A magyar kormány 2017-ben indította el a Hungary Helps programot, amelynek célja, hogy a világ különböző válságterületein humanitárius segítséget nyújtsanak. A kezdeményezés már több mint 55 országban van jelen, kiemelt figyelmet fordítva az üldözött keresztények megsegítésére.

A Hungary Helps program egyik legfontosabb támogatási helyszíne Szíria, ahol az utóbbi időben jelentős politikai változások történtek.

Tavaly decemberben a szíriai felkelők megbuktatták Bassár al-Aszad uralmát. Az el-Aszad család fél évszázados diktatúrája és az iszlamista terrorszervezetek miatt a vallásüldözés gyakori jelenséggé vált. A közel-keleti keresztények egy része arra kényszerült, hogy elhagyja az otthonát. A hatalomátvétel után az új damaszkuszi vezetés ígéretet tett a vallási kisebbségek jogainak, köztük a keresztények védelmére is.

Lapunk kérdésére Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára beszélt arról, hogy mekkora mértékben javult a Szíriában élő keresztények helyzete.

Iszlám jogrendszer

Azbej Tristan kiemelte, hogy Magyarország a diplomácia különböző eszközeivel fejezi ki, hogy mennyire fontos, hogy az új szír vezetés biztosítsa a helyi keresztények alapvető emberi jogait. A hatalomátvétel kezdete óta a nemzetközi fórumokon is világossá tették, hogy elvárják az új rendszertől a keresztények biztonságát és védelmét.

„A Damaszkuszban újranyitó magyar nagykövetségnek is az egyik feladata, hogy a keresztények védelmét érintő elvárásokat kifejezzék. Folyamatosan kapcsolatban vagyunk a szíriai egyházi partnereinkkel, hogy naprakészek legyünk a biztonsági helyzetükkel”

– ismertette a hirado.hu-nak Azbej Tristan.

Mint mondta, a változást nehéz megfogalmazni, mert a háború kitörése után több részre szakadt Szíria, így a keresztények helyzete is különböző volt az egyes országrészeken. Az iszlamista szervezet uralta területeken akadtak atrocitások, míg az északkeleti országrészben és az Aszad-rezsim ellenőrzése alatt tartott régiókban viszonylagos biztonságban voltak a keresztények.

Abu Mohammad al-Dzsoláni, Szíria legnagyobb országrészének új, de facto vezetője több ígéretet és gesztust tett a vallási kisebbségek irányába. Többek között, hogy a keresztények biztonságban és szabadságban élhetnek a jövőben Szíriában, sőt kilátásba helyezte, hogy a keresztény vezetőket bevonják az újjáalakuló államszervezet különböző fórumaiba.

Azbej Tristan úgy látja, hogy keresztény partnereik bíznak az ígéretekben, ugyanakkor gyakorlati lépéseket még nem tapasztaltak az új vezetéstől. „Fontos tudni, hogy az új szír vezetésnek egy iszlamista eszmeisége van, a vidéki helyszíneken azt tapasztalják, hogy egyre erőteljesebben alkalmazzák a saría iszlám jogrendnek egyes rendelkezéseit és szabályait. Ha ez nem is erőszakos keresztényüldözést jelent, de aggodalommal tölti el a keresztény szereplőket” – fejtette ki az államtitkár.

Hívõk a fõvárostól, Damaszkusztól 55 kilométerre északkeletre, az Antilibanon-hegységben fekvõ szíriai keresztény város, Maalúla templomában 2024. december 15-én. Ez a világ egyik legkorábbi keresztény települése, itt még ma is beszélik a Krisztus idejében használt õsi arámi nyelvet. – MTI/EPA/LUSA/António Pedro Santos

Aggodalomra okot adó incidensek

Az üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkár szerint kulcskérdés lesz Szíria új alkotmányának a szellemisége. Fontosnak tartják, hogy törvényileg is biztosítsák a vallások közötti békés együttélést, ugyanakkor arra is van lehetőség, hogy egy iszlamista eszmeiségen alapuló alkotmány jöjjön létre, amely nem kezelné egyenlőként a vallásokat.

„A beszámolók alapján Szíriában nincs keresztényüldözés, ugyanakkor bizonytalanságra és aggodalomra okot adó jelek vannak. Ezért is nagyon fontos, hogy ne csak Magyarország, hanem más országok, nemzetközi szervezetek is folyamatosan felhívják a figyelmet arra, hogy ne sérüljenek a keresztények emberi jogai”

– számolt be róla Azbej Tristan.

Hozzátette, hogy vannak olyan incidensek, amelyek aggodalommal töltik el a keresztényeket. Példaként említette, hogy a rendőrök megtiltják a keresztény nőknek, hogy fedetlen fővel járjanak a közterületeken, valamint csak férfi kísérővel együtt közlekedhetnek. Ezenkívül vannak gyűlöletcselekmények, köztük a karácsonyi időszakban díszeket, szimbólumokat és köztéri karácsonyfákat is leromboltak. Utóbbiakat – bár megakadályozni nem tudták – magasabb szinten a de facto hatóságok elítélték, ami viszont egy reménykeltő jel.

