„Ukrajna jöjjön a NATO-ba? Ukrajna jöjjön az EU-ba? Ne jöjjön” – olvasható Menczer Tamás hétfő reggeli Facebook-posztjában, amelyben kőkeményen szállt bele Brüsszelbe, amiért az támogatja a honvédő háborút folytató Ukrajnát.

A Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója szerint Ukrajna nem teljesíti az euroatlanti integráció feltételeit, és nem tartja tiszteletben a kárpátaljai magyar nemzeti közösség jogait. Menczer Tamás felhívta a figyelmet arra is, hogy a Trump-adminisztráció világosan közölte: Ukrajna NATO-tagsága nem reális. A politikus mindebből azt vonta le, hogy Donald Trump amerikai elnök a józan ész és a realitás talaján áll, Európa pedig pont az ellenkezőjét képviseli.

Menczer Tamás bejegyzése végén leszögezte, hogy a Fidesz–KDNP-nek Magyarország az első. Nem vélekedik azonban valószínűleg másképp saját országáról Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sem, aki a müncheni biztonsági konferencián leszögezte, hogy nem hajlandó lemondani arról, hogy Ukrajna egyszer a NATO tagja legyen. Jogosan merül fel a kérdés, hogy kinek van igaza ebben a kérdésben.

(Fotó forrása: Shutterstock)

Ukrajna NATO-tagsága egy olyan kérdés, amely hosszú évek óta az egyik legnagyobb megosztottságot szüli a nyugati hatalmak körében. A Joe Biden vezette amerikai adminisztráció nem adott egyértelmű választ Ukrajnának ezzel kapcsolatban, ami az országnak egy halovány reménysugárt adhatott arra, hogy a jövőben sikerül csatlakoznia a védelmi szervezethez.

Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter azonban összetörte Ukrajna euroatlanti álmait, amikor a napokban irreálisnak nevezte Ukrajna NATO-tagságát. Európa aktuális álláspontját a már említett müncheni konferencián ismertük meg Ukrajna NATO-tagságával kapcsolatban.

Egyes európai külügyminiszterek hangsúlyozták, hogy Európának egységes és határozott álláspontot kell képviselnie Ukrajna jövőbeli biztonságának garantálásában. Bár Németország korábban igyekezett kikerülni a válaszadást, Annalena Baerbock német külügyminiszter most egyetértett brit kollégájával David Lammyvel abban, hogy Ukrajna NATO-csatlakozásának engedélyezése lehet a legegyszerűbb és leginkább költséghatékony módja annak, hogy elrettentsék Oroszországot a jövőbeli agressziótól. A brit külügyi tárca vezetője egyenesen úgy fogalmazott, hogy „Ukrajna számára van egy visszafordíthatatlan út a NATO felé” – írja a CNBC. Nem így vélekedik azonban Magyarország és Szlovákia, mely kategorikusan visszautasítja Ukrajna közeledését az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez.

Mindezek függvényében két külpolitikai szakértőt kérdeztünk meg arról, hogy van-e bármi esélye Ukrajnának arra, hogy a jövőben a NATO tagjává váljon, ha pedig nincs, milyen más biztonsági garanciát tud nyújtani a Nyugat az országnak, amelyet – a szakértők egybehangzó véleménye szerint – Oroszország valószínűleg újra megtámad a ránk váró következő évtizedben. A hirado.hu kérdéseire Kaiser Ferenc, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Biztonsági Tanulmányok Tanszékének docense, illetve Szent-Iványi István külpolitikai szakértő válaszolt.

Oroszország atomcsapással fenyegetőzik

„Nincs arra reális esély, hogy Ukrajna belátható időn belül a NATO tagja legyen” – jelentette ki Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Biztonsági Tanulmányok Tanszékének docense a hirado.hu kérdésére válaszolva. Oroszországnak ez egy vörös vonal, Moszkva többször is jelezte, hogy nem tekinti jó szemmel, hogy Ukrajna közeledik az Európai Unióhoz, a NATO-csatlakozásról nem is beszélve. Vlagyimir Putyin és az ő „vérebe”, Dmitrij Medvegyev –, aki mindig a legborzasztóbb dolgokat mondja az elmúlt időszakban – többször jelezte, hogy ezt a kérdést háborús provokációnak tekintik. Medvegyev már atomcsapást is belengetett, hogyha sor kerülne Ukrajna NATO-csatlakozására.

