Mexikó két legnagyobb szervezett bűnözői csoportja, a Jalisco New Generation és a Sinaloa kartellek is felkerültek a listára, valamint a Tren de Aragua és a Mara Salvatrucha, amelyek Venezuelához és Salvadorhoz köthető csoportok – írja a The Guardian.
Bár a kartellek terrorszervezetté nyilvánítása önmagában nem jogosítja fel az Egyesült Államokat katonai akcióra Mexikó területén, sokan attól tartanak, hogy ez egy első lépés lehet ebbe az irányba.
„Ez egy politikai retorika része és egyfajta nyomásgyakorlás”.
„Ha a kartelleket terrorszervezeteknek nyilvánítják, az lehetőséget teremt arra, hogy politikai szinten érveljenek az amerikai katonai beavatkozás mellett”
– mondta María Calderón, a Wilson Center mexikói intézetének munkatársa.
A minősítés Trump tervének része, amely szerint „háborút kell indítani” Mexikó szervezett bűnözői csoportjai ellen, mivel szerinte ez megoldhatja az Egyesült Államokban tomboló fentanilválságot.
Annak ellenére, hogy Trump „csodálatosnak” és „nagyon barátságosnak” nevezte Mexikó elnökével, Claudia Sheinbaummal folytatott beszélgetéseit, többször is azt állította, hogy Mexikót „lényegében a kartellek irányítják”.
Sheinbaum korábban elutasította a kartellek terrorszervezetté nyilvánításának tervét, és azt mondta, hogy az amerikai kormánynak előbb a saját országában kellene a bűnözéssel foglalkoznia.
„Kezdjék a saját országukkal. Nincs náluk szervezett bűnözés? Rengeteg dolguk van az Egyesült Államokban”
– mondta Sheinbaum.
A csütörtökön hatályba lépett döntés azt jelzi, hogy az amerikai ügynökségek megváltoztatták bizonyos szervezett bűnözői csoportok fenyegetésének megítélését, és nagyobb szerepet adhat a CIA-nak és az amerikai hadseregnek.
Az azonban továbbra is kérdéses, hogy a minősítés milyen hatással lesz. Az amerikai ügynökségek már eddig is számos eszközzel rendelkeztek a nemzetközi szervezett bűnözői csoportok elleni fellépésre, például korlátozhatták azok tagjainak utazását vagy üzleti tevékenységét.
A fő különbség az lesz, hogy szélesebb körben lehet majd célba venni embereket, beleértve mindenkit, aki anyagi támogatást nyújt a kartelleknek.
Az anyagi támogatás jelenthet logisztikai és pénzügyi szolgáltatásokat, kiképzést és szállást, fegyvereket és hamis dokumentumokat. Azonban ennek pontos értelmezése a politikai akarattól függ majd.
Trump korábban már felvetette a droglaborok bombázását, és állítólag különleges erők bevetéséről is tárgyalt a kartellvezetők likvidálása érdekében.
Mióta Trump visszatért a hatalomba, az amerikai hadsereg fokozta a kartellek légi megfigyelését az amerikai-mexikói határ mentén, míg a CIA növelte a drónrepülések számát Mexikó felett, hogy fentanillaborokat derítsen fel – utóbbiról Sheinbaum állítja, hogy Mexikó kormányának engedélyével történt.
A hónap elején Trump elhalasztotta a 25%-os vám bevezetését a Mexikóból érkező importokra, miután Sheinbaum beleegyezett, hogy további 10 000 katonát vezényel a határra a fentanilcsempészet és a migráció visszaszorítása érdekében.
Kérdéses, hogy ezek a katonák hogyan fogják csökkenteni a fentanil áramlását, tekintve, hogy a szer annyira erős, hogy viszonylag kis mennyiségben csempészik, és a nagy része legálisan működő határátkelőhelyeken keresztül, amerikai állampolgárok által kerül be az Egyesült Államokba.
Kiemelt kép: Donald Trump amerikai elnök beszél a sajtó képviselőihez, miután Tulsi Gabbard, a Nemzeti Hírszerzés új igazgatója letette hivatali esküjét Pam Bondi amerikai igazságügyi miniszter előtt a washingtoni Fehér Házban 2025. február 12-én (Fotó: MTI/EPA pool/Jim Lo Scalzo)