Az amerikai hírszerzés Ukrajnát támogató tevékenységének leállítása máris érezhető a Politico című, amerikai kézben levő brüsszeli lap szerint. Az USA-beli Maxar műholdas cég, amely kereskedelmi műholdképek egyik vezető szállítója Ukrajna számára, ugyanis blokkolta Ukrajna hozzáférését a szolgáltatásaihoz, amelyeket
az ukrán haderő a harctéri terepadatok tanulmányozására és az orosz állások elleni csapások megtervezésére
használ fel.
Gia DeHart, a Maxar szóvivője közleményében elmondta, hogy az amerikai kormány felfüggesztette az ukrán hozzáférést a vállalat „Global Enhanced GEOINT Delivery” programjához, amelyet egy korábbi szerződés alapján nyújtottak.
Rövid távú következmények
Az amerikai hírszerzés nélkül az ukránok is sokkal kevesebb valós idejű, „horizonton túli” – (tehát a szabad szemmel vagy egyszerű radartechnikával már nem látható, illetve a hagyományos haditechnikával fel nem deríthető) információval rendelkeznek az orosz katonai alakzatokról, mozgásokról és logisztikáról – szögezi le a Demokrata Párthoz közel álló, s a Biden-adminisztráció idején tekintélyes támogatással rendelkező lap.
A pusztítás nyomai egy orosz légicsapásban súlyosan megrongálódott háromemeletes épület előtt a kelet-ukrajnai Harkivban 2025. március 7-én. A támadásban legkevesebb nyolcan megsebesültek. (Fotó: MTI/EPA/Szergej Kozlov)„A hírszerzés kikapcsolása a legkárosabb és legellenségesebb döntés” – véli a lap által idézett Camille Grand, a NATO korábbi védelmi beruházásokért felelős főtitkárhelyettese. „A fegyverellátás csökkentése csak néhány hónap múlva lesz masszív hatással, s ezt a kiesést az európaiak részben enyhíthetik. Ám a ha az (amerikai) hírszerzési adatok átadásának megtagadása tovább tart, annak már rövid távon lesznek következményei” – tette hozzá Grand.
A brit Guardian, mely úgy fogalmaz: az amerikai „büntetőintézkedések” az ukránokat megdöbbentették, szintén az ukrán védelmi képességek visszaeséséről számol be. „A riasztórendszerek, amelyek a civileket a beérkező rakétákra és az orosz bombázó repülőgépek felszállására figyelmeztették,
már nem működnek hatékonyan. Oroszország keményen kihasználta
az új helyzetet, amikor pénteken nagyszabású légicsapást mért Ukrajna energiahálózatára és lakóépületeire”. A baloldali brit lap úgy véli: Trump „közömbös volt az általa lehetővé tett vérengzés iránt”.
Afganisztánt akarnak?
A Guardian azt a minapi megemlékezést is felidézi, amelyen Keir Starmer miniszterelnök „megható tisztelgéssel emlékezett meg hat brit katonáról, akik 13 évvel ezelőtt Afganisztánban vesztették életüket. A miniszterelnök ezután
egy 22 éves brit királyi tengerészgyalogosról emlékezett meg,
aki szintén március 6-án halt meg, de 2007-ben Helmand tartományban.”
Ismert: a ,most hazafias húrokat pengető, a Munkáspártot vezető kormányfő első intézkedései közé tartozott, hogy eltávolíttatta a woke ideológiával össze nem egyeztethető William Shakespeare portréját a brit miniszterelnök hivatala, a Downing Street 10. szám alatti épület faláról,. Szélsőbaloldali vélemények szerint Shakespeare épp úgy a brit gyarmatosítás és rabszolgatartás szimbólumai között szerepel, mint I. Erzsébet brit királynő, akinek képmását Starmer szintén eltüntette.
Starmer – mint azt a Guardian is kiemeli – egyértelmű válasznak szánta ezt a gesztust azokra a Fehér Házból hallható véleményekre, miszerint még a nyugat-európai vezető országok sem rendelkeznek kellő katonai erővel ahhoz, hogy releváns tényezőként léphessenek fel az ukrajnai hadszíntéren.
Kabul, 2021. augusztus 24. Az amerikai központi parancsnokság által közreadott képen evakuálást biztosító amerikai tengerészgyalogosok a kabuli Hamid Karzai Nemzetközi Repülőtéren 2021. augusztus 21-én. Az Egyesült Államok és szövetségesei a légi kikötőn keresztül menekítik ki a külföldi állampolgárokat és a velük együttműködő afgánokat, miután az iszlamista tálibok elfoglalták Afganisztán csaknem egészét. (Fotó: MTI/EPA/Amerikai központi parancsnokság/Victor Mancilla)JD Vance alelnök például – a Guardian szerint kifejezetten a brit csapatokra célozva – a napokban úgy fogalmazott: az USA esetleges részesedése Ukrajna gazdaságában „erősebb biztonsági garanciát jelent, mint
20 ezer katona valami véletlenszerű országból, amely 30-40 éve nem vívott háborút”.
Starmer most azt az afganisztáni jelenlétet hozza fel ellenpéldaként, amely éppen egy csúfos katonai kudarccal végződött. Az ázsiai országból 2021 augusztusában, az európai baloldal szoros szövetségese, a Demokrata Párt színeiben elnökösködő Joe Biden adminisztrációja idején fejvesztve távoztak azt Egyesült Államok vezette nemzetközi erők, egész fegyverrendszereket hagyva az ország ellenőrzését újra átvevő (szélsőséges iszalmista) tálib csoportok kezén.