Ha megnézzük a NATO alapszerződését, annak a híres ötödik cikkelye arról szól, hogy bármelyik tagállam elleni támadás a NATO egésze elleni támadás. Na most, ha felvennék Ukrajnát – nem fogják –, akkor Ukrajna azonnal mondhatja azt, hogy egy agresszor, egy külső támadó területeket foglalt el tőlem, megszállva tartja őket, katonai agresszió áldozata vagyok, tessék nekem segítséget nyújtani. Ezzel máris itt van a harmadik világháború

– véli a szakértő.

Kaiser Ferenc úgy gondolja, Oroszország azért foglalta el 2014-ben a Krím félszigetet, és az ukrán államiság eltiprását célzó háborúját is pont azért indította el, hogy megakadályozza Ukrajna NATO-tagságát. A közeledést nem tudta megakadályozni, mert a három napra tervezett invázió már három éve tart, de folyamatos nukleáris fenyegetőzéssel és az európai államok ellen elkövetett információs támadásokkal el tudja érni, hogy Ukrajna ne legyen a NATO tagja.

Az sem könnyíti meg Ukrajna helyzetét – folytatta a szakértő –, hogy a NATO tagállamai rendkívül megosztottak a témában. Bár a britek következetesen támogatják Ukrajna NATO-csatlakozási törekvéseit, Németország csendesen szemléli Ukrajna közeledését, Magyarország és Szlovákia pedig határozottan ellenez bárminemű barátkozást keleti szomszédunkkal. Utóbbi két ország minden kétséget kizáróan megvétózná Ukrajna csatlakozását, amennyiben ez a kérdés napirendre kerülne. Nagy kérdés Törökország, de Ankara sem feltétlenül támogatna egy ukrán NATO-tagságot, hiszen az átlag NATO-tagországokhoz képest sokkal jobb a viszonya Oroszországgal.

Kaiser Ferenc (Fotó forrása: M1)

Moszkva nem akar békét

Az a tényező is ellehetetleníti Ukrajna esélyeit a csatlakozásra, hogy az ország területén fegyveres konfliktus van. Kaiser Ferenc úgy látja, jelen állás szerint van reális esély arra, hogy még az idei évben tűzszünetet hozzanak tető alá a felek, de ez nem azt jelenti, hogy véget ér a háború. Ehhez békemegállapodásra lenne szükség, új határok elismerésével, amely egyáltalán nem áll Oroszország érdekében.

Az evidens, hogy Moszkva egy négyzetkilométert sem fog feladni az elfoglalt területekből, mert minden egyes négyzetkilométerért száz halottat vagy súlyosan megnyomorodott katonát veszített egyes források szerint. Oroszország azonban nem hajlandó békét kötni, mert akkor Ukrajna az új határai mentén azonnal kérhetné a NATO-csatlakozást, ami nem biztos, hogy meglenne, de már egy olyan magasabb szintű közeledés lenne, amire Moszkvának nehezebb lenne reagálni. Sokkal egyszerűbb nem békét kötni, ezzel nemzetközi jogilag Ukrajnát kvázi háborúban tartani, mert ezzel meg lehet akadályozni a közeledését a NATO-hoz és az EU-hoz

– magyarázta Kaiser Ferenc.

A szakértő elképzelhetetlennek tart olyan helyzetet, hogy Ukrajna bármilyen módon csatlakozzon a nyugati védelmi szövetséghez. „Medvegyev és Putyin többször nyilatkozott arról, hogy nincs olyan, hogy ukrán nép, nincs is olyan, hogy Ukrajna, annak Oroszországban van a helye” – idézte fel. Ha bármennyi megmaradna Ukrajnából, és az a NATO-n belülre kerülne, Oroszország nehezebben tudná folytatni birodalmi törekvéseit és Ukrajna gyarmatosítását.

