– Mintha a kormányzó német koalíció pártjai sorban kikaptak volna a vasárnapi németországi választásokon, s csak idézőjeles nyertes lenne a voksolásnak. Ez hogy sikerülhetett?

– A 21. Bundestag-választáson, amelyet előre hozott választásként tartották február 23-án, az uniópártok 28,6 százalékkal kerültek ki első helyezettként. Győztesnek nevezhetjük őket akár – de nem igazán nyertek. Hiszen a CDU/CSU-nak ez a szereplés a párt történelme során a második legrosszabb eredménye. Enyhe vigasz, hogy a szociáldemokraták még katasztrofálisabban szerepeltek. Vakok között az egyszemű a király – a CDU még viszonylag kevésbé szerepelt rosszul, mint a jelenlegi koalíció összes többi pártja.

– Hogy néz ki most ez a tájkép csata után?

– A szociáldemokraták nagyon csúnyán veszítettek, a Zöld Párt is egyértelműen vesztes, de a liberális FDP a 4,3 százaléknyi vokssal már nincs is a parlamentben; ők most egzisztenciális válságban vannak.

– Éppen az az FDP, amelyik felrobbantotta a koalíciót. Mindeközben viszont itt egy immár megkerülhetetlen konzervatív erő, az AfD is. Miképpen lehetne értékelni választási szereplésüket?

– Az Alternatíva Németországért a szavazatok 20,8 százalékát szerezte meg, így a második helyre került. Kelet-Németországban pedig ők a vezető erő; itt 34–35 százalékot kaptak, míg Szászországban 40 százalék fölött teljesítettek. Ők az igazi ellenzéki erő, ők a választás igazán nagy nyertesei.

Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) jobboldali párt társelnöke és kancellárjelöltje sajtótájékoztatóra érkezik Berlinben 2025. február 24-én, az előrehozott parlamenti választásokat követő napon. Az előzetes eredmények szerint az AfD a második helyen végzett a konzervatív Kereszténydemokrata Unió és bajorországi testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CDU/CSU) pártszövetség mögött (Fotó: MTI/EPA/Christopher Neundorf)

– Vajon nem áll elő itt is a tavalyi, franciaországi helyzet, amikor fél évig nem tudtak a hagyományos pártok koalíciót alkotni, miközben mesterségesen kizárták a kormányzásból egy, az AfD-hez hasonló beállítottságú, erősen szereplő formációt? Kezdetét veheti-e egy hasonló sodródás Németországban is?

– A sodródás teljesen reális forgatókönyv, bár a fekete–vörös, úgymond nagykoalíciónak mondott – ám igazából már nem egy nagykoalíciós – összeállás 12 mandátummal többel rendelkezik, mint az abszolút többség. Együtt 328 mandátummal bírna a CDU és az SPD. Csakhogy 12 mandátum egy ilyen helyzetben nem sok. S tudjuk azt is, hogy a januári migrációkritikus beadványra reagálva – ezt Friedrich Merz nyújtotta be – a CDU-nál eleve legalább ekkora mandátumszámban „táncoltak ki” Merz mögül a CDU soraiból. Tehát nagyon nehéz lesz itt egy olyan politikai programot megvalósítani, amit egyébként az emberek kívánatosnak tartanak.

– Mi lenne ez a program?

– Lépni kell az energia, a gazdaság, a migráció, a közbiztonság vagy a szociális ügyek terén. Csakhogy Merz nem lehet biztos abban, hogy a saját pártja egyöntetűen ott áll-e mögötte. Ez ugyanis egy nagyon rossz választási szereplés, és Marcus Söder árgus szemei ott vannak Friedrich Merz minden lépésénél.

Friedrich Merz, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, a CDU és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) közös jelöltje beszél egy berlini kampányrendezvényen 2025. február 20-án. Az előre hozott parlamenti választásokat február 23-án tartják Németországban (Fotó: MTI/EPA/Filip Singer)

– Söderrel szemben viszont Merz kevéssé határozott például a migráció ügyében – nem tűnik úgy, hogy e téren a szükséges, erőteljes fellépésre készülne.

– Sok kérdésben nem tud határozottan fellépni a Friedrich Merz vezette CDU/CSU. Strukturális csapdában vannak, hiszen minden esetben csak a baloldallal tudnak kormányozni – és tartalmilag is csapdahelyzet ez a számukra, hiszen ők felelnek azokért a rossz döntésekért, amelyeket még Angela Merkel hozott meg kancellársága idején. Friedrich Merz tehát már előre beárazza a koalíciót. Így a migrációban nem tud olyan határozottan fellépni, mint az AfD. De a gazdaságpolitikában vagy az energiapolitikában sem tud a CDU erőset mondani, hiszen ők maguk kapcsolták le az atomerőműveket. Sőt az is nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy a CDU feladja azt a követelést, hogy maradjon meg az adósságfék. S ezeket a tereket mind átadja az AfD-nek. Ebből következik, hogy az AfD akár az adósságfék tekintetében, akár a genderkérdésekben, vagy a migráció, az atomenergia kérdésében sokkal, de sokkal határozottabban tud egy olyan ellenpólust fogalmazni, mint amire most szükség van.

– Van kellő választói akarat is ezekre a változásokra?

– A németek elvárják, hogy ezeken a területen fordulat következzék be, ám a CDU ennek nem tud eleget tenni. Nem csak jövendő koalíciós partnere, a szociáldemokraták miatt, hanem saját maga miatt sem – ezt az előbb említett Bundestag-szavazás bizonyítja, amikor a saját frakciója kihátrált Merz mögül.

