– A háború és béke határvonalán, az Egyesült Államok Ukrajna-politikájában beállt változás jegyében folytak az európai államok úgy-ahogy egyeztetett álláspontjával Washingtonba beállító Emmanuel Macron francia elnök és Donald Trump amerikai elnök megbeszélései. Mennyiben volt eredményes ez a találkozó?
– Úgy tűnik, hogy a nyugati világ vezető hatalma álláspontot változtatott Ukrajnával kapcsolatban, és ez jelentős zavart okozott Európában. Macron elnök megpróbál Európa vezetőjeként fellépni – ezt jelezte a két párizsi találkozó is (ahol Macron az európai országok egy részének képviselőivel egyeztetett – a szerk.). E fellépést könnyebbé tette számára, hogy Németországban éppen egy választás zajlott: megbukott az előző kancellár, az új kormány még nem állt fel. Így Franciaország méreténél, haderejénél, befolyásánál fogva most el tudja játszani Európa vezetőjének szerepét. Persze, ha feláll az új német kormány, politikai, gazdasági értelemben is Németország lesz Európa új vezető hatalma, és akkor Párizs ezt a vezető szerepet már nem tudja eljátszani. De most még Macronnak hetei, hónapjai vannak Európa vezetőjeként.
President Macron arrived at the White House and Trump showed the world his disrespect by not greeting him, typical of Trump when someone doesn’t kiss his fat ass. pic.twitter.com/Y4Gwgit505
— 𓂀 𝕋𝔼𝔸ℍ 𓂀 (@TeahCartel) February 24, 2025
– Mit ért el, egyáltalán elért-e valamit Macron a megbeszéléseken?
– Macronnak és az európaiaknak nincs túl sok ütőkártyája ebben a játszmában. És ezt mutatta az egész találkozó is, amin – én azt gondolom – a francia elnök, aki elzarándokolt Washingtonba, sok mindent nem ért el, sőt Donald Trump diplomáciailag még kellemetlen helyzetbe is hozta őt. Európa jövőben arra készülhet, hogy alkalmazkodnia kell az amerikai álláspontokhoz.
Trump seats Macron at the edge of his table at the G7 summit.
Usually at such meetings, heads of state are seated at a round table. According to the Daily Express, the American leader „humiliated” his French counterpart.
Video: TASS/Reuters/Anadolu Agency
➖➖➖➖
Short… pic.twitter.com/a6r0QemrAE— East_Calling (@East_Calling) February 25, 2025
– Szinte egymásra licitálva beszélt arról a közös sajtótájékoztatón a két elnök, hogy ki, hány milliárd dollárt fektetett ahogy Ukrajna biztonságába. Közös álláspont, hogy a pénzüknél szeretnének lenni?
– Szerintem azért Amerika jóval komolyabban gondolja a pénz visszaszerzését, mint Európa, hiszen amerikai részről konkrét javaslatok vannak már az asztalon. Az európai támogatások egy jelentős része donáció volt, de kölcsön is szerepelt benne. A kölcsönt elméletileg vissza lehet szerezni, bár erősen kérdéses, hogy Ukrajna hogyan lesz képes a törlesztésre. Tehát nem ugyanaz a két megközelítés. Sok minden függ persze attól is, hogy mi lesz az orosz vagyonnal, ami Európában, jórészt Belgiumban lett lefoglalva – de nehéz elképzelni, hogy Európa valaha a pénzéhez jut Ukrajna tekintetében. Sőt, nagyon úgy tűnik, hogy Európán ragad Ukrajna támogatása.
Demkó Attila, az MCC Geopolitikai Mûhely vezetője (Fotó: MTI/Bodnár Boglárka)– Hangsúlyt kapott a sajtótájékoztatón a biztonsági garanciák kérdése – visszatérünk a háború kitörése előtti hetekhez, amikor ugyanez volt az egyik legfontosabb, ám megoldatlanul maradt kérdés?
– A biztonsági garanciák kérdése örök kérdés a háború 2014-es kezdete, de még inkább 2022-es a teljes körű orosz invázió óta. Ukrán részről teljesen természetes igény, hogy a konfliktus lezárásához nekik „biztonsági garanciák” kellenének. Az a nagy kérdés, hogy Amerika ezt akarja-e – vagy hogy Európa képes-e rá. Amerika pedig, nagyon úgy tűnik, hogy abban a formában, hogy Ukrajna szeretné, nem akarja, Európa meg nem képes biztosítani ezeket a garanciákat.
– Az európai országok békefenntartókat is készek kiküldeni.
