A múlt csütörtöki EU-csúcson az uniós vezetők egyszerűen megkerülték Magyarországot, amely egyedüli résztvevőként nem írta alá a többi tagállam által támogatott nyilatkozatot.
Sokan arra is felhívták a figyelmet, hogy Orbán Viktor miniszterelnök szokatlan módon ezúttal nem követelt semmilyen engedményt Brüsszeltől, pedig korábban többször is sikerrel használta alkupozícióját az EU-s döntéshozatalban. Ez a meglepő „zenállapot” azonban lehet, hogy csupán taktikai lépés volt, hiszen a találkozón nem született valódi döntés – írta cikkében az Euractiv hírportál.
Mint kifejtették, a március 20-ra tervezett következő csúcstalálkozó már sokkal feszültebb lehet, de az igazi összecsapás már ezen a héten várható: március 15-én lejár a jelenlegi uniós szankciós csomag, amelyet félévente kell megújítani.
És ezúttal Magyarországot nem lehet megkerülni – a szankciók meghosszabbításához ugyanis mind a 27 tagállam egyhangú támogatása szükséges.
A jelenlegi EU-szankciók több mint 2400 személyt és szervezetet érintenek, akiket és amelyeket azzal vádolnak, hogy aláássák Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét. A magyar kormány az elmúlt három évben többször próbálta elérni, hogy a listán szereplő bizonyos érintettek lekerüljenek a listáról.
A kormány most is eltávolíttatni néhány szereplőt a listáról – de más okok miatt is a szankciók ellen vannak
Az elmúlt hetekben a magyar kormány bejelentette, hogy nyolc személy törlését szeretné elérni a listáról, és további engedményeket akar a Ukrajnával folytatott gáztranzittárgyalásokban. A magyar EU-képviselet nem erősítette meg, hogy pontosan mely személyekről van szó.
A helyzetet bonyolítja, hogy Donald Trump amerikai elnök jelezte:
Washington akár enyhítheti is az Oroszország elleni szankciókat egy békemegállapodás érdekében.
Ez Magyarországot is arra ösztönözheti, hogy keményebben lépjen fel Brüsszelben a Moszkva elleni intézkedések ellen.
A magyar diplomácia nyomásgyakorlását erősítheti, hogy Magyarország és Szlovákia hónapok óta vitában áll Ukrajnával amiatt, hogy Kijev megszüntette az Oroszországból az EU-ba irányuló gázszállításról szóló megállapodást. Az Európai Bizottság által szervezett tárgyalások eddig nem vezettek eredményre.
A múlt heti washingtoni látogatása után Szijjártó Péter külügyminiszter kijelentette, hogy várja az EU külügyi vezetőjének, Kaja Kallasnak a válaszát az ukrán gázvitával kapcsolatos levelére, mielőtt mérlegelné a szankciók meghosszabbításának támogatását.
Januárban Magyarország végül elállt a vétótól, és hozzájárult az Oroszország elleni szankciók újabb hat hónapos meghosszabbításához – de csak azután, hogy az EU egy közös, nem kötelező érvényű nyilatkozatban vállalta: komolyan veszi Magyarország gázellátási aggodalmait.
Az EU-nak ezen a héten három alkalma lesz biztosítani a szankciós csomag meghosszabbítását: hétfőn, szerdán vagy végső esetben pénteken, vagyis március 14-én.
Ha nem sikerül egyhangú döntést hozni, az példa nélküli patthelyzetet eredményezhet, amely alapjaiban rengetné meg az unió szankciós politikáját – hívta fel a figyelmet az Euractiv.
Kiemelt kép: Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)