Szíriában az új kormány és az alavita fegyveresek közötti összecsapások, valamint iszlamista csoportok támadásai miatt több százan vesztették életüket a tengerparti régiókban. A konfliktus csütörtök óta eszkalálódott, amikoris az alaviták öt különböző helyen követtek el kivégzéseket, melynek nők és gyermekek is áldozatául estek. Az új szíriai vezetés egyik legnagyobb kihívása a biztonsági helyzet helyreállítása az arab országban, ahol hivatalosan decemberben, Bassár el-Aszad elmenekülésével ért véget a 2011-ben kirobbant polgárháború.
A helyzetre, Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője szerint nagyon is számítani lehetett. Mint a szakértő vasárnapi Facebook bejegyzésében írta, a december óta kormányzó iszlamista HTS mindössze 30 ezer fegyveresével próbálta fenntartani az országban a rendet, számuk pedig kevésnek bizonyult. Tehát hiába tette gesztusok sorát az új ideiglenes elnök, Ahmed as-Sharaa a kisebbségek felé és biztosította őket arról, hogy az ország részének tekinti őket, mindez kevésnek bizonyult.
Mint Sayfo kiemelte, a tengerparton a kormányzathoz nem kötődő, de azt támogató iszlamista csoportok elkezdték kezükbe venni az igazságszolgáltatást és több, mint 160 olyan alavitával végeztek az utcákon, akik az Aszad-rezsimet szolgálták és akiket gyilkosságokkal, kínzásokkal vagy letartóztatásokkal vádoltak. Az alaviták körében, különösen a közösségi médiumok visszhangkamráiban ezt sokan etnikai tisztogatásként értékelték.
Mi történik pontosan?
Szíriai harcosok és civilek viszik a szíriai biztonsági erők egyik tagjának koporsóját a temetésén Hama tartományban, miután 11 másik kollégájával együtt meghalt a megbuktatott elnökhöz, Bassár el-Aszadhoz hű csoportok által Latakiában elkövetett rajtaütésben (Fotó: Getty Images)Hozzátette, az alaviták tudják jól, hogy ha a pénzcsapok meg is nyílnak, ők akkor is a sor legvégén várhatnak a jussukra.
Merre tovább mindezek után?
ha megvonják bizalmukat a kormánytól, azzal Szíriát a háború folytatása felé taszítják, ha pedig tényként fogadják el, hogy a kisebbségek veszélyben vannak, azzal alsó hangon hárommillió menekültnek kínálnak meghívólevelet.
Sayfo szerint felmerül a kérdés, hogy hol lenne az alaviták helye egy ilyen rendszerben? Míg ugyanis a drúzoknak Izrael, a kurdoknak pedig Amerika kínál védelmet, az alavitáknak nincs patrónusuk, ami persze változhat is. Izraelt szerinte aggasztja, hogy a vele finoman szólva ambivalens viszonyt ápoló Törökország megerősítette pozícióit Szíriában és épp biztonsági megállapodást készül kötni Damaszkusszal. Február 28-án látott napvilágot a hír, hogy Izrael az Egyesült Államoknál azért lobbizott, hogy Oroszország visszatérhessen a tengerparti régióba, ezzel ellensúlyozva Törökországot.
„A videó felvételek, melyeken alavita civilek a Khmeimim városában lévő orosz bázist ostromolták, védelemért könyörögve, morálisan megerősítik Moszkva pozícióit. Egy biztos. Az előző napok során okozott kár helyrehozhatatlan”
– hangsúlyozta a szakértő.