– Merz, a potenciális kancellárjelölt elég egyértelműen az ukránok mellé állt az orosz–ukrán háborúban. Ez hogyan hathat a német–amerikai viszonyra?

– Nagyon nagyot fordult a világ, a német–amerikai viszony: a németek még nem igazán tudnak mit kezdeni Donald Trump elnökségével. Tudni kell, hogy Donald Trump támogatottsága Németországban volt a legalacsonyabb: itt csak a választók 20 százaléka rokonszenvezett Donald Trumppal, nagyjából ugyanazok, akik az AfD-t is megszavazták. Még a CDU-sok is Donald Trump ellen foglaltak állást, Kamala Harris mellett tették le a voksokat. Innen kiindulva tehát nagyon nehéz lesz jó transzatlanti kapcsolatokat kiépíteni. Igaz, Donald Trump jó hírnek nevezte, hogy a CDU nyert, hiszen az még mindig jobb, mint a balpárti koalíció Trump szemében. Ám lehet, hogy a háború tekintetében már nem lesz már releváns, hogy mit mond Friedrich Merz.

Választási óriásplakátok az aschaffenburgi késelés áldozatainak emlékére gyújtott mécsesek közelében a merénylet helyszínén, a bajorországi Aschaffenburgban 2025. január 26-án. Négy nappal korábban egy 28 éves afgán migráns agyonszúrt egy 41 éves férfit és egy kétéves marokkói származású kisfiút, három másik embert pedig megsebesített a város egyik parkjában. Az elkövetőt őrizetbe vették. Merz szerint Németországban legalább 40 ezer menedékkérő van, akiket azonnal ki kellene toloncolni – meglesz hozzá a politikai támogatás? (Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek)

– Mi okból?

– Donald Trump máris tárgyalásokba kezd Oroszországgal, ám nemhogy Ukrajnát nem hallgatják, meg, de Németországot, sőt egész Európát sem, miközben Friedrich Merz egyelőre még nem is kancellár. S elképzelhető, hogy ezt az egész ukrajnai kérdést meg fogja haladni az idő, mire megkezdi mandátumát.

– Kedvező hatással lehet-e ez a választás a német–magyar viszony alakulására az Olaf Scholz által fémjelzett, igen hűvös, ám igen rövid korszak után?

– A magyar–német viszonyrendszer kapcsolatában kijelenthető, hogy a választásnak a győztesei, ha ezt most így mondhatjuk, tehát a CDU/CSU pártszövetség és az AfD sok mindenben egyetért a magyar kormánypolitikával. Ez az AfD esetében sokkal inkább kijelenthető, mint a CDU/CSU-nál. A CDU/CSU-nál az ukrajnai háború eltérő megítélése, és más ilyen atmoszférikus kérdések eltérő véleményekhez vezetnek. Ők például sok tekintetben tudnak egy annyira egyértelműen konzervatív politikát megfogalmazni, mint a Fidesz teszi ezt. Az AFD ebben határozottabb, közelebb áll e téren a magyar kormánypártokhoz, mint Alice Weidel február 12-i látogatása is bemutatta: Ám alapjában úgy vélem, hogy egy CDU vezette kormány jótékonyan tud hatni a magyar kapcsolatokra. A lényeg az, hogy a Zöldek ne kerüljenek a kormány közelébe. Ők voltak azok, akik egy olyan baloldali–balliberális woke-ideológiát valósítottak meg, amely egyszerűen ellen-modellt képezett a magyar modellel, a magyar politikával szemben. Ha a zöldek kikerülnek a kormányból, jótékony hatással lehet a magyar–német viszonyrendszerre nézve.

– Ha ránézünk a választási térképre, látványosan kettészakadt Németország az AfD-t támogató volt keletnémet és a CDU illetve a számos baloldali párt által uralt nyugatnémet részre. Milyen hatása, következménye lehet ennek a megosztottságnak?

– A politikai megosztottság Németországban virulens. Egyértelműen kijelenthető, hogy a CDU a Nnugat pártja és az AfD a keleté. Az AfD helyenként több mint dupla olyan jó eredménnyel szerepelt keleten, mint a CDU. A „keletnémet életérzést” az AfD tudja legjobban leképezni. Mindemellett – bár kijelenthető, hogy egy erősen keletnémet identitású párt az AfD – nagyon sokan nyugatról jönnek a vezetőségbe, és a párt a nyugati országrészekben is nagyon szépen szerepelt. Mindenhol gyakorlatilag a második helyen van: kijelenthető, hogy az AfD megérkezett a társadalom közepébe, és megérkezett Nyugat-Németország közepébe is. Ezzel a jelenséggel a CDU-nak kell valamit kezdeni, mert ha most rosszul kormányoz, kompromisszumokat köt, nem valósítja meg azokat a fontos sarokpontokat, amelyeket a saját választói elvárnak tőle, akkor az AfD tovább emelkedik, és legkésőbb 2029-ben ők futhatnak be elsőként.

Kiemelt kép: Bauer Bence, a Matthias Corvinus Collegiumnál (MCC) működő Magyar–Német Intézet igazgatója a Nézőpont Intézet és a Konrad Adenauer Alapítvány, a Magyar–német barométer 2023-as eredményeit ismertető pódiumbeszélgetésén a Polgári Magyarországért Alapítvány (PMA) budapesti székházában 2023. szeptember 14-én (Fotó: MTI/Hegedüs Róbert)