Érthetetlen, hogy miért kellett Izraelnek ekkora mértékű légicsapást végrehajtania a Gázai övezet ellen. Ki lehet jelenteni, hogy az Izrael és a Hamász közötti tűzszünet ezzel véget is ért – mondta a hirado.hu-nak Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára.

Palesztinok állnak házaik romjai között az izraeli hadsereg 2025. március 18-i légitámadását követően (Fotó: Abed Rahim Khatib/Anadolu via Getty Images)

Mint arról beszámoltunk, Izrael kedden hajnalban – a Hamász iszlamista terrorszervezettel két hónapja megkötött tűzszünet óta először – légitámadást hajtott végre a Gázai övezetben. A hajnali jelentések még 230 halálos áldozatról szóltak, de a gázai egészségügyi minisztérium által később közzétett adatok szerint a halálos áldozatok száma már 400 fölött van, míg a sérültek számát több százra becsülték.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök azért rendelte el a légitámadást, mert szerinte a Hamász nem tartotta be a megállapodást túszai szabadon engedéséről, és elutasította a tűzszüneti javaslatokat, így nem történt előrelépés a tűzszünet meghosszabbításáról folytatott tárgyalásokon.

Az izraeli illetékesek szerint a hadsereg hadművelete határozatlan idejű, és várhatóan folytatódni fog.

A hajnali támadás az Egyesült Államok beleegyezésével történt. A washingtoni Fehér Ház közlése szerint Izrael előzetesen konzultált az amerikai kormánnyal, és az Egyesült Államok támogatásáról biztosította a tervezett akciót.

A Hamász kedden tudatta, hogy az Izraellel folytatott közvetett tárgyalásokon folyamatosan konzultál a közvetítőkkel, és szeretné véglegesíteni a tűzszüneti megállapodást. Viszont a terrorszervezet Izraelt vádolta azzal, hogy az újabb légitámadással megsértette a tűzszünetet, és ezzel veszélybe sodorta a túszok életét.

Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa a Gázai övezetben újraindított izraeli támadások azonnali beszüntetésére és a Hamász iszlamista terrorszervezet által fogva tartott túszok szabadon bocsátására szólított fel.

„Az elmúlt 18 hónap erőszakos eseményei világosan megmutatták, hogy ebből a válságból nincs katonai kiút. Az egyetlen út a politikai rendezés, a nemzetközi joggal összhangban. Ha Izrael még több katonai erőhöz folyamodik, az csak további nyomorúságot fog okozni az amúgy is katasztrofális körülmények között élő palesztin lakosságnak”

– jelentette ki Türk, hozzátéve, hogy a túszokat azonnal és feltétel nélkül szabadon kell engedni.

Valószínűleg nem marad el a bosszú, a Hamász brutális megtorlásra készülhet

Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tanára lapunk kérdésére válaszolva elárulta, hogy őt magát is teljesen váratlanul érte Izrael brutális lépése. Mint mondta, még meg kell vizsgálni, hogy a támadás össze volt-e hangolva a jemeni húszik ellen végrehajtott amerikai csapással, de úgy tűnik, hogy kezd felerősödni a térségben az erőszakhullám.

Kis-Benedek József, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, biztonságpolitikai szakértő (Forrás: YouTube)

A szakértő szerint minden jel arra utal, hogy Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek fontosabb a saját helyzete, mint a terrorszervezet által fogva tartott izraeliek élete. Felhívta a figyelmet, hogy amennyiben Izrael és a Hamász valóban megállapodna, akkor nem zárható ki, hogy hamarosan újabb választásokat kellene tartani Izraelben. Hozzátette:

Mivel ebben az esetben az izraeli kormányfő ellen nagy valószínűséggel eljárást indítanának, Netanjahunak az az érdeke, hogy a konfliktus folytatódjon.

Kis-Benedek József emlékeztetett, hogy Izrael és a Hamász január 19-én tűzszünetet kötöttek, azonban azt egyik fél sem tartotta be. Ennek ellenére is érthetetlen, hogy Izrael miért hajtotta végre az elmúlt időszak legnagyobb légicsapását. „Ahhoz képest, hogy a Hamász nem tartotta be a megállapodásba foglaltakat, ez a reakció, amit Izrael tanúsított, túlságosan nagy válaszcsapás volt” – fogalmazott Kis-Benedek József.

