Az ítélet nem jogerős, ellene a védelem és az ügyészség is fellebbezhet, a másodfokú ítéletet az év végéig mondhatják ki – írja az MTI.
A Klix.ba boszniai hírportál ítéletet ismertető beszámolója szerint az egyéves börtönbüntetés 36 ezer konvertibilis márkáért (körülbelül 7,3 millió forint) „váltható ki”.
A boszniai szövetségi ügyészség 2023 augusztusában emelt vádat Dodik ellen a büntető törvénykönyv azon pontja alapján, amely szerint hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetésre ítélhető és hivatali tevékenységeitől akár tíz évre is eltiltható az a hivatalos személy, aki nem tartja be, nem hajtja végre vagy akadályozza a nemzetközi közösség főképviselőjének döntéseit.
A boszniai Szerb Köztársaság elnökét azzal vádolták, hogy nem hajlandó figyelembe venni Christian Schmidt főképviselő döntéseit, mert aláírta a nemzetközi főképviselő intézményének és hatásköreinek elutasításáról szóló törvényt.
A büntető törvénykönyv vonatkozó pontját éppen Christian Schmidt módosította, döntésének hátterében pedig a boszniai szerb politikusok kijelentései és lépései álltak.
Dodik szerint
a vádhatóság politikai nyomásra állította össze az ellene felhozott vádakat.
Azzal is érvelt, hogy a bosznia-hercegovinai törvények szerint nem létezik olyan cselekmény, amellyel vádolták. Az ország alkotmánya szerint törvényt csak a parlament hozhat, így a nemzetközi főképviselő intézkedései szerinte nem jogérvényesek.
Az ügyészség azt kérte, hogy Milorad Dodikot öt év börtönbüntetésre ítéljék, valamint tiltsák el tíz évre a közhivatal tevékenységtől. A vádhatóság ugyanezt a büntetést kérte az ügy másik vádlottjára, Milos Lukicra, a boszniai szerb hivatalos közlöny igazgatójára, aki a nemzetközi főképviselő döntését figyelmen kívül hagyva megjelentette a közlönyben a Dodik által szignált törvényeket. Milos Lukicot a bíróság szerdán felmentette az ellene felhozott vádak alól.
Milorad Dodik a múlt héten az utolsó szó jogán a bírónak üzenve azt mondta: az ellene szóló ítélet alapvetően meghatározza majd Bosznia jövőjét. Később a sajtónak ezt úgy fejtette ki:
az ítélet „halálos csapást mérhet” Bosznia-Hercegovinára.
Közölte, hogy amennyiben bűnösnek találják, az ítéletet nem fogadja el, és a boszniai Szerb Köztársaság megkezdi kivonulását a szövetségi intézményekből. Emellett ismét felvetette az entitás függetlenné válásának lehetőségét.
Bosznia-Hercegovina politikai és alkotmányos berendezkedését a boszniai háborút lezáró, 1995-ös daytoni békemegállapodás határozza meg. Ennek értelmében
az ország két részből áll, a boszniai Szerb Köztársaságból és a Bosznia-hercegovinai Föderációból.
A nemzetközi közösség főképviselőjének intézményét is ekkor hozták létre: a megbízottnak joga van törvényeket hozni, illetve felfüggeszteni.
Milorad Dodik mint elnök három évtizede beszél arról, hogy
a boszniai Szerb Köztársaságnak függetlenné kell válnia, és szerinte Bosznia államként működésképtelen.
A boszniai szerb parlament az utóbbi években megszavazta az entitás saját védelmi, igazságügyi és adórendszerének bevezetését, a szövetségi intézményrendszerből történő kilépést, illetve saját választási törvényt fogadott el, ami országos szinten súlyos belpolitikai feszültségekhez vezetett.
Kiemelt kép: Milorad Dodik, a Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság elnöke a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel a megbeszélésük után tartott közös sajtótájékoztatón 2024. szeptember 12-én. (Fotó: MTI/Kocsis Zoltán)