A Politico kiábrándította mindazokat, akik a kijelölt határidő lejártával kíváncsian várták Dan Jorgensen energiaügyi biztos jelentését, melyben bemutatja Moszkvától való függőség megszüntetésére irányuló tervét. Nemrég a Guardian című brit lap egy kutatóintézet felmérését ismertetve közölte:
a háború harmadik évében az EU többet költ az orosz olajra és gázra, mint az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatásra.
Az Európai Unió szüneteltetni fogja egy régóta várt javaslat tervezett közzétételét, amelynek célja, hogy megszűnjön a Moszkva fosszilis tüzelőanyagoktól és nukleáris technológiától való függése – ismerte el az amerikai lap brüsszeli kiadása. A Politico szerint a brüsszeli fordulat oka az, hogy „Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke igyekszik normalizálni a kapcsolatokat Oroszországgal, és Ukrajnára a saját béke-verzióját igyekszik ráerőltetni”.
Kapituláció a századik napon
Annak ellenére, hogy Dan Jorgensen energiaügyi biztos megfogadta: megbízatásának első 100 napjában konkrét javaslatokat terjeszt elő az orosz olaj-, gáz- és nukleáris üzemanyagnak az uniós energiarendszerekből való kivonására, ez a határidő most el fog csúszni – írja a Politico.
A lap által „régóta várt javaslatként” aposztrofált tervezet célja az lenne, hogy megszűnjön a Moszkva fosszilis tüzelőanyagoktól és nukleáris technológiától való függése. Természetesen – nyugtatja meg olvasótáborát a lap, egy anonimitást kérő, magas rangú uniós tisztviselőre hivatkozva – az orosz energiától való függőség csökkentéséről szóló
ütemtervvel kapcsolatos munka folyamatban van, ám biztos, hogy nem kerül bemutatásra márciusban.
„Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az Oroszországtól való függőség csökkentését nem tudtuk volna elérni az Egyesült Államokból származó energia nélkül” – húzta alá Jorgensen a Politicónak adott decemberi interjúban. „Ők valóban a barátaink voltak, és természetesen remélem, hogy továbbra is azok maradunk” – szögezte le az EU-biztos, nem részletezve, hogy kevésbé jelent-e „függőséget” a jóval drágább amerikai energiaforrás.
Dan Jorgensen, az Európai Bizottság energia- és lakásügyi biztosa az Európai Unió Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanácsának brüsszeli ülés után tartott nemzetközi sajtótájékoztatón 2024. december 16-án (Fotó: MTI/Purger Tamás)Moszkvának megy a pénz
Az EU több pénzt költ orosz fosszilis tüzelőanyagokra, mint az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatásra – ezt már a Guardian című brit lap tette közzé nemrég, a Centre for Research on Energy and Clean Air (Crea) kutatóintézet jelentését ismertetve.
A háború harmadik évében
az EU-tagállamok 21,9 milliárd euró (18,1 milliárd font) értékben vásároltak orosz kőolajat és földgázt,
annak ellenére, hogy jelenleg is folynak erőfeszítések a kontinensnek a Vlagyimir Putyin háborús kasszáját finanszírozó üzemanyagoktól való függőségének megszüntetésére – írja a Guardian, ismertetve a Crea adatait.
Ez az összeg egyhatodával nagyobb, mint az a 18,7 milliárd euró, amelyet az EU 2024-ben pénzügyi támogatásként Ukrajnának juttatott – derül ki a Kieli Világgazdasági Intézet (IfW Kiel) nyomon követési adataiból.
All the virtue signaling from European leaders about standing with Ukraine is completely belied by this. They all continue to trade with Russia and import oil, gas, and coal. If they were really serious, they’d address this first.https://t.co/pmwSfQNnzo pic.twitter.com/34nZRP4YtC
— Fusilli Spock (@awstar11) March 1, 2025
Elveszíti oroszjellegét?
Oroszország teljes globális fosszilis tüzelőanyag-bevétele az invázió harmadik évében elérte a 242 milliárd eurót – az ukrajnai invázió 2022 februári kezdete óta összesen 847 milliárd eurót tett ki, derül ki a Crea felméréséből.
Az invázió harmadik évében Oroszország új piacok feletti erőssége is megszilárdult. Az orosz fosszilis tüzelőanyagok három legnagyobb vásárlója, Kína (78 milliárd euró), India (49 milliárd euró) és Törökország (34 milliárd euró) a fosszilis tüzelőanyagokból származó összes bevétel 74 százalékáért volt felelős az invázió harmadik évében. India és Törökország Oroszországból történő importja 8, illetve 6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Ezalatt – a számos szankció ellenére – az EU-tagállamok 7 milliárd eurót költöttek orosz LNG-re az invázió harmadik évében – a felhasznált energiahordozó-mennyiségek pedig éves szinten 9 százalékkal nőttek.
A G7+ országok hat indiai és törökországi finomítóból 18 milliárd euró értékben importáltak olajterméket, amelyből a becslések szerint 9 milliárd eurót orosz kőolajból finomítottak.
Az orosz nyersolajból készült olajtermékek importja becslések szerint 4 milliárd eurós adóbevételt generált Oroszország számára – derül ki a Crea februári jelentéséből.
Kiemelt kép: A Palau lobogója alatt hajózó ASYA ENERGY LNG-tanker a földközi-tengeri Limassol kikötő partjainál horgonyoz 2024. június 29-én. A hajót az Oroszország elleni szankciók kijátszása kapcsán emlegették a nemzetközi sajtóban (Fotó: Danil Shamkin/NurPhoto/Getty Images)