Kritikus a húsvéti időszak

Szíriában egy történelmi, kétezer éves keresztény közösség él, egyre csökkenő lélekszámban, valamint a bibliai időkből ismert első keresztény gyülekezetek is a mai szír területeken alakultak meg. Az elmúlt évtizedben a keresztények fegyveres konfliktusokat, a háborúk csapásait, és az ISIS iszlamista terrorszervezet üldöztetését is elszenvedték.

„Szomorúan tapasztaljuk, hogy a nagy keresztény ünnepek idején mindig megszaporodnak a keresztényellenes incidensek és terrortámadások. Ez a veszély jelenleg a legvéresebb keresztény üldöztetésnek a helyszínén, Afrikában számos helyen, például az elmúlt karácsonykor is véres áldozatokat hozott, de még Európában is emlékezhetünk ilyen támadásokra” – fogalmazott Azbej Tristan.

Mint mondta, Szíriában személy elleni támadás, erőszakos cselekmény nem történt, de keresztény szimbólumokat romboltak már le. Az államtitkár szerint például egy húsvéti körmenet esetén is számolniuk kell a keresztényeknek azzal, hogy nagyobb valószínűséggel vannak az incidensek veszélyeinek kitéve. „Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, nekünk a karácsonyi és húsvéti időszakban is folyamatosan ügyeletben kell állnunk, mert mindig történhet valami” – tette hozzá.

Virágvasárnapi ortodox liturgia a damaszkuszi az-Zaitun-templomban 2017. április 9-én (Fotó: MTI/EPA/Juszef Badaui)

Azbej Tristan kiemelte: a magyar kormány álláspontja, hogy Szíriának jelentős része alkalmas lett a menekültek és a migránsok visszafogadására. Véleménye szerint az Aszad-rezsim bukása után tisztázni kell, hogy a muzulmán vallású szír tömegeknek már nincs indokuk arra, hogy Európában maradjanak, és vissza kell térniük Szíriába. Az államtitkár emellett azt is fontosnak tartja, hogy az Iszlám Állam által elüldözött keresztények is visszatérhessenek az otthonaikba, és a maradásukhoz tartós feltételeket teremtsen meg az új damaszkuszi vezetés.

Ortodox központ épül

Azbej Tristan szerint, ha a szír keresztények egy kis esélyét is látják a békés jövőnek, úgy mindenképp a szülőföldjükön szeretnének élni. Az államtitkár szerint volt már rá példa, hogy a Hungary Helps programnak köszönhetően megfordították a migrációt, és a keresztények visszatértek Szíriába. „A Hungary Helps program keretében a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal például Homsz városában, annak a lerombolt keresztény történelmi negyedében 200 lakóegység újjáépítését támogattuk. Kétszáz szír keresztény család gondolta úgy, hogy visszatér ebbe a városba, és új életet teremt magának” – idézte fel.

Hozzátette, hogy amikor Orbán Viktor miniszterelnök tavaly december fogadta II. Efrém Ignác szír ortodox pátriárkát, akkor a magyar kormány felajánlást tett. A Szíriában maradt keresztények megerősítésére Magyarország a Hungary Helps programon keresztül támogatja, hogy egy szír ortodox központot építsenek fel Damaszkuszban, amelynek egy iskola és egy templom is a része.

„Alapvetően a nehéz helyzetbe került keresztények nem a segélyt várják el a pártfogóiktól, hanem a lehetőséget arra, hogy megteremtsék maguknak a jövőt. Ezzel összhangban Aleppóban például keresztény családi vállalkozások indítását és működését is támogatjuk.”

Azbej Tristan kiemelte, hogy a támogatási tevékenységünk általában az aktuális igényekhez alkalmazkodnak. A Hungary Helps program keretében a háborúban és az üldöztetés alatt lerombolt keresztény intézmények, épületek, templomok újjáépítése zajlik, emellett a humanitárius válsághelyzetbe jutott keresztény családokat is segítik.

Kiemelt kép: Szíriai keresztény tüntetõk fakeresztekkel tüntetnek Damaszkuszban 2024. december 24-én tiltakozásul amiatt, hogy az Anszar al-Tauvíd dzsihadista csoport csuklyát viselõ, külföldi tagjai felgyújtottak egy karácsonyfát a Hama közelében fekvõ, többségében ortodox keresztények lakta Szukalabiya településen. A Hajat Tahrír as-Sám (HTS) iszlamista csoport vezette fegyveresek december 8-án döntötték meg Bassár el-Aszad elnök uralmát Szíriában.MTI/EPA/Haszan Belal