Cikkünk frissült! 

Kétnapos csúcstalálkozóra ül össze csütörtökön Brüsszelben az Európai Unió 27 vezetője, amin Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök képviseli. A magyar kormányfő már szerda óta Brüsszelben tartózkodik, és mint azt előre jelezte, kemény vitákkal telített, konfliktusoktól cseppet sem mentes napok várják az Európai Unió tagállamainak állam- és kormányfőit.

A napirend rendkívül zsúfolt lesz, de António Costa, az Európai Tanács elnökének meghívólevele szerint az ülés napirendjének központi témája az Európai Unió versenyképessége lesz. Ezenkívül foglalkoznak még az Európai Tanács két héttel ezelőtti, március 6-i rendkívüli ülését követő intézkedésekkel, nevezetesen az Ukrajnával kapcsolatos legfrissebb fejleményekkel, valamint a védelem területén az európai védelem jövőjéről szóló „fehér könyv” előterjesztése nyomán a leendő következő lépésekkel, előkészítve egyúttal az Európai Tanács júniusi ülését. Az Európai Bizottság az előző uniós csúcs előtt adott ki egy újrafegyverkezési csomagot, amit szerdán egy részletesebb változatban, egy stratégiai „fehér könyvvel” együtt adott ki. A csomagot 800 milliárd eurósnak mondta Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke.

Az Európai Tanács elnöke előzetesen felhívta a figyelmet, hogy

„az Ukrajnának biztosított, folytatódó támogatásunk, a védelmünkbe való beruházás szükségessége, valamint a versenyképességünk olyan kérdések, amelyek szorosan összefüggnek egymással”.

António Costa véleménye szerint egy versenyképesebb unió erősebb unió is egyben, amely jobban meg tudja védeni a polgárait, az érdekeit és az értékeit a globális színtéren. Szó lesz még a továbbiakban az egységes piac fejlesztéséről, a tehetség és a készségek gondozásáról, valamint az iparpolitikáról is. Ez utóbbi magába foglalja a gépjárműiparra vonatkozó ipari cselekvési tervet valamint az acél- és fémipari cselekvési tervet is. Véleménycserét folytatnak többek között a következő többéves pénzügyi keretről, az illegális migrációról, valamint a közel-keleti helyzetről is, amelyben Izrael és Szíria kapja a főszerepet.

Az esemény délelőtt 11 órakor veszi kezdetét az Európai Parlament elnökével folytatott szokásos véleménycserével, majd Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is beszédet tart videókapcsolaton keresztül. A nap folyamán munkaebédet is tartanak António Guterres ENSZ-főtitkárral.

Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a tanácskozására érkezve elmondta: arról is tárgyalnak, hogy mit lehet tenni még Ukrajnáért és az európai védelem érdekében. A főképviselő konkrét kezdeményezést javasolt Ukrajna számára, amely azokat az eszközöket biztosítaná, amelyekre Volodomir Zelenszkij ukrán elnök szerint szükségük van, ami magába foglal 5 milliárd euró értékű lőszert.

„El kell kezdenünk konkrét lépéseket tenni, és Ukrajnát nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is támogatni. Minél erősebbek a harctéren, annál erősebbek a tárgyalóasztalnál is”

– mutatott rá.

Olaf Scholz leköszönő német kancellár szerint Európának továbbra is erőteljes támogatást kell nyújtania Ukrajnának, függetlenül attól, hogy Washington és Moszkva milyen tárgyalásokat folytat, annak érdekében, hogy Kijev erős pozícióban maradjon, és bármilyen tűzszünet fenntartható legyen. „Egyértelmű állásponttal kell folytatnunk a támogatásunkat, amely szerint Ukrajna számára igazságos békének kell lehetségesnek lennie” – jelentette ki.

Gitanas Nauséda litván elnök érkezéskor kiemelte: Európa 87 évvel ezelőtt is hasonló stratégiai döntés előtt állt. „Vagy hagyjuk, hogy az agresszor fokozza az erőszakot és a félelmet, vagy megállítjuk, megbénítjuk az elrettentő képességét, és hiteles védelmi vonalat építünk ki Európa és Oroszország között”. Mint mondta rövid távon támogatni kell Ukrajnát, katonai segítségre, lőszerre és nagy hatótávolságú rakétákra van szüksége, továbbá növelni kell a nyomást Moszkván egy újabb szankciós csomag bevezetésével, amely a cseppfolyósított földgázt (LNG) és további bankokat érintene.

Orbán Viktor ismét vétózni fog, ha szükség lesz rá

Orbán Viktor miniszterelnök nem sokkal a csúcstalálkozó előtt a Facebookon posztolt, és megmutatta, hogy milyen érzés elszigetelve lenni Brüsszelben. A kormányfő a közzétett képeken újságírók hada előtt állt, és a sajtó kérdéseire válaszolt.

