Etnikai tisztogatás vagy megtorlás? – Sayfo Omar a szíriai mészárlásról

| Szerző: Fügedi Anett
Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet szakértője friss posztjában kiemelte, hogy a kialakult helyzet előre látható volt, és a következmények egyelőre beláthatatlanok.

Szíriában az új kormány és az alavita fegyveresek közötti összecsapások, valamint iszlamista csoportok támadásai miatt több százan vesztették életüket a tengerparti régiókban. A konfliktus csütörtök óta eszkalálódott, amikoris az alaviták öt különböző helyen követtek el kivégzéseket, melynek nők és gyermekek is áldozatául estek. Az új szíriai vezetés egyik legnagyobb kihívása a biztonsági helyzet helyreállítása az arab országban, ahol hivatalosan decemberben, Bassár el-Aszad elmenekülésével ért véget a 2011-ben kirobbant polgárháború.

A helyzetre, Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője szerint nagyon is számítani lehetett. Mint a szakértő vasárnapi Facebook bejegyzésében írta, a december óta kormányzó iszlamista HTS mindössze 30 ezer fegyveresével próbálta fenntartani az országban a rendet, számuk pedig kevésnek bizonyult. Tehát hiába tette gesztusok sorát az új ideiglenes elnök, Ahmed as-Sharaa a kisebbségek felé és biztosította őket arról, hogy az ország részének tekinti őket, mindez kevésnek bizonyult.

Mint Sayfo kiemelte, a tengerparton a kormányzathoz nem kötődő, de azt támogató iszlamista csoportok elkezdték kezükbe venni az igazságszolgáltatást és több, mint 160 olyan alavitával végeztek az utcákon, akik az Aszad-rezsimet szolgálták és akiket gyilkosságokkal, kínzásokkal vagy letartóztatásokkal vádoltak. Az alaviták körében, különösen a közösségi médiumok visszhangkamráiban ezt sokan etnikai tisztogatásként értékelték.

Mi történik pontosan?

Szíriai harcosok és civilek viszik a szíriai biztonsági erők egyik tagjának koporsóját a temetésén Hama tartományban, miután 11 másik kollégájával együtt meghalt a megbuktatott elnökhöz, Bassár el-Aszadhoz hű csoportok által Latakiában elkövetett rajtaütésben (Fotó: Getty Images)
December végén korábban Aszad-párti alavita katonák és kormánypárti milicisták megalapították a Szíriai Népi Ellenállás nevű szervezet, mely harcot indított a tengerparti vidékeken állomásozó kormányerők ellen, és kisebb akcióik során több, mint száz katonával végeztek – írta posztjában Sayfo Omar, kiemelve, hogy az Aszad-párti alaviták gazdasági helyzete katasztrofális.
Aszad idejében 80 százalékuk a hadseregben vagy közigazgatásban dolgozott, decemberben pedig szélnek eresztették őket. A HTS elkezdte felszámolni az alavita klánok által üzemeletetett, Libanonba irányuló csempész hálózatokat is, amivel a közösségek jelentős bevételektől estek el. A helyzetet rontja, hogy az Egyesült Államok nem siet feloldani a Szíriát sújtó szankciókat.

Hozzátette, az alaviták tudják jól, hogy ha a pénzcsapok meg is nyílnak, ők akkor is a sor legvégén várhatnak a jussukra.

Az SZNE szórványos akciók után múlt hét csütörtökön átfogó támadásokat indított a kormányerők tengerparti állásai ellen. Dzseblában 50 kormánykatona és 45 támadó vesztette életét. A hírre Idlib felől megindultak a szírekből és külföldiekből álló dzsihadisa csoportok a tengerpart felé.
Az ezután történtekről két narratíva él: az egyik szerint a kormányerők vérengzést hajtottak végre alavita civilek körében. A másik szerint a kormányerők a felkelőket vették célba, miközben a szakadár frakciók az alavita polgári lakosságon álltak bosszút.

Merre tovább mindezek után?

A kormány hivatalos közleménye szerint a felkelést leverték. A vérengzést követően a kormány lezárta a tengerpartra vezető autóutakat a dzsihadisták előtt. Televíziós beszédében Ahmed as-Saraa elítélte a vérengzést, nemzeti egységet hirdetett, az elkövetők felkutatását és elszámoltatását ígérve – foglalta össze a szakértő.
A kérdés Sayfo szerint az, hogy a kormánynak lesz-e erre kapacitása. Az Európai Unió és az arab országok óvatosan fogalmaznak, egyszerre ítélik el a felkelők kormány elleni támadásait és a civilek lemészárlását. Mint kiemelte, tudják jól, hogy

ha megvonják bizalmukat a kormánytól, azzal Szíriát a háború folytatása felé taszítják, ha pedig tényként fogadják el, hogy a kisebbségek veszélyben vannak, azzal alsó hangon hárommillió menekültnek kínálnak meghívólevelet.

Az események után az új szír vezetés számára nehezebb lesz egyben tartani az országot, mint eddig, hiszen sem az ország déli részét ellenőrző drúz, sem pedig a nyugati országrészt uraló kurd milíciák sem sietnek majd lemondani fegyvereikről, és betagozódni a hadseregbe. Ez akár Szíria föderalizációjához is vezethet.

Sayfo szerint felmerül a kérdés, hogy hol lenne az alaviták helye egy ilyen rendszerben? Míg ugyanis a drúzoknak Izrael, a kurdoknak pedig Amerika kínál védelmet, az alavitáknak nincs patrónusuk, ami persze változhat is. Izraelt szerinte aggasztja, hogy a vele finoman szólva ambivalens viszonyt ápoló Törökország megerősítette pozícióit Szíriában és épp biztonsági megállapodást készül kötni Damaszkusszal. Február 28-án látott napvilágot a hír, hogy Izrael az Egyesült Államoknál azért lobbizott, hogy Oroszország visszatérhessen a tengerparti régióba, ezzel ellensúlyozva Törökországot.

„A videó felvételek, melyeken alavita civilek a Khmeimim városában lévő orosz bázist ostromolták, védelemért könyörögve, morálisan megerősítik Moszkva pozícióit. Egy biztos. Az előző napok során okozott kár helyrehozhatatlan”

– hangsúlyozta a szakértő.

VilágPont Járai Judittal

Ajánljuk még