Az Egyesült Államok, Katar és Egyiptom által közvetített háromfázisú megállapodás első szakasza január közepén kezdődött, amely a túszok szabadon engedése volt, majd az izraeli hadseregnek a Gázai övezetből történő kivonulása és Gáza újjáépítése következett volna a második és a harmadik fázis értelmében. A biztonságpolitikai szakértő szerint jelenleg az első és a második fázis között van a folyamat, de még azt sem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy az első fázis befejeződött volna. Ezzel a támadással azonban most minden dugába dőlt, az egész tűzszüneti folyamat befejeződött.

„Nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy ez a tűzszünet nem folytatódik. Nem világos, hogy miért kellett most az izraeli légierőnek egy ekkora támadást végrehajtania. Ennek nyilván súlyos következményei lesznek, elég nagy a felháborodás az arab világban is, és azzal is számolni kell, hogy a Hamász részéről nem folytatják túszok szabadon engedését. A túszok szempontjából ez az egész támadás rendkívül kedvezőtlen”

– magyarázta Kis-Benedek József.

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy az izraeli támadás nem marad következmények nélkül. Valószínűleg nem marad el a bosszú, ami azt jelenti, hogy terrortámadásokat hajthatnak végre Izrael ellen. Elsősorban Ciszjordániát érheti fenyegetés, de az sem zárható ki, hogy külföldi izraeli érdekeltségek ellen is intéznek támadásokat.

Arra a kérdésre, hogy esetleg az arab országok tehetnek-e katonai lépéseket Izrael ellen, az NKE tanára határozottan nemmel válaszolt, mivel a Hamász egyáltalán nem népszerű a környező országokban.

Benjámin Netanjahu megerősödött a csapás miatt belpolitikailag

A gázai háború újraindítása után a Zsidó Erő nevű radikális jobboldali párt úgy döntött kedden, hogy visszatér a Benjámin Netanjahu vezette kormánykoalícióba. Ezzel Itamár Bengvír volt – és jövőbeli – nemzetbiztonsági miniszter pártja közel két hónappal a koalícióból való kilépése után tér vissza a kormányba. A Zsidó Erő és Benjámin Netanjahu miniszterelnök Likud pártja a közös nyilatkozatban azt írta:

„Megegyeztek abban, hogy az Ocma Jehudít-frakció ma visszatér az izraeli kormányba, és párt miniszterei is visszatérnek a kormányba”.

A Zsidó Erő januárban azért hagyta el a kabinetet, mert a kormány egyezségre jutott a tűzszünetről és a túszalkuról a palesztin iszlamista Hamász terrorszervezettel. Kedden Bengvír üdvözölte, hogy Izrael újraindította a katonai hadműveleteket a Gázai övezetben, és éjjel légicsapáshullámot indított el, amellyel a Hamász középszintű parancsnokait, politikai hivatalának tagjait és infrastruktúráját vette célba.

„Üdvözöljük Izrael visszatérését Benjámin Netanjahu miniszterelnök vezetésével az intenzív harcokba” – emelte ki Bengvír közleményében. „Amint azt az elmúlt hónapokban mondtuk, Izraelnek vissza kell térnie a gázai harchoz. Ez a helyes, erkölcsös, etikus és legindokoltabb lépés a Hamász terrorszervezet megsemmisítéséhez és a túszok visszahozásához” – tette hozzá a politikus.

A támadást számos muszlim ország elítélte. A török külügyminisztérium szerint Izrael gázai légicsapásai a palesztinok elleni népirtó politikájának egy újabb szakaszát jelentik. A török külügyi tárca a közleményben elfogadhatatlannak nevezte, hogy Izrael az erőszak új ciklusát indította el a térségben, szerintük az izraeli kormány ellenséges hozzáállása veszélyezteti a Közel-Kelet jövőjét. Az egyiptomi külügyminisztérium eközben úgy nyilatkozott, hogy elítélnek „minden olyan izraeli támadást, amelynek célja, hogy kudarcba fulladjanak a feszültség csökkentésére és a stabilitás helyreállítására irányuló erőfeszítések”. Mohammad Momani, a jordániai kormány szóvivője emberiesség elleni agresszív és barbár cselekedetnek nevezte a kedd hajnali légitámadást.

Kiemelt kép: Folytatódik a mobilitás Izrael és a Gázai övezet határán, miután Izrael támadást intézett a Gázai övezet ellen 2025. március 18-án (Fotó: Mostafa Alkharouf/Anadolu via Getty Images)