hanem háború a Nyugattal. Moszkvában ráadásul sokan nem hisznek abban, hogy Amerikával tartós megállapodást lehet kötni” – jelentette ki Szoldatov.

Monica White, a Nottinghami Egyetem oroszország-szakértője szerint Putyin célja között szerepelhet, hogy a világ legfontosabb döntéshozói között lehessen. „Oroszország ott akar lenni azoknál az asztaloknál, ahol a világ kérdései eldőlnek – tehát bármi is jön ezután, az nem biztos, hogy hódításokat jelent Európában, de minden bizonnyal jelentős szerepet akar szerezni egy új hatalmi tömbben.”

Ellenőrzés alatt

Az amerikai elnök interjút adott a napokban az Outkick sportoldal alapítójának Clay Travis-nek. A beszélgetésben az Egyesült Államok orosz–ukrán háborúra tett erőfeszítéseire is kitértek. Donald Trump kiemelte, hogy Putyinnal és Zelenszkij elnökkel is jó a kapcsolata, így nagyszerű dolog lenne, ha békét tudna teremteni a két ország között. „Szeretném látni, hogy meg tudjuk-e akadályozni a katonák meggyilkolását. Bár ők nem amerikai katonák, egy ilyen dolog mégis a harmadik világháborúhoz vezethet” –  jelentette ki az amerikai elnök, hozzátéve, hogy a konfliktus eszkalálódására tett erőfeszítések „valamennyire ellenőrzés alatt állnak”.

Donald Trump felidézte, hogy korábbi elnöksége alatt Moszkva nem indított támadásokat. Mint mondta, George W. Bush és Barack Obama idejében orosz katonai akció zajlott Grúziában és a Krím-félszigeten, míg a Biden-adminisztráció alatt az ukrajnai háború robbant ki.

Az amerikai elnök szerint nagyon jól ismeri Putyint. Biztos benne, hogy rajta kívül nincs olyan ember a világon, aki megállíthatná.

Mint írtuk, kedd délután több mint másfél órán keresztül telefonon tárgyalt Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök. A két vezető megállapodott egy részleges tűzszünetben, miszerint Kijev és Moszkva 30 napig nem támadja egymás energetikai infrastruktúráját. A hadban álló felek már az első éjszaka tüzet nyitottak, majd egymást vádolták a szabályok megszegésével.

Keith Kellog, az amerikai elnök ukrajnai és oroszországi különmegbízottja szerint Donald Trump célul tűzte ki, hogy a beiktatása után száz napon belül lezárja a csaknem három éve tartó orosz–ukrán háborút. A tervek szerint így Vlagyimir Putyin orosz elnöknek és Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek április végéig kellene közös nevezőre kellene jutnia.

Kiemelt kép: Donald Trump amerikai elnök (j) és Vlagyimir Putyin orosz elnök beszélget az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) szervezete 25. csúcstalálkozóján a vietnami Danangban 2017. november 11-én. (Fotó: MTI/EPApool/Jorge Silva)

VilágPont Járai Judittal

Ajánljuk még