Az 1986-os csernobili atomerőmű-robbanás volt az atomenergia felhasználásának történetében a második legnagyobb katasztrófa, melyet (bár mértéke elmarad a szovjet hatóságok által elhallgatott, a mai napig ezer négyzetkilométeres sávot magas sugárzással beszennyező 1957-es majaki katasztrófa mögött) a világ legsúlyosabb nukleáris baleseteként is emlegetnek, hiszen annak idején közegészségügyi vészhelyzetet idézett elő egész Európában.
Megemlékezés az áldozatokról egy kijevi temetőben 2021. április 26-án, a csernobili atomerőmű 4-es reaktorában bekövetkezett robbanás 35. évfordulóján. A 4-es reaktorblokkban 1986. április 26-án történt detonáció a világ eddigi legsúlyosabb nukleáris balesete volt (Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko)Csernobil ég, Zaporizzsjában kiiktatták a vezetéket?
A csernobili erőművet pénteken ismét orosz dróntámadás érte. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök olyan felvételeket tett közzé az X-en, amelyeken a robbanásban tetőszerkezetét vesztett reaktor maradványait takaró óriási pajzs sérülése látható – vagyis az az építmény, amely eltakarja a reaktor maradványait.
Az Izvesztyija című orosz lap ugyanakkor arról írt, hogy az ukrán fegyveres erők támadása kiiktatta a zaporizzsjai atomerőmű egyetlen, 330 kV-os, Ferroszplavnaja–1 áramellátó tápvezetékét (bár arra semmi bizonyíték nincs, hogy valóban az ukránok álltak az akció mögött). Az erőmű Telegram-csatornája pár nappal korábban jelezte, hogy a biztonsági rendszer leállította a 330 kV-os Ferroszplavnaja–1 távvezetéket a zaporizzsjai atomerőműben.
A közlemény szerint „a zaporizzsjai atomerőmű az Ukrajna által ellenőrzött Dnyeper nyugati partjáról működik két vezetéken, a 750 kV-os Dnyeprovszkaja fővezetéken és a 330 kV-os Ferroszplavanaja–1 tartalék vezetéken keresztül. Az erőmű szükségleteit a 750 kV-os Dnyeprovszkaja vezeték elégíti ki”. Hat darab, egyenként 1000 MW beépített teljesítményű reaktorblokkjával ez Európa legnagyobb teljesítményű atomerőműve, amely a 2020-as évek elején évi 40-42 milliárd kilowattórát termelt.
Bár a február 