– Az európai erők telepítéséről különféle adatok vannak: 25–50 ezer főig tudna Európa – nagy erőfeszítéssel – katonai erőt fenntartani Ukrajnában. Ez nem túl jelentős erő a front méretéhez képest – és akkor még finoman fogalmaztam.
– Más biztonsági garanciák is szóba jöhetnek?
– Ukrajna NATO-tagságát, ami garanciaként működhetne, elutasította az Egyesült Államok, ahogy azt is, hogy amerikai csapatokat küldjenek a helyszínre. Nyilván az is szóba jöhet, hogy a békefenntartó erők nem csak európai, vagy nem elsősorban európai csapatok lennének. Sok tízezres vagy akár százezres erő kiállítására az indiaiak, kínaiak, meg még egy-két hagyományos ENSZ-békefenntartó ország, Pakisztán, Banglades lenne közösen képes. Biztonsági garancia lehetne az is, ha sok minden az amerikaiak kezébe kerülne Ukrajnában. Az amerikai ajánlat a ritkaföldfémekkel kapcsolatban jelenthet egy áttételes biztonsági garanciát, hiszen azt jelzi az oroszok számára, hogy ez már amerikai tér, amerikai érdek. Nemcsak elvekről, a nemzetközi rendszer stabilitásáról lenne szó, hanem egyszerűen gazdasági érdekekről. Ez tehát lehetne előrelépés Ukrajna számára, ami viszont nagyon fájdalmas, hiszen kvázi „fizetnének” az amerikai védelemért.
– Ezt, hogy fizessenek a védelemért, mostanában az európai védelem kapcsán is hallhattuk Amerikából.
– Trump koncepciója ugyanez az európaiak irányába, de a dél-koreaiak meg a japánok irányába is. Nyilván ott nem ásványkincsekről beszélünk, csak hogy effektíve fizessenek az amerikai védelemért. Tehát semmiféle változás sincs az előző Trump-adminisztráció politikája és a mostani között. Akkor is azt mondta, hogy Európa költsön a saját védelmére, és vegyen amerikai eszközöket – vagy akár az amerikai erők állomásoztatásának költségeit fizesse ki mondjuk Dél-Korea. Nyilvánvalóan úgy gondolják tehát, hogy ha Ukrajna nem tud fizetni pénzzel, akkor fizessen „természetbeli eszközökkel”, tehát az ásványkincseivel.
Orosz rakétacsapásban megsemmisült épület Kijevben 2025. február 12-én. Fogas kérdés a biztonsági garanciáké (Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko)– Alig pár órával később Emmanuel Macron a nukleáris védelem Németország felé történő kiterjesztéséről beszélt úgy, hogy ott egyébként elég komoly amerikai nukleáris fegyverzet is állomásozik. Mennyiben és kinek szükséges ez a védelem?
– A Németországban állomásoztatott atomfegyverek bevetéséről az Egyesült Államok dönt. Európának szuverén nukleáris ereje csak Franciaországban van, mert még a brit atomerő sem teljesen független az amerikaiaktól – az Egyesült Királyság ráadásul nem tagja az Európai Uniónak. Ez elméletben egy jó ötlet, hogy akár a francia nukleáris erőre alapozva vagy azt kibővítve legyen az Európai Uniónak egy saját nukleáris ütőereje. Ez egyébként növelné az Európai Unió biztonságát. Tehát mind a 27 ország – nem csak Németország – egy nukleáris védőernyő alá kerülne. A probléma ezzel az, hogy a francia nukleáris erő csak az apró töredéke az orosznak. Tehát ezt a nukleáris ütőerőt mindenképpen növelni kellene. Egyébként, ha közös európai védelemről beszélünk, amit egyébként Magyarország is támogat, az egyik legnagyobb előrelépés is ez lenne, ugyanis egy közös hadsereget a szó szoros értelmében nagyon nehéz létrehozni.
– Mennyire életképes ötlet a közös nukleáris véderő?
– Nagyon sok buktató lenne egy közös nukleáris védőernyőben is, de mégse kéne annyi mindent feladni az egyes európai országoknak, hiszen valami újat hoznánk létre. Itt inkább Franciaországnak kéne feladnia esetleg dolgokat. De ez is attól függ, hogy milyen lenne ez az európai nukleáris erő. Ezen érdemes gondolkodni, s ebben érdemes előrehaladni.
Kiemelt kép: Donald Trump amerikai elnök (j) francia partnerét, Emmanuel Macront fogadja a washingtoni Fehér Ház Ovális irodájában 2025. február 24-én (Fotó: MTI/EPA/AFP pool/Ludovic Marin)