Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken Washingtonba utazik, hogy találkozzon Donald Trump amerikai elnökkel, és aláírják az ukrajnai természeti erőforrásokról szóló kétoldalú keretmegállapodást. A találkozó jelentőségéről Bendarzsevszkij Anton külpolitikai szakértőt, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóját kérdeztük.
A szakértő a beszélgetés elején felidézte, hogy az ukrán nyersanyagokról szóló egyezmény háttere Volodimir Zelenszkij győzelmi tervéig nyúlik vissza, ugyanis ő maga vetette fel az ötletet, hogy ezzel próbálja érdekeltté tenni az amerikai vezetést Ukrajna további támogatása mellett. Mivel a háborús országban számos nyersanyag található – amire az oroszok megpróbálják rátenni a kezüket Ukrajna megszállásával –, Zelenszkij azt szerette volna elérni, hogy a Nyugat segítsen megvédeni területeit Oroszországtól, Ukrajna pedig cserébe megosztja a Nyugattal ezeket a nyersanyagokat. Trump a jelek szerint ráharapott erre a felvetésre, de míg Zelenszkij úgy gondolta, hogy az ukrán nyersanyagokért cserébe nyugati biztonsági garanciákat kap Ukrajna a jövőben, addig Trump ezt egy kicsit megfordította, és az eddigi támogatásért cserébe követelte a ritkaföldfémeket.
„Olyan feltételeket támasztottak Ukrajnával szemben, amit egy felelős vezető nem tudott volna aláírni. Ukrajna a müncheni biztonságpolitikai konferencia előtt kapott kézhez egy megállapodás-tervezetet Amerikától, amelyben szerepelt egy 500 milliárd dolláros összeg, hogy ennyit kell törlesztenie Ukrajnának. Másrészt szerepelt benne az is, hogy ez a pénz az Ukrajnában lévő nyersanyag-kitermelésre vonatkozna. A harmadik pont, ami Ukrajnának nem tetszett, hogy létrejönne egy alap, ami teljes amerikai kontroll alatt kezelné ezeket a nyersanyagokból származó forrásokat”
– folytatta Bendarzsevszkij Anton.
Bendarzsevszkij Anton (Fotó:Hirado.hu/ Horváth Péter Gyula)Mivel az eredeti tervezet semmilyen biztonsági garanciát nem tartalmazott, Zelenszkij nem volt hajlandó aláírni, és elvetette azt. Ekkor az Egyesült Államok egy negatív kommunikációs hadjáratot indított Ukrajna irányába. Ez egy erőteljes nyomásgyakorlás volt az Egyesült Államok részéről, amelynek az volt a célja, hogy Donald Trump megmutassa elégedetlenségét az ukrán elnökkel szemben, amiért az ellentmondott neki.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, The Washington Post becslései szerint tizenkétezer milliárd dollárt – azaz a 2023-as magyar GDP több mint 56-szorosát – érnek az Oroszország által elfoglalt kelet-ukrajnai földekben rejlő ércek és egyéb ásványi anyagok. Ezek a földek Európa ásványkincsekben leggazdagabb területeit jelentik. Ukrajna rendelkezik a világ legnagyobb titán- és vasérctartalékaival, de hatalmas kiaknázatlan lítiummezőket és szénlelőhelyeket is rejt az ország területe. Ezek együttesen több tízbillió dollárt, azaz 3600 ezermilliárd forintot érnek.
A háttérben folytak a tárgyalások
A külpolitikai szakértő szerint, ahogy azt sejteni lehetett, a háttérben gőzerővel zajlottak a tárgyalások, mivel Ukrajnának egyáltalán nem volt érdeke, hogy elveszítse az amerikai támogatást. Ennek lett az eredménye az a kölcsönösen előnyös megállapodás, amelyet a sajtó kiszivárogtatott. Ebben már szó sincs az 500 milliárd dolláros keretről, szó visszamenőleges törlesztésről. A létrehozandó alap közös, azaz ukrán–amerikai lesz, és a meglévő kitermelés alatt lévő nyersanyagokra nem vonatkozik, csak az újonnan kitermeltekre. Erről részletesen beszámoltunk korábbi cikkünkben, melyet ide kattintva olvashatnak el.
