A szakértő rámutatott: az EU eddig is nagymértékben támogatta Kijevet, hiszen 135 milliárd eurót fordított az orosz–ukrán háború finanszírozására, amely összeg a hétéves uniós költségvetés tíz százalékának felel meg. Dornfeld László szerint Ukrajna teljes jogú tagállammá emelése minden szempontból szétfeszítené az Európai Unió jelenlegi kereteit.

„A források elosztása terén borulna minden, amit eddig ismertünk. Például Ukrajnán kívül megszűnnének a kohéziós források, hiszen az ukrán megyék annyira fejletlenek, hogy még Bulgária is az uniós átlag szintjére kerülne. Hazánk nettó befizetője lenne az uniós költségvetésnek”

– értékelte a helyzetet az Alapjogokért Központ vezető elemzője.

Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője – fotó: Facebook

Dornfeld László kiemelte: az Európai Unió Tanácsának becslése szerint az ország évente 26 milliárd euró közvetlen támogatásra lenne jogosult, vagyis összesen 186 milliárd eurót kapna egy költségvetési időszakban.

Ez a teljes uniós költségvetés nagyjából tizenöt százaléka lenne.

Az európai uniós ügyekkel foglalkozó szakértő úgy látja, hogy mezőgazdasági kérdésekben is komoly változásokat hozna egy lehetséges ukrán uniós csatlakozás. Ukrajna ugyanis nagyobb termőterülettel rendelkezik, mint Olaszország, és a földalapú támogatások mintegy felét egymaga kapná meg. Kifejtette: a magyar gazdák jelenleg is kevesebb pénzt kapnak, mint a nyugat-európaiak, ez a helyzet pedig még tovább romlana az ukránok belépésével.  Emellett Dornfeld László szerint olcsó és rossz minőségű termékek dömpingje szakadna rá az EU-s belső piacra, csődbe juttatva a helyi termelőket a legtöbb tagállamban.

A szakértő külön felhívta a figyelmet az élelmiszer-biztonsági kockázatokra is, hiszen Ukrajna korántsem támaszt olyan szigorú előírásokat a mezőgazdasági termelők felé, mint az EU.

Így például nyugatabbra már betiltott növényvédő szereket használhatnak, amelyek csökkentik az előállítás költségeit, ezzel együtt viszont a termékek minősége is romlik. „Ukrajnában többnyire amerikai cégek kezében vannak a termőföldek, akik az Egyesült Államokhoz hasonlóan ott is génmódosított terményeket (GMO) termesztenek. Magyarország tudatosan GMO-mentes, az ezzel kapcsolatos hazai politika hosszú évekre nyúlik vissza” – hangsúlyozta az Alapjogokért Központ vezető elemzője.

Dornfeld László összességében úgy véli,

hazánkra nézve katasztrofális következményekkel járna Ukrajna európai uniós tagsága.

Mégis az látható, hogy a brüsszeli elit nem tett le erről, mivel egy lehetséges békemegállapodás minden bizonnyal ki fogja zárni Ukrajna NATO-csatlakozását, így az ukrán EU-belépés egyfajta vigaszdíjként is szolgálhat. Sokan azt gondolják Brüsszelben, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás kárpótolná az ukrán elitet, amely a nyugati ígéreteknek hitt, és 2022 tavaszán a háború folytatása mellett döntött a békekötés helyett.

Kiemelt kép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a kijevi megbeszéléseit követõ sajtóértekezleten 2023. november 4-én, az Ukrajna elleni orosz háború alatt.
MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko