Évezredek során finomított, s a legapróbb részletekre is kitérő rend határozza meg, hogy mit kell csinálni akkor, ha Róma püspöke megtér Teremtőjéhez (vagy, amint az például XVI. Benedek esetében történt, bejelenti a lemondását).

Amennyiben az egyházfő meghal, akkor először azt kell megerősíteni, hogy valóban beállt-e a halál. Ehhez önmagában nem elég az orvosi jelentés, a bíboros kamarásnak is meg kell erősítenie, méghozzá a hagyományoknak megfelelő módon: nevén szólítja a pápát, és ha nem válaszol, a kamarás lehúzza ujjáról a pecsétgyűrűt. A pápai kamarás ezt követően értesíti az Apostoli Szentszék titkárát, aki a halál hírét bejelenti a világegyház hívei számára.

Mindezzel beáll a sede vacante, vagyis a pápai szék megüresedésének ideje.

A prefektusnak van még egy fontos teendője: az Apostoli Szentszék titkárán kívül a pápaválasztó konklávé dékánját is tájékoztatja a rossz hírről, majd értesíti a világ országainak valamennyi, a Vatikánba delegált nagykövetségét. A pápa lakosztályát a szentatya testének elszállítása után lezárják, a hatalmát jelképező pecsétgyűrűt pedig az ezüstkalapáccsal széttörik.

A hagyományok és az egyházi előírások értelmében a pápa temetését a lehető leghamarabb meg kell tartani, testét azonban tilos felboncolni vagy elhamvasztani.

A szokások alapján a szentatya arcát fehér lepellel borítják, testét pedig a lelki alázatosságot jelképező ciprusfából készült koporsóba helyezik. A legutóbbi két pápa, II. János Pál és XVI. Benedek teste hármas koporsóban nyugszik, lévén hogy a ciprusfakoporsót egy légmentesen lezárt cinkkoporsóba rakták, ezt követően pedig az egészet egy tölgyfából készült koporsóba helyezték. Szent II. János Pál pápa földi maradványait egyébként sokáig a Szent Péter-bazilika alatti grottában őrizték, 2011-ben azonban áthelyezték a bazilikában található Szent Sebestyén-kápolnába. A grottában felszabadult helyre 2023-ban XVI. Benedek koporsóját helyezték.

XVI. Benedek nyugalmazott pápa temetési szertartása a vatikáni Szent Péter téren 2023. január 5-én. A 95 esztendős korában 2022. december 31-én elhunyt emeritus pápát, aki 2005 és 2013 között volt a római katolikus egyház feje, a Szent Péter-bazilika kriptájában helyezték örök nyugalomra (Fotó: MTI/Sándor-palota)

Az elhunyt pápát természetesen nem csak a római katolikusok gyászolják, hanem nyugodtan mondhatjuk, hogy az egész világ. Hívők, nemhívők egyaránt.

Ünnepélyes körülmények között megtartott temetése után azonban a katolikusok figyelme már a jövő, vagyis az utód megválasztása felé fordul. Ez az izgatott mérlegelések és találgatások ideje, amely egészen az új pápa megnevezéséig tart.

Ekkor válik főszereplővé a konklávé.

Az Universi dominici gregis kezdetű konstitúció szerint a konklávé tanácskozását a pápa halála után 15 nap múlva, de 20 napon belül meg kell kezdeni. A konklávé zárt ajtók mögött tanácskozik. Maga a konklávé elnevezése is erre utal, hiszen azt jelenti, hogy „kulccsal”.

Jó ideje a Sixtus-kápolna ad otthont a tanácskozásnak. Manapság már nem a Palazzo Apostolico szűk celláiban laknak a konkávé tagjai, hanem az ugyancsak a Vatikán falain belül lévő, de jóval kényelmesebb Ospizio Santa Marta épületében, ahonnan a svájci gárdisták sorfala közt vonulnak át a Sixtus-kápolnába.

A világegyház 80 évesnél fiatalabb bíborosaira a tanácskozás idejére rázárják az ajtót.

