A védelmi miniszterek közös nyilatkozatban hangsúlyozták, hogy a döntésük legfőbb célja a csapatok rugalmasabb védelmi lehetőségeinek biztosítása, ugyanis kulcsfontosságú, hogy a megfelelő eszközökkel tudják megvédeni a területüket és a szabadságukat.
A kilépés bejelentését követően jogvédő szervezetek és egyes NATO-szövetségesek aggályaikat fejezték ki a döntés következményei miatt, ugyanakkor
a balti államok és Lengyelország hangsúlyozták, hogy a kilépés ellenére továbbra is elkötelezettek a nemzetközi humanitárius jogok iránt, különösen a civil lakosság védelmében.
Az 1997-ben hatályba lépett ottawai szerződés célja a gyalogsági aknák világszintű betiltása volt, melyet több mint 160 ország, köztük a balti államok 2005-ig, Lengyelország pedig 2012-ben írt alá. Néhány nagy katonai hatalom – köztük Oroszország, Kína, India, Pakisztán és az Egyesült Államok – azonban nem csatlakozott.
A balti államok és Lengyelország szerint a biztonsági helyzet a szerződés aláírása óta jelentősen romlott, különösen Oroszország 2022-es ukrajnai katonai műveletei óta. A térség országai ennek hatására megnövelték katonai kiadásaikat, hiszen jelentős mértékben támogatták Ukrajnát mind anyagi, mind katonai segítséggel.
Az ENSZ jelentése szerint jelenleg Ukrajna a világ legtöbb aknával ellátott országa.
Habár Ukrajna is aláírta az ottawai szerződést, a háborús helyzet miatt az ENSZ-nek bejelentette, hogy nem tudja garantálni annak teljes betartását.
Kapcsolódó tartalom
A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: MTI/AP/Ukrán 24. gépesített dandár sajtószolgálata/Oleg Petraszjuk)