Áthidalhatatlan szakadék
Fontos kérdés: rendelkezik-e Európa kellő katonai erővel és mozgósítható pénzalapokkal ahhoz, hogy átvegye egy több éve húzódó, ráadásul a támogatott felet tekintve igencsak vesztésre álló háború viselésének terheit? Ami az amerikai hírszerzés „adásszünetét” illeti: „Nem vagyok benne biztos, hogy az európai országok valóban képesek áthidalni ezt a szakadékot” – mondta a Politicónak egy, a szövetségesek képességeit ismerő, névtelenséget kérő európai tisztviselő.
A brüsszeli lap szerint az amerikai hírszerző közösség, amely
18 ügynökséget foglal magában, messze túlszárnyalja bármelyik európai társát,
különösen a műholdas technológia és az elemző kapacitás terén.
Bármi áron?
Németországban a változás szeizmikus volt – írja a Guardian a különböző európai országoknak az ukrajnai háború melletti elköteleződését listázva. Miután hónapokig kampányolt országa szigorú „adósságfékének” védelmében, Friedrich Merz leendő kancellár megállapodást kötött várható koalíciós partnerével, az SPD-vel, miszerint több százmilliárd eurót szánnak a védelemre és az infrastruktúrára. Az adósságra vonatkozó szigorú szabályok a háború utáni Németország teljes gazdasági szerkezetét megalapozták. De most szükség van rá, hogy ezt átlépjék – fogalmaz a brit lap.
Csakhogy a puszta „szükség van rá” mellett a realitás az – erről sem a Guardian, sem a Politico nem tesz említést – hogy a közel egybilliárd dolláros, a német történelemben szinte példátlan méretű gigahitelhez – hiszen Merzék ennek a tervezett kölcsönnek az egyik feléből fedeznék a háború ötségeit és támogatnák Ukrajnát – nem elég az SPD és a CDU „jó” szándéka, hanem a Bundestag kétharmados támogatása kellene.
Mindeközben a háborús szerepvállalásra készülő Európát elhúzódó energiaválság sújtja: februárban például arról számolt be a Bloomberg, hogy a most egybilliárd eurós hitel felvételét fontolgató
Németországban a háztartások még mindig 31 százalékkal többet fizetnek az energiáért, mint a 2022-es válság előtt,
ami rávilágít az új kormány előtt álló sürgős kihívásra az energiaválság közepette – írta a gazdasági lap a Verivox összehasonlító portál elemzésére hivatkozva.
Vízgőz száll fel a Neurath széntüzelésű erőmű hűtőtornyaiból 2024. március 25-én a németországi Grevenbroich közelében. Működésüket meghosszabbították, hogy kompenzálják az Oroszországból származó földgázimport leállítását az ukrajnai háború kitörése után. (Fotó: Andreas Rentz/Getty Images)Von der Leyen pénzteremtő ereje
Még ebben a hónapban bemutatja az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a régóta várt „fehér könyvet” – bizakodik a Politico –., s a dokumentum bemutatásakor az Európai Bizottság elnöke részletesen ismerteti a védelmi finanszírozás tervét. Ursula von der Leyen valóban képes hirtelen, nagy összegek mozgósítására: ezt már a Covid-járvány idején is bizonyította; szintén a Politico írt tavaly áprilisban írt arról, hogy
az európai ügyészség veszi át az Európai Bizottság azóta ismét megválasztott elnökének nevéhez kapcsolódó bűncselekmény
és a 20 milliárd eurós pénzmozgással kapcsolatos, titokzatos SMS-ekhez köthető korrupciós ügy nyomozását.
🇪🇺Von Der Leyen Is Inundated by a Wave of Lawsuits at the Beginning of April It Was Announced That Criminal Investigations Had Been Started Against von Der Leyen
Because in 2021 she bought 900 million COVID-19 vaccine doses directly and freely from Pfizer Boss Albert Bourla -… pic.twitter.com/SvWbAwSoCJ
— 𝘊𝘰𝘳𝘳𝘪𝘯𝘦 (@OopsGuess) June 16, 2024
Kölcsönöket kaphatnak önmaguktól
Az EU végrehajtó szerve minden szekrényt megrohamoz, hogy pénzt találjon a védelemre –tudósít lelkes hangnemben a Guardian – így még a költségvetési szabályokat enyhítik (ezeknek a korlátokat a túllépést a vezető nagyhatalmak, így Franciaország esetében az Európai Unió eddig is egy kézlegyintéssel intézte el – a szerk.),
hogy a tagállamok növelhessék a hiányt és az adósságot a katonai beszerzések finanszírozása érdekében.
A Guardian szerint a költségvetési gyeplő lovak közé hajítása „650 milliárd eurót hozhatna, ha minden ország a lehető legtöbbet tenné” az ügy, tehát egyrészt Ukrajna „megsegítése”, másrészt az érintett államok teljes eladósodása érdekében.
Az uniós fejlesztési alapokat is átcsoportosíthatják védelmi célokra, ha a kormányok úgy döntenek – biztatja olvasóit a baloldali brit orgánum, melynek értesülései szerint a tagállamok „kölcsönöket kaphatnak majd egy 150 milliárd eurós alapból” – ez pedig „az uniós költségvetésben fel nem használt, pénzeszközökkel biztosított kölcsönpénz” lenne.
Kiemelt kép: Orosz rakétacsapást hárít el az ukrán légvédelem Kijev fölött 2024. november 17-én. (Fotó: MTI/EPA/Makszim Marusenko)