–Mi várható a Közel-Keleten, fegyvercsend vagy fegyverropogás?

– Mind a kettő párhuzamosan. Izraelnek a Gázai övezeten túl vannak egyéb függőben lévő ügyei. A libanoni hadsereg még nem vonult le a déli területekről, az izraeli katonák pedig még nem vonultak ki Libanonból. A Gázai övezet tekintetében még el sem kezdődött a tűzszünet második fázisa amikor Izraelnek teljes mértékben ki kell majd vonulnia a területről [utólagos kiegészítés: beszélgetésünk rögzítése után, vasárnapra kiderült, hogy a második szakaszról nem tudtak megállapodni a felek, a tűzszünet pedig véget is ért – a szerk.].

Folytatódnak a harcok, még nagyon korai lenne pontot tenni a folyamat végére. Trump bejelentette ugyan, hogy a Gázai övezetet a Közel-Kelet mediterrán területévé változtatja, de ez még messze van. El kell takarítani a romokat, aztán jöhet az újjáépítés, mindez a következő évek vagy évtizedek kérdése lesz.

– Izrael nem vonult ki a Gázai övezet egyiptomi határáról, megszegte ezzel a tűzszüneti megállapodást?

– Nem, mert az a 2. időszaknak lesz a feladata. Akkor zárul majd le az első időszak, mikor kijelentik, hogy a túszok átadása megtörtént és a halottakat is visszaszállították Izraelbe, ezek után vonul majd ki a zsidó állam a területről.

Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő (Kép forrása: YouTube.com)

– Több egyeztetés is zajlik különböző tűzszünetekről.

– Igen, kettős tevékenységet lehet látni, egyrészt vannak tárgyalások közvetítőkön keresztül, másrészt pedig harcok is folynak. Ez még eltart egy darabig.

– Trump víziója a Gázai övezetről hosszú távon realitássá válhat?

– Nem biztos. Messze van még az, hogy Gázából üdülőövezetet hozzanak létre.

Nem beszélve arról, hogy a palesztin lakosság kitelepítését nem fogadják el a szomszédos országok Egyiptom és Jordánia sem, az arab államok száz százaléka ellenzi ezt. Trumpnak ez az elgondolása, szerintem csak ötlet marad vagy egyszerű blöff.

Az as-Sifa kórháznak a Hamász palesztin iszlamista szervezet ellen a Gázai övezetben folytatott izraeli légi és szárazföldi hadműveletekben megsérült épülete mellett egy palesztin férfi Gázában 2025. február 5-én.  (Fotó: MTI/EPA/Haiszam Imad)

– Hová telepítenék a palesztinokat onnan? Kik adnák Gáza következő lakosságát?

– Hát ez az. És kik adnák a romeltakarításhoz és az építkezéshez a pénzt? Ez még nincs lejátszva, ehhez még felajánlások szükségesek, ahhoz pedig nyugalom kell. Nyilván, amíg harcok dúlnak és ellenségeskedések jellemzik a térséget, senki sem fog ott építkezni.

– Elősegíti a béketeremtést az Amerikában bekövetkezett kormányváltás?

– Igen, mivel a Trump-kormányzat a célja, hogy a béke irányába mozdítsa a folyamatokat, ennek érdekében már folynak tárgyalások, igen kemény diplomáciai egyeztetés kezdődött, és nagyon eltérő álláspontokat kell egymáshoz közelebb vinni, összehangolni. A Trump-adminisztráció ebben a témában még elég sokat fog lépni. Számukra fontosabb a Közel-Keleten valamilyen béke létrehozása, mintsem az orosz-ukrán konfliktus, bár abban is igen aktívan tevékenykednek.

– Azt is bejelentette Izrael, hogy újabb támadást indíthat Irán ellen. Van ennek a realitása?

– Szerintem nem sok, de ha az izraeliek birtokába jutnának olyan információk, amelyekből kiderülne, hogy Irán intenzívebben folytatja az atomprogramot, bekövetkezhetne az iráni atomlétesítmények elleni csapássorozat, ebben az esetben vélhetően az amerikaiak is besegítenének.

– Milyen tanulságokat vontak le a 2023. 10.07-ei terrortámadásból?