„Arról nem is beszélve, hogy egyértelmű bizonyítékok vannak arra, hogy Oroszország mindenképpen el szeretné foglalni az egész fekete-tengeri partvidéket. Ha most nem sikerült, majd sikerülni fog pár év múlva. Oroszország még nem végzett Ukrajnával, mindenki lássa tisztán, lehet, hogy most az orosz haderő meg az orosz gazdaság kimerült annyira, hogy legyen valamiféle tűzszüneti megállapodás, de arra azért senki ne vegyen mérget, hogy mondjuk tíz év múlva nem fognak megint dörögni a fegyverek Ukrajnában” – fogalmazott Kaiser Ferenc.

Oroszországnak nem kell lépnie, elég, ha zsarol

Arra a kérdésre, hogy amennyiben a NATO Moszkva tiltakozása ellenére mégis felvenné Ukrajnát a tagjai sorába, akkor Oroszország milyen reális katonai válaszlépéséket tehet, amikor még Ukrajnával is képtelen megbirkózni, a szakértő úgy válaszolt, hogy ezt nehéz megválaszolni. Oroszország katonailag nem feltétlenül van most abban a helyzetben, hogy megtámadja a NATO-t, de ne legyenek kétségeink afelől, hogy amint véget ér a nagy intenzitású háború, azonnal elkezdődik az orosz haderő tapasztalatok alapján való átszervezése és újrafegyverzése, hogy Moszkva képesnek érezhesse magát arra, hogy  – kerül, amibe kerül – megbirkózzon a NATO-val. Ez a helyzet azonban nem fog előállni, mivel senki nem akar provokálni egy nukleáris nagyhatalmat, akiről ráadásul az elmúlt bő 30 év is mutatja, hogy nem megy a szomszédba egy kis erőszakért – véli Kaiser Ferenc.

Lehet, hogy Oroszország nem tudna megnyerni egy hagyományos háborút a NATO-val, de ki az, aki 100 százalékban mérget vesz arra, hogy nem próbál meg egy nukleáris háborút a NATO ellen, vagy nem próbál meg egy kisebb méretű támadást Ukrajna ellen abban bízva, hogy a NATO nem vállalja be a nukleáris háború kockázatát. Moszkva már csak az atomfegyverekkel való zsarolással is el tudja azt érni, hogy Ukrajna ne lehessen NATO-tag. (…) Atomhatalmat nem nagyon lehet a sarokba szorítani, mert rendelkezik olyan eszközzel, amivel ki tudja magát zsarolni a legrosszabb helyzetből is

– szögezte le.

Felmerül a kérdés azonban, hogy hogyan lehet garantálni Ukrajna biztonságát abban az esetben, ha Oroszországban nem történnek rövid időn belül radikális hatalmi változások, és Moszkva harmadszor is megtámadja Ukrajnát. Kaiser Ferenc szerint az új amerikai adminisztráció, szemben az előzővel, nem nagyon igyekszik biztonsági garanciákat adni, és azt mondja, hogy ezt oldják meg az európaiak. Úgy látja, hogy Emmanuel Macron francia elnök hétfői párizsi csúcstalálkozója jelzi, hogy Európán belül a „nagyok” fognak dönteni erről a kérdésről. Tehát a franciák, a britek, a németek, az olaszok, a spanyolok és a lengyelek lehetnek azok, akiknek komoly beleszólásuk lesz a folytatásba. Az ukrán haderőt azonban fel kell fegyverezni, amire Ukrajna képtelen, az pedig már egy újabb kérdés, hogy Európa hajlandó-e belerakni Ukrajnába ezt a több százmilliárd dollárt.