Brüsszelben várhatóan az ukrán csatlakozás kérdése váltja majd ki a legnagyobb vitát, amelyben a magyar kormány álláspontja egyértelmű. Magyarország európai uniós ügyekért felelős minisztere, Bóka János már a mostani csúcsot előkészítő miniszteri ülés után, kedden közölte, hogy

a magyar kormány ezúttal sem fogja támogatni a közös nyilatkozatokat Ukrajnáról.

Bóka szerint legfeljebb csak a másik 26 tagállam konszenzusa alakulhat ki a témában. Ezzel együtt úgy látta, meg fog ismétlődni március 6., amikor is Orbán vétója miatt a többi tagállam külön adta ki a dokumentum Ukrajnáról szóló részét az EU-csúcs végén. „Magyarország nem tudja támogatni jelenlegi formájában a csütörtöki Európai Tanács következtetéseinek Ukrajnára vonatkozó részét: számos stratégiai ponton ellentétes a magyar állásponttal és a magyar nemzeti érdekekkel, ráadásul az ukrán csatlakozási folyamat további felgyorsítására hív fel” – jelentette ki a tárcavezető.

Az elmúlt hetekben Orbán Viktor miniszterelnök is rengeteget foglalkozott Ukrajna EU-csatlakozásának kérdésével.

„Az ukrán csatlakozásnak csak a közvetlen költsége – amely azonnal jelentkezne – az első évben már 500 ezer forint lenne családonként. Ezt mi nem akarjuk vállalni, így ki fogunk tartani a saját álláspontunk mellett”

– szögezte le a kormányfő.

Orbán Viktor a csúcs előtt ugyanakkor kiemelte, hogy támogatja az európai védelmi törekvéseket – bár nem pontosan úgy, ahogy azokat Brüsszel elképzelte. „A magyar álláspontot a parlament rögzítette, Magyarország továbbra is támogatja, hogy Európa önállóan is képes legyen megvédeni a saját biztonságát” – jelentette ki a kormányfő a belga fővárosban működő Magyarország Házában, a Patrióták Európáért pártcsoport EU-csúcs előtti egyeztetésére érkezve.

A miniszterelnök hangsúlyozta: Magyarország támogatja a fegyverkezést is az európai biztonság érdekében.

„A kérdés az, hogy honnan lesz erre pénz. A mi javaslatunk az, hogy mindenki tegye be a saját kasszájából a szükséges pénzt. Ne pedig az unió közös hitelfelvételéből állítsuk elő a szükséges forrásokat. Nem akarunk senkivel sem közös adósságba keveredni”

–  tette hozzá.

Az európai versenyképességről szólva a magyar kormány ugyancsak határozott álláspontot fogalmazott meg. Mint azt Bóka János kijelentette: különösen fontos az európai autógyártás jövője, ami nélkül versenyképes európai iparról nem lehet beszélni. Elmondása szerint a magas energiaárak mérséklése is előfeltétele bármilyen versenyképességi törekvésünknek. Szisztematikusan felül kell vizsgálni azokat az uniós szabályozásokat, amelyek miatt kiemelkedően magasak Európában az energiaárak. Ilyen a szankciós rendszer, a szén-dioxid-kibocsátási kvóta rendszer vagy a kötelező gáztározás jelenlegi szabályozása – sorolta a miniszter.

Orbán Viktor betartotta ígéretét, vétózott

Frissítés: az uniós vezetők megállapodtak az Ukrajnával kapcsolatos következtetésekről – írja a Politico két uniós diplomatára hivatkozva. Mint írták,

Magyarország vétója miatt nem változtattak a két héttel ezelőtt, Ukrajnával kapcsolatban elfogadott szövegen.

Ez utóbbit most is támogatta mind a 26 másik tagállam.

A beszámolók szerint nagyon kevés szó esett az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Kaja Kallas által előterjesztett tervről, amely az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek növelésére irányul. A beszélgetés főként arról folyt, hogy az EU nevezzen ki egy különmegbízottat az Ukrajnáról szóló amerikai–orosz tárgyalásokra.

A két diplomata elmondása szerint a csúcstalálkozó nyitóülése után a tagállami vezetők többé nem férhettek hozzá olyan eszközökhöz, amelyekkel bizalmasabb infókat oszthattak volna meg arról, hogy mi zajlik a zárt ajtók mögött. Így egyelőre nem tudni, hogy miként folytatódtak a tárgyalások.

Kiemelt kép: Az Európai Parlament brüsszeli épülete 2024. július 18-án (Fotó: MTI/Bodnár Boglárka)