„Ebből (a sajtó által kiszivárogtatott tervezetből – a szerk.) ítélkezve azt gondolom, hogy ez egy kölcsönösen előnyös megállapodás lehet. Az Egyesült Államok számára fontos, hogy Trump megmutassa, hogy az a pénz, amit Ukrajna támogatására költenek, az nem csupán Ukrajna biztonságát és védelmét szolgálja, hanem az amerikai adófizetők számára is hasznos, mivel cserébe nyersanyagokat kapnak”
– magyarázta Bendarzsevszkij Anton.
A megállapodás azért is bír rendkívül nagy jelentőséggel az Egyesült Államok számára, mivel jelenleg nagyban függ Kínától a ritkaföldfémeket illetően. Jelenleg a globális nyers ritkaföldfém-piac 60 százaléka felett Kína diszponál, de a feldolgozott ritkaföldfémet tekintve már 90 százalékos Kína részesedése, így a távol-keleti nagyhatalom egyfajta monopóliummal rendelkezik a kitermelés felett. Az Egyesült Államok számára azonban kritikus fontosságú, hogy függetlenséget tudjon garantálni magának a kínai import alól és diverzifikálja a portfólióját.
Ukrajna számára ezzel szemben azért fontos a megállapodás, mert eddig ezek a nyersanyagok nem voltak nagy mennyiségben kitermelve, ugyanis nagyon pénzigényes és energiaigényes folyamatról van szó. Ukrajna nem rendelkezett a szükséges tőkével és a szükséges technológiával, ráadásul nem minden volt gazdaságosan kitermelhető. „Tehát Ukrajna most kap erre amerikai tőkét, amerikai beruházások jönnek, amerikai technológia érkezik, így ki tudnak termelni olyan nyersanyagokat is, amelyeket eddig nem” – tette hozzá a szakértő.
„Másrészt pedig mi lehet nagyobb biztonsági garancia annál, minthogy az Egyesült Államok és az Egyesült Államok vállalatai, cégei több tíz vagy több százmilliárd dollárt költhetnek el Ukrajnában ezekre a beruházásokra. Ha ez az amerikai tőke nagyobb mennyiségben érkezik Ukrajnába, márpedig úgy tűnik, hogy a terv erről szól, akkor az Egyesült Államok meg is akarja majd védeni a saját beruházásait. Ez önmagában garanciát jelenthet Ukrajna számára, mivel komoly üzleti érdekeltségek forognak kockán”
– jelentette ki Bendarzsevszkij Anton.
A tűzszünet is szóba jöhet
A szakértő úgy látja, hogy vélhetően a megállapodás mellett szó lesz a tűzszünetről és béketárgyalásokról is, ugyanakkor az ukrán elnöknek még van egy fontos feladata. Zelenszkij és Ukrajna abban reménykedik, hogyha belemennek ebbe a megállapodásba, akkor ezzel egyfajta bizalom jön létre Ukrajna és az Egyesült Államok között. Ettől azt remélik, hogy onnantól kezdve az Egyesült Államok sokkal erőteljesebben és szívesebben képviseli Ukrajna érdekeit az Oroszországgal folytatott tárgyalásokon.
„Erre épül Zelenszkij számítása, de hogy aztán Trump mit fog képviselni, azt már nehéz megmondani. Sokan úgy vélik, hogy van valamiféle személyes értettség Donald Trump részéről Zelenszkij irányába”
– hívta fel a figyelmet Bendarzsevszkij Anton.
Ennek oka, hogy amikor Zelenszkijt megválasztották, pont egy amerikai belpolitikai botrány közepén találta magát. Joe Biden későbbi amerikai elnök fiának, Hunter Bidennek volt egy olyan pozíciója az egyik ukrán energetikai cégben, amely aránytalanul magas fizetéssel járt, így sokan korrupciót véltek felfedezni a háttérben. Ekkor Doanld Trump személyesen telefonált Zelenszkijnek, hogy bírja rá az ukrán hatóságokat arra, hogy ítéljék el Joe Bident és a fiát. Később ez a telefonbeszélgetés kiszivárgott, amivel a demokraták jelentős támadási felületet kaptak Donald Trump irányába. Zelenszkijnek ugyan nem volt személyes felelőssége ebben, de elnökként mégis rajta csattant az ostor. Ezt a viszonyt kell most az ukrán elnöknek helyrerakni, hogy visszaszerezze Donald Trump szimpátiáját.
Kiemelt kép: Az ukrán elnöki sajtószolgálat felvételén Donald Trump volt amerikai elnök és republikánus párti elnökjelölt (j) fogadja Volodimir Zelenszkij ukrán államfőt a New York-i Trump-toronyban 2024. szeptember 27-én. (Fotó: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat)