Egy héttel a német szövetségi választások után ismét az urnákhoz járultak a német választók, ám ezúttal csak Hamburgban. A tartományi rangú város az új parlamentjét választotta meg. Németország 16 tartományában rendszerint ötévente tartanak választásokat, a helyi eredmények alapján alakulnak meg a tartományi kormányok.
A 2025. március 2-i voksolás az első olyan tartományi szintű „hangulatfelmérésnek” számított Németországban, amelyet közvetlenül a február 23-i országos választások után tartottak. A kampány és a választási eredmények így országos figyelmet keltettek.
A szavazatok közel teljes feldolgozottsága alapján a hamburgi parlamentben (Bürgerschaft) összesen öt frakció alakulhat:
- Szociáldemokrata Párt (SPD): 45 mandátum (33,5 százalék)
- Kereszténydemokrata Unió (CDU): 26 mandátum (19,8 százalék)
- Zöldek (Grüne): 25 mandátum (18,5 százalék)
- Baloldal (Linke): 15 mandátum (11,2 százalék)
- Alternatíva Németországért (AfD): 10 mandátum (7,5 százalék)
Megkapaszkodott a februárban leszereplő, most helyben győztes SPD
A szavazatok közel teljes feldolgozottsága alapján a vasárnap esti eredmények egyértelműen az SPD-nek kedveznek. Az SPD 33,5 százalékot szerzett, amivel ugyan 5,7 százalékpontot veszített az öt évvel ezelőtti, 2020-as hamburgi eredményéhez képest, de továbbra is toronymagasan az élen végzett. A párt rendkívül népszerű főpolgármestere, Peter Tschentscher jelenléte sokat segíthetett a relatíve jó eredmény elérésében, amelyre az SPD-nek nagy szüksége volt a február 23-án elkönyvelt történelmi vereség után. Ezzel a szociáldemokraták megtartják fellegvárukat Hamburgban, még akkor is, ha az idei eredményük itt is az eddigi történetük egyik leggyengébb szereplése lett.
Peter Tschentscher hamburgi szociáldemokrata főpolgármester a német Szociáldemokrata Párt (SPD) sajtóértekezletén a párt berlini székházában 2025. március 3-án, a hamburgi tartományi szintű választások másnapján. Az SPD az első helyen végzett az északnémet városállamban, ahol 16 év a választójogi korhatár, és csaknem 1,6 millió lakos szavazhat (Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan)Látványosan felzárkózott a második helyre a CDU, amely 19,8 százalékkal 8,6 százalékpontos javulást könyvelhetett el a korábbi mélypontjához képest. A CDU hamburgi előretörése azt jelzi, hogy a kereszténydemokraták a legutóbbi 2021-es parlamenti választáson mélypontnak számító eredményük után az északi tartományban is visszaszerezték támogatóik jelentős részét.
A Zöldek valamivel gyengébb harmadik helyezése pedig felveti a kérdést, hogy mennyire képesek tovább növelni vagy legalább tartani korábbi pozíciójukat. Az eredmény azért is releváns lehet, mert Hamburg folyamatos klímavédelmi és városfejlesztési viták középpontjában áll. A Zöldek, akik 2020-ban még 24 százalék felett szerepeltek, most 18,5 százalékkal a harmadik helyre szorultak, ami 5,6 százalékpontos visszaesés.
Az AfD ugyan 200 ezerről 300 ezerre növelte szavazatai számát a tartományban, de ennek ellenére is egy számjegyű szinten maradt a támogatottsága, és továbbra is messze Hamburgban szerepel a leggyengébben a párt Németországban.
A kisebb pártok sorsa végleg eldőlt
A Linke (Baloldal) javított korábbi eredményén, és 11,2 százalékkal két számjegyűre növelte támogatottságát, ez megbízhatóan jelzi a néhány hete még a kiesés miatt aggódó párt rendíthetetlen megerősödését. A Linke két számjegyű támogatottsága a jövedelmi egyenlőtlenség, a megfizethető lakhatás és a városi mobilitás kérdéseire koncentráló kampánya sikerét mutatja. A párt feltámadt hamvaiból.
A jobbliberális FDP megsemmisülése a februári választáson betetőzött, az alakulat éppen csak kicsit tudta meghaladni a 2 százalékos eredményt, amely a fele a február végi parlamenti választási eredményének, és egyben a közvélemény-kutatók által előzetesen mért tartományi támogatottságának is. Szintén negatív kilátásokkal tekinthet a jövő elé a választáson önmagát idén először megmérettető Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW), amely a felét sem tudta elérni a kutatások által előre jelzett eredményének, mindössze 1,8 százalékot szerzett.
Jelenleg valószínűnek tűnik, hogy innen már nem lesz visszaút a két párt számára. Sem a Bundestagba (német képviselőház), sem pedig a tartományi parlamentbe nem sikerült bejutniuk. Az FDP eltűnéséből elsősorban a CDU, a BSW kudarcából pedig az AfD profitálhat.
Kiemelt kép: A parlamentből kieső FDP frissen lemondott elnöke, Christian Lindner pénzügyminiszterként vesz részt Olaf Scholz német kancellárral a berlini Bundestagban ülésén, 2024. június 26-án (Fotó: Michele Tantussi/Getty Images)