Valóban érdemes ezt meggondolni

Hasonlóképp vélekedik Ukrajna NATO-csatlakozási esélyeiről Szent-Iványi István külpolitikai szakértő is. „Nincs realitása annak, hogy néhány éven belül Ukrajna NATO-tag legyen, mert nem csak Donald Trump ellenzi ezt, hanem jó néhány európai ország sem gondolja másképp. És amíg ennyire veszélyes a helyzet, addig valóban érdemes ezt meggondolni” – jelentette ki a szakértő.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy legutóbb már Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sem ragaszkodott ehhez feltétlenül, és felvetette, hogy a NATO-tagság helyett nyújtsanak Ukrajnának más típusú biztonsági garanciát. Szent-Iványi István szerint más típusú biztonsági garancia csak az lehet, ha a NATO-tagság helyett lenne egy közvetlen katonai és védelmi megállapodás az Egyesült Államokkal. Ezt a lehetőséget azonban Donald Trump amerikai elnök nem támogatja. Helyette azt javasolja, hogy európai békefenntartók menjenek Ukrajnába.

Ráadásul Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter már odáig ment Ramsteinben, hogy ha azokat támadás éri orosz részről, azt ők nem feltétlenül tekintik az ötös cikkely megsértésének… Tehát gyakorlatilag azt mondta, hogy igazából nem vállalnak semmiféle garanciát Ukrajna fölött, és ez elég aggasztó, mert ez azt jelenti, hogy Ukrajna sorsa fölött folyamatosan Damoklész kardja lóg

– magyarázta a külpolitikai szakértő.

Szent-Iványi István (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Kaiser Ferenchez hasonlóan Szent-Iványi István sem számít békemegállapodásra, mivel „olyan távol vannak a felek, hogy szerintem békét itt nem fognak kötni”. Elmondása szerint legjobb esetben is csak egy fegyverszüneti megállapodásra van reális esély, ami több mint a tűzszünet, mert ez azt jelenti, hogy a felek kijelentik, hogy a katonai jellegű ellenségeskedést abbahagyják, és befagyasztják a jelen állapotot.

Szerintem a közvetlen jövőben nincs realitása a NATO-tagságnak, ezt most már Zelenszkij is elfogadja, csak azt kéri – és ez teljesen jogos a részéről –, hogy legyen komoly biztonsági garancia. Ha nem lesz, akkor Ukrajnát az első adandó alkalommal le fogják rohanni az oroszok. Ez nem csak egy egyszerű feltételezés, ez a múltból eredő tapasztalat. Ez történt 2014-ben, és ez történt 2022-ben

– hívta fel a figyelmet.

Szent-Iványi István egyetért abban, hogy amennyiben nem születik igazságos béke Ukrajnában, vereséget szenved a nyugati civilizáció az orosz barbarizmussal szemben, de nem tudja, hogy Európa hogyan fog reagálni erre. Úgy gondolja, hogy erre a hétfői párizsi tanácskozást követően kapunk választ. Emlékeztetett, hogy az Egyesült Államok jelenleg nem hajlandó Európát a tárgyalóasztal mellé engedni, ami szerinte egy hihetetlen arrogancia. „Már volt ilyen Jaltában, hogy a nagyok megállapodtak Európa sorsáról az európaiak feje fölött, és az nagyon rosszul sült el, tehát ezt nem szeretnénk, hogyha ez történne” – tette hozzá.

„Emiatt fontos, hogy legalább Franciaország, Németország és Nagy-Britannia részt vegyen a tárgyalásokon, és olyan megállapodás szülessen, ami az európaiak érdekeit is szolgálja. Ugyanis ami ott történik Ukrajnában, az közvetlenül kihat a mi biztonsági helyzetünkre. Ha az oroszok megerősödve kerülnek ki ebből, akkor a mi biztonsági helyzetünk romlik, rosszabb lesz, mint a háború előtt volt. Nem mindegy, hogy hogyan zárul le ez a konfliktus, mert ez minket közvetlenül érint” – zárta gondolatait Szent-Iványi István.

Kiemelt kép: Orosz katonák gyakorlaton az Oroszországhoz csatolt kelet-ukrajnai Donyeck közelében lévő lőtéren az Ukrajna elleni orosz háború alatt, 2024. február 5-én (Fotó: MTI/EPA/Alessandro Guerr