Indián törzsi nemzetek és őslakos diákok perelték be Donald Trump kormányát

| Szerző: Kertész Ákos
Három törzsi nemzet és öt őslakos diák perben állítja, hogy a Trump-kormányzat megszegte a törzsekkel szemben fennálló jogi kötelezettségeit, miután munkahelyeket szüntetett meg az őslakosok oktatási hivatalának iskoláiban.

A per szerint két főiskolán történt kirúgások – amelyeket a kormányzati kiadások csökkentésére irányuló intézkedések részeként hajtottak végre, részben Elon Musk közreműködésével – veszélyes körülményekhez, elmaradt órákhoz és késedelmes pénzügyi támogatásokhoz vezettek – számolt be a CBS News.

Az ügyet az amerikai őslakos jogi alap jogászai nyújtották be Washingtonban a belügyminisztérium, az indián ügyek hivatala (BIA) és az indiai oktatási programok hivatalának (OIEP) vezetői ellen.

A perben a pueblo indiánok, a potawatomi indiánok, valamint – harmadik félként, közösen – a cheyenne és az arapaho indiánok törzsi nemzete képviselteti magát.

A törzsi nemzetek állítják, hogy a kormányzat nem egyeztetett velük, mielőtt az elbocsátásokat végrehajtotta volna a BIE által felügyelt két főiskolán. A délnyugati indián műszaki főiskola (SIPI) nevű új-mexikói főiskolán az alkalmazottak közel egynegyedét, köztük kilenc oktatót bocsátottak el vagy kényszerítettek távozásra februárban.

A kereset szerint a biztonsági és karbantartási dolgozók elbocsátása miatt az intézményben veszélyes állapotok alakultak ki – például két áramkimaradás is történt az elmúlt hetekben, amelyeket nem tudtak időben helyreállítani.

A perben szereplő egyik SIPI-diák, Kaiya Brown elmondása szerint a kollégiumában 13 órán át nem volt áram, ezért el kellett hagynia a lakhelyét, hogy egy másik helyszínen tudja elvégezni a feladatait.

A haskell indián nemzetek egyeteme Kansas államban szintén a dolgozók több mint egynegyedét veszítette el, köztük a diákélet dékánját, oktatókat, tanácsadókat, edzőket, szállásfelügyelőket, adminisztrátorokat és a főiskola egyetlen buszvezetőjét. A per szerint az elbocsátások következtében a hallgatói központot bezárták, a pénzügyi támogatások késve vagy egyáltalán nem érkeztek meg, és az órákat olyan vezetők tartják, akik nem rendelkeznek az elbocsátott oktatók szaktudásával.

Bár mindkét intézményben visszavettek néhány alkalmazottat , a BIE figyelmeztette őket, hogy ez csak átmeneti lehet, és újra elbocsáthatják őket.

Miért kérhetik számon a kormányon?

Az Egyesült Államok kormánya az indián törzsekkel kötött szerződések és törvények értelmében köteles biztosítani az őslakos közösségek oktatási lehetőségeit, amit a BIE felügyel.

A BIE honlapja szerint 23 állam 64 rezervátumában 183, az iroda által finanszírozott általános és középiskola működik, amelyekben mintegy 42 000 indián diák tanul. Ezek közül 55 a BIE, 128 pedig a törzsek által működtetett.

Az amerikai kormány ellenőrző szerve, a kormányzati számvevőszék már évek óta figyelmeztetett a BIE jelentős munkaerőhiányára, amely akadályozza az iskolák megfelelő működését.

A cheyenne és arapaho törzsek nemzetének helyettes vezetője, Hershel Gorham szerint a törzsi nemzetekkel az előzetes egyeztetés az amerikai kormány egyik alapvető kötelezettsége lenne. „Ebben az esetben sem a BIA, sem a BIE, sem a szövetségi kormány nem konzultált velünk” – mondta.

Gorham szerint bár egyes kormányzati megszorításokat később visszavontak, ez azt mutathatja, hogy Doug Burgum és Robert F. Kennedy Jr., a belügyi és az egészségügyi minisztériumok vezetői tisztában vannak a kormányzat felelősségével az indián közösségekkel szemben. Ugyanakkor úgy véli, nincs valódi mozgásterük, hogy megakadályozzák az őslakosokat érintő jogsértéseket.

Kiemelt kép: Donald Trump amerikai elnök a munkaerőpiac alakulásáról nyilatkozik a washingtoni Fehér Házban 2025. március 7-én (Fotó: MTI/EPA/Consolidated News Photos pool/Chris Kleponis)

VilágPont Járai Judittal

Ajánljuk még