A tiszta energia és levegő kutatóközpont (Crea) becslése szerint az EU 21,9 milliárd euró (kb. 8 834 milliárd forint) értékben vásárolt orosz olajat és gázt a háború harmadik évében, annak ellenére, hogy próbálna függetlenné válni az orosz energiától. Ez az összeg egyhatodával nagyobb, mint az a 18,7 milliárd euró, amelyet az EU 2024-ben Ukrajna pénzügyi támogatására különített el a kieli világgazdasági intézet (IfW Kiel) adatai szerint.
A kutatók kereskedelmi adatokat gyűjtöttek össze, hogy megbecsüljék az invázió harmadik évében világszerte értékesített orosz üzemanyagok értékét. A januári import alapján előrejelezték a 2025 februárjára vonatkozó adatokat, amelyek még nem állnak rendelkezésre – írja a The Guardian.
A 2024-es naptári évben az EU 39%-kal többet költött orosz fosszilis tüzelőanyagokra, mint amennyit Ukrajna támogatására fordított.
Az összeg nem tartalmazza a katonai vagy humanitárius hozzájárulásokat.
Christoph Trebesch, az IfW Kiel közgazdásza – aki nem vett részt az elemzésben – rámutatott, hogy jelentős különbség van aközött, hogy a támogató országok mekkora összeget mozgósítottak Ukrajnának más háborúkhoz képest.
Mint mondta, az európai országok átlagosan a GDP-jük kevesebb mint 0,1%-át fordítják évente Ukrajna támogatására.
Hozzátette: „Sok ország nagylelkűbb volt korábbi konfliktusok idején. Németország például sokkal gyorsabban és nagyobb mértékben mozgósított támogatást Kuvait felszabadítására 1990–91-ben, mint amennyit Ukrajnának nyújtott ugyanennyi idő alatt.”
A jelentés megállapította, hogy
Oroszország 242 milliárd eurót keresett a fosszilis tüzelőanyagok globális exportjából az Ukrajna elleni teljes körű invázió harmadik évében, és a háború kezdete óta származó bevétele „lassan az ezermilliárdos nagyságrend felé közelít”, mivel az ország alkalmazkodott a szankciókhoz.
Oroszország adóbevételeinek akár a felét is az olaj- és gáziparból szerzi, és igyekezett kijátszani a szankciókat az üzemanyagok „árnyékflotta” segítségével történő szállításával. Ezek a régi és alulbiztosított tartályhajók az orosz fosszilis tüzelőanyag-export bevételeinek mintegy egyharmadát bonyolítják le a Crea szerint.
Szerdán az EU nagykövetei új intézkedésekről állapodtak meg, hogy célba vegyék Oroszország árnyékflottáját – ez a háború kezdete óta bevezetett 16. szankciós csomag része.
A Crea kutatói úgy becsülik, hogy az orosz fosszilis tüzelőanyag-bevételek 20%-kal csökkenthetők lennének, ha a meglévő szankciókat megerősítenék és a kiskapukat bezárnák. Az intézkedések közé tartozik az úgynevezett „finomítási kiskapu” lezárása, amely lehetővé teszi Európa számára, hogy olyan orosz nyersolajat vásároljon, amelyet egy másik országban dolgoztak fel, valamint a gázáramlás korlátozása a Török Áramlat vezetéken keresztül.
A jelentésben felszólították az EU-t a cseppfolyósított földgáz (LNG) elleni fellépésre is. Európa az ukrajnai háború kezdete óta jelentősen csökkentette az orosz vezetékes gáz importját, de részben orosz származású, mélyhűtött gázzal próbálja pótolni az energiaszükségletét.
A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: MTI/EPA/Filip Singer)