Mint írtuk, csütörtök délelőtt egy elutasított afgán menedékkérő a tömegbe hajtott az autójával Münchenben. A 24 éves férfi korábban kábítószer-bűncselekmények és lopás miatt is a rendőrség látókörébe került. A Bild pénteki cikke alapján már 36 sérült érintett, köztük egy kétéves gyermek válságos állapotban van.
Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője a hirado.hu kérdésére foglalta össze, hogyan befolyásolja a tömeges bevándorlás a németek megítélését és politikai helyzetét. Sayfo Omar a legfrissebb adatokat ismertette, miszerint Németországban jelenleg 203 ezer olyan ember van, akiknek elutasították a menedékkérelmét. Közülük 86 százalék esik a „Duldung” ernyője alá, ami egyfajta tolerált tartózkodást biztosít azoknak, akiket valamilyen okból nem lehet kitoloncolni.
„Ez jellemzően az afgánokat és a szíreket érinti, akik olyan országból származnak, amelyekkel nincs diplomáciai kapcsolat, illetve veszélyesnek minősülnek. Ez persze Szíria esetében most változóban van” – jelentette ki a közel-keleti térség szakértője. Felidézte, hogy a tálib hatalomátvétel után 2022-ben, és 2023-ban szinte senkit nem tudtak visszaküldeni, míg 2024-ben katari közvetítéssel 28 bűncselekmények miatt elítélt afgán menedékkérőt toloncoltak ki Németországból.
„Ha egy látleletet kellene mondani arról, hogy miért követnek el nagyszámban bevándorló hátterű emberek agresszív cselekményeket, akkor azért, mert eleve nem volt szűrő arra, hogy kik érkezhetnek Németországba”
– jelentette ki Sayfo Omar.
A közel-keleti térség szakértője hozzátette, hogy nagyon sok esetben olyan társadalmi csoportokból, országokból érkeztek a bevándorlók, ahol előre lehetett tudni, hogy a szocializációjuk és az oktatási szintjük miatt nehezen tudják Európában megtalálni a helyüket. A Közel-Keleten, Észak-Afrikában vagy Közép-Ázsiában élő emberek jellemzően túlzottan pozitív elvárásokkal indulnak el, majd rájönnek, hogy a társadalom még sem annyira befogadó, és hogy a pénzért is keményebben kell megdolgozniuk, mint ahogyan várták.
Afgán bevándorlók, akiket nem engedtek be Szerbiába, belépési engedélyre várnak az észak-macedóniai Tabanovce közelében, a szerbiai határnál 2016. február 20-án (Fotó: MTI/AP/Borisz Grdanoszki)Európa magára szabadított egy hatalmas problémakört
Sayfo Omar szerint a Németországba Európán kívülről érkező emberek jellemzően kollektív társadalmakban szocializálódtak, ami azt jelenti, hogy egy közösség védőernyője alatt élték le az életüket. Európában viszont egyedül kell megbirkózniuk a kihívásokkal, így nagyon sokan kerülnek olyan mentális és pszichológiai válságba, ami előrevetíti, hogy nemcsak önmagukra, de rosszabb esetben a társadalomra is veszélyt jelenthetnek.
„Európának nincs kapacitása arra, hogy egy ekkora embertömeget pszichológiai vagy mentálhigiénés kezelésben, akár csak monitorozásban részesítsen. Európa ezzel magára szabadított egy hatalmas problémakört.”
A Migrációkutató Intézet kutatási vezetője úgy látja, hogy nem lehet általánosságban kijelenteni, hogy a menedékkérők nem tudnak integrálódni. Példaként említette azokat a szír bevándorlókat, akik 2013-ban német állampolgárságot kaptak. Sayfo Omar elmondta, hogy körükben már 98 százalékos a foglalkoztatottság, pontosabban 68 százalék dolgozik, 30 százalék pedig még nem éri el a munka korhatárát. Kiemelte, hogy ez leginkább azért van, mert a szíriai háború kezdetén első körben a felső középosztály érkezett Németországba. „Az említett menedékkérők a hátterüknek köszönhetően jobban tudnak integrálódni, mint azok, akik az évek folyamán érkeztek és egy alacsonyabb társadalmi osztályba tartoznak.”
Sayfo Omar arra is kitért, hogy általánosságban a bevándorlásnak a tömegessége hátráltatja az integrációt. Kiemelte, hogy az emberek nem érzik szükségességét az integrálódásnak, ha a saját közösségükben élhetnek.
Az AfD előretörése a németek elégedetlenségét mutatja
A közel-keleti térség szakértője szerint a német közbiztonság romlása túlságosan szembetűnő, így az emberek elégedetlensége is megnőtt. Az elmúlt években több olyan botrányos eset történt, ami sokként érte a német társadalmat. Sayfo Omar hangsúlyozta, hogy jelenleg egy folyamat zajlik Németországban, így még a migrációpárti politikusok jelentős része is arra kényszerül, hogy felülbírálja a korábbi nézeteit. Mint mondta, Olaf Scholz német kancellár már egy sokkal szigorúbb kitoloncoláspolitikát folytat, mint korábbi konzervatív elődje, Angela Merkel.
„Németországban a társadalom megelégelte a tömeges bevándorlást, amit jól bizonyít, hogy a jobboldali, migrációellenes AfD ilyen módon előretört és a második legerősebb politikai erővé válhatott.”
Sayfo Omar szerint a német vezetők hozzáállásban is látszik egyfajta fordulat, csak ez túl lassú ahhoz, hogy megnyugtassa a német társadalmat, ahol napi szinten találkoznak a 2015-ös elhibázott politika következményeivel. Hozzátette, hogy már a náci Harmadik Birodalom okozta társadalmi bűntudat is egyre inkább kezd kikopni, mivel vitán felülálló kérdés lett, hogy a német gazdaságnak szüksége van a bevándorlókra. A közel-keleti térség szakértője úgy látja, hogy a fő kérdés az, hogy milyen típusú bevándorlók érkezhetnek Németországba, és mennyire tartják fenn a jogot arra, hogy meghatározzák, pontosan kiket és milyen feltételekkel engednek be.
Magyarországot két dolog védi, de nem a végtelenségig
Az ellenőrizetlen, tömeges bevándorlás mindenképp egy negatív folyamat – hangsúlyozta a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője. Véleménye szerint ha Magyarország feltételek nélkül teljesítené az Európai Unió migrációs paktumát, és ellenőrzés nélkül nyitná ki a kapukat a bevándorlók előtt, úgy szükségszerűen romlana a helyzet. Mint mondta, bízni lehet benne, Magyarország nem egy vonzó célpont a bevándorlóknak. Példaként említette Észtországot, ahol elfogadták a relokációt, majd a menedékkérők többsége eltűnt, és valószínűleg Nyugat-Európába térhettek vissza. Sayfo Omar szerint a bevándorlók jellemzően olyan helyre mennek, ahol már vannak bevándorló közösségek, mert ezen keresztül jobban tudnak érvényesülni, gyökeret verni, és segítséget kapni.
„Magyarországon nincsenek bevándorló közösségek, ráadásul még a nyelv is meglehetősen nehéz. Ez a két dolog védi Magyarországot, de nem a végtelenségig. Szükség van rá, hogy egy határozott politikai álláspont legyen, és Magyarország fenntartsa a jogot arra, hogy meghatározza milyen emberek érkezhetnek az országba menedékkérőként” – fejtette ki a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője.
Kiemelt kép: Mentőautók a gázolás helyszínén, Münchenben 2025. február 13-án (Fotó: MTI/AP/DPA/Matthias Balk)