A retesz egy nagyon régen lezajlott, viharos konklávé öröksége. Történt ugyanis, hogy 1268-ban meghalt IV. Kelemen pápa. Mivel az itáliai Viterbóban adta vissza lelkét a Teremtőnek, az utódját megválasztó konklávé is e városban gyűlt össze. Csakhogy az egyházfők másfél évig sem tudtak egyezségre jutni, Viterbó derék polgárainak pedig ezen időszak alatt nemcsak a civakodó főpapokat, de a kíséretüket is etetni, itatni kellett. Nem csoda, hogy megunták a huzavonát, főleg azért, mert a konklávé a kisvárost kiette a vagyonából.

Az ügyet a polgármester elégelte meg. A bíborosokra rázárta a termet, étkezésüket pedig száraz kenyérre és vízre korlátozta. Mivel még ezzel sem ért el eredményt, néhány nappal később még az épület tetejét is lebontatta. Az első eső után aztán meg is született a döntés. Az így megválasztott X. Gergely rögzítette a pápaválasztás eljárási szabályait, létrehozva a mai értelemben vett konklávét.

De a fent említettek ellenkezőjére is akad példa az egyház kétezer éves történetében. A legenda szerint 236-ban, mihelyst megkezdődött a konklávé, egy galamb máris rászállott az egyik jelen lévő fejére, s mivel a galamb a Szentlélek jelképe, az illetőt I. Fábián névvel rögvest meg is választották pápává. Pedig még felszentelt pap sem volt.

Fontos szabályként meg kell említeni egy római közmondást, mely szerint „aki pápaként megy be a konklávéra, bíborosként jön ki onnan”.

Mi, magyarok háromszor kerültünk közel ahhoz, hogy pápát adjunk a világnak, de mind a háromszor „bíborosként jöttünk ki onnan”. Legnagyobb esélye Bakócz Tamásnak volt 1513-ban. Az esztergomi érsek állítólag egy szavazattal maradt alul Giovanni de’ Medicivel szemben, aki X. Leó néven vonult be az egyházi állam történetébe. Szavazatot kapott még 1721-ben gróf Csáky Imre kalocsai érsek, 2013-ban pedig Erdő Péter esztergomi érsek.

Maga a konklávé úgy zajlik, hogy a bíborosok délelőtt és délután kétszer szavaznak. Az első harminc forduló kétharmados többséget igényel, utána viszont már csak feles többség kell.

A szavazólap felirata: „Eligo in Summum Pontificem”, vagyis „Legfőbb püspökké választom”. A cédulákat középen kettéhajtva kell bedobni a Cecco Bonanotte olasz szobrászművész által készített urnába. A szavazás végén a neveket hangosan felolvassák.

Az eredménytelen fordulók szavazócéduláit tűvel átfűzik, majd nedves szalmával együtt elégetik. Ilyenkor fekete színű füst keletkezik, amit a Szent Péter-bazilika előtti téren gyülekező tömeg is lát. Ha azonban a konklávé egyezségre tud jutni az új egyházfő személyéről, akkor azt fehér füst jelzi Róma, rajta keresztül pedig a világegyház hívei felé. Ilyenkor az érvényes szavazatot kapó bíborosnak először nyilatkoznia kell, hogy elfogadja-e a pápai tisztet, majd bejelenti, hogy milyen névvel kíván Szent Péter trónjára lépni. Ezt követően felölti magára a szentatyák hófehér reverendáját.

A camerlengo, vagyis a szertartást irányító bíboros ekkor kilép a Szent Péter-bazilika erkélyére és az ott gyülekező hívek tudomására hozza: „Gaudum magnum! Habemus papam!” – vagyis „Nagy örömhírt mondok nektek: van pápánk!” Ezt követően lép ki az erkélyre az új pápa és beszédet mond, majd urbi et orbi áldást ad Rómának és az egész világnak.

Kiemelt kép: Az új egyházfő megválasztásáért miséznek a bíborosok a vatikáni Szent Péter-bazilikában 2013. március 12-én, mielőtt megkezdődik a konklávé a Sixtus-kápolnában (Fotó: MTI/EPA/Michael Kappeler)