Ahogyan arról korábban beszámoltunk, a februári választásokon kancellárrá választott Friedrich Merz gyorsan szakított kampányban tett ígéreteivel, és már a tavasz legelején egy akár kilencszáz- vagy ezermilliárd eurós különalap létrehozásának lehetőségéről beszélt.
Az elképzelés végül egy 500 milliárd eurós csomag formájában öltött testet, amelyet Merz és koalíciós partnere, a Szociáldemokraták (SPD) közösen terjesztettek elő, célként kitűzve a katonai kiadások növelését és az alkotmányosan védett adósságkorlát enyhítését. A javaslat elfogadásához az utolsó pillanatban szükség volt a Zöldek támogatására is, hogy biztosítsák a parlamenti többséget.
A csomagot végül kedden 513 képviselő támogatta, míg 207-en ellene szavaztak, tartózkodás nem volt – a döntéshozatalhoz minimálisan 489 igen voksra volt szükség.
Friedrich Merz a parlamenti vitában hangsúlyozta, hogy a csomag fő motivációja „Putyin agressziós háborúja Európa ellen”. Felsorolta a Németország ellen szerinte nap mint nap megtörténő, vélt orosz szabotázsakciókat, beleértve a kritikus infrastruktúra elleni támadásokat, gyújtogatásokat, kémkedést és dezinformációs kampányokat, valamint az Európai Unió megosztására és marginalizálására irányuló kísérleteket – írja a The Guardian.
Elismerve, hogy sokan aggodalommal figyelik az adósságnövelést, Merz kijelentette: ideje szembenézni az új korszak kihívásaival, különös tekintettel arra, hogy Németország immár nem függhet az Egyesült Államoktól.
„Megértjük az aggodalmakat, megértjük a kritikát” – mondta, majd hozzátette:
„Legalább egy évtizede hamis biztonságérzetben éltünk.”
Németországnak most egy „paradigmaváltással” kell szembenéznie, amely Merz szerint megköveteli, hogy „részben a semmiből” újjáépítsék védelmi képességeiket.
A pénzpiacok kedden már a szavazás előtt emelkedni kezdtek, mivel arra számítottak, hogy a tervezet serkentheti a német és az eurózóna növekedését. Ennek köszönhetően az euró több mint öt hónapos csúcsra erősödött. A Bundestag (német alsóház) jóváhagyását követően a jogszabály pénteken a Bundesrat (szövetségi tanács) elé kerül, amely Németország 16 szövetségi tartományának kormányait képviseli.
A konzervatívok és az SPD úgy vélték, gyorsan kell cselekedniük a törvényhozás érdekében, mivel az alkotmánymódosítást igényel, amihez legalább a képviselők kétharmadának támogatása szükséges. Az új Bundestag, amely március 25-én alakul meg, várhatóan szembe kellett volna néznie az AfD és a szélsőbaloldali Die Linke ellenállásával, akik együttesen blokkoló kisebbséget alkotnak.
Az, hogy a törvényhozási folyamatot néhány nap alatt az utolsó parlamenti ülésen keresztülpréselték, felháborodást váltott ki az ellenzéki pártok körében.
Alice Weidel, az AfD társelnöke – amely jogi panaszt nyújtott be az ország legfelsőbb bíróságán a törvényhozás megakadályozására – dühösen reagált, és
a csomagot „a szövetségi köztársaság történetének legnagyobb választási csalásának” nevezte.
A volt befektetési bankár Weidel előre jelezte, hogy az adósság növekedése miatt Németország leminősítést kaphat a hitelminősítőktől, amely az egész eurózónára kihatással lesz.
„Ez a csomag a fiatalok és az adófizetők arcába fog robbanni, akik évekig viselni fogják a következményeit”
– figyelmeztetett.
A reformok középpontjában a német adósságfék áll, amelyet Angela Merkel kormánya vezetett be a 2008-as globális pénzügyi válság után annak érdekében, hogy hosszú távon ellenőrzés alatt tartsák az államadósságot.
Az ellenzők rámutattak, hogy kampányában erősen elkötelezte magát az adósságfék mellett, majd győzelme után, február 23-án szinte azonnal megváltoztatta álláspontját. Merz ezt azzal indokolta, hogy „a helyzet rendkívül gyorsan változik”, különösen az „amerikai elnök, Donald Trump és ukrán kollégája, Volodimir Zelenszkij közötti konfliktus” fényében.
Kiemelt kép: Friedrich Merz, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke (Fotó: MTI/EPA/Hannibal Hanschke)