– Látszik a bosszú. Ismerjük az izraeli és a palesztin áldozatok számát, utóbbi 47000 körül van.

Izraeliek várják Tel-Avivban, hogy a Hamász palesztin iszlamista szervezet átadja négy halott izraeli túsz koporsóját a Nemzetközi Vöröskereszt képviselőinek a Gázai övezet déli részén fekvõ Hán-Júniszban 2025. február 20-án.  (Fotó: MTI/EPA/Abir Szultan)

Emellett Izrael komoly következtetéseket vont le. Most tárták a nyilvánosság elé elég részletesen azokat a hibákat, amelyeket a hadsereg vagy a politikai vezetés elkövetett.

– Mi lehetett a legsúlyosabb hiba?

– Az önelégültség. Rosszul értékelték a helyzetet, azt hitték, a Hezbollah fog támadni és nem számítottak a Hamász terrorakciójára, már csak azért sem, mert éppen elkezdődtek a tárgyalások arról, hogy palesztin vendégmunkások mehetnek majd Izraelbe.

– A hírszerzésük és a világ egyik legfejlettebb hadserege, hogy aludhatott így el?

– Hát így. Van bennük egy egészséges önelégültség és nagyképűség, de mindent ők sem tudnak, megesik, hogy rosszul értékelnek. Nekik nem a palesztinok a fő ellenfeleik, ezért nem is figyeltek eléggé rájuk. Izraelnek Irán és a proxyjai, tehát a Hezbollah és egyéb síita szervezetek beleértve a hutikat is a fő ellenfele, ezért Iránra koncentráltak.

– Mikor jöhet el a tartós béke ideje a Közel-Keleten?

– 1948 óta nem volt tartós béke, miért jönne el most olyan gyorsan? Nem fogják elkapkodni.

– És mi lesz az Ábrahám-egyezménnyel?

– Egyelőre nem törölték, de nem is halad előre. Szaúd-Arábia például csak akkor szállna be ebbe, ha lezárulna a palesztin-izraeli konfliktus. Donald Trumpnak a Gázai övezettel kapcsolatos kijelentései pedig nem előre, hanem hátra visznek ebben a tekintetben.

Az Izrael és a Hamász palesztin iszlamista szervezet közötti tűzszüneti, túsz-, illetve fogolycsere megállapodás keretében egy izraeli börtönből szabadon engedett palesztinokat ünnepelnek hozzátartozóik a ciszjordániai Hán-Júniszban 2025. február 27-én. (Fotó: MTI/EPA/Haiszam Imad)

– Milyen irányt vehet az Izrael és a Hamász közti háború?

– Valószínűleg mérséklődni fog, de egyelőre az izraeli vezetésnek sem érdeke az, hogy csend és nyugalom legyen. Gondoljunk csak a belső feszültségekre, a vallásosok és a nem vallásosok helyzetére vagy Netanjáhúra, akit akár el is ítélhetnének, ha véget érne ez a konfliktus.

A kormányon és a parlamenten belül is hatalmas ellentétek vannak. Ciszjordánia kérdése is tisztázatlan, ott is jelen van a Hamasz, és nem tudják, hogy mit csináljanak velük. Ez a sok nyitott kérdés semmiképpen sem segíti a gyors megbékélést. A Hamásznak sem érdeke, hogy gyors békével kinyomják őket a hatalomból.

Izraeli katonák megakadályozzák a palesztinok hazatérését a Ciszjordánia északi részén fekvő Dzsenín városában lévő menekülttáborban az izraeli biztonsági erők terrorellenes művelete során 2025. február 19-én. (Fotó: MTI/EPA/Alaa Badarneh)

– Mint ahogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hatalmát is konzerválta az Oroszország elleni háború.

– Igen, de az orosz-ukrán konfliktusban hamarabb megállapodás születhet, mint a Közel-Keleten, ahol sokkal több bonyolult kérdést kell megoldani ahhoz, hogy a béke irányába mozduljanak a felek.

Kiemelt kép: A Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyveresei átadják a 27 éves izraeli Elija Kohent  a Nemzetközi Vöröskeresztnek a Gázai övezet középső részén fekvő Nuszeirat palesztin menekülttáborban 2025. február 22-én.  (Fotó: MTI/EPA/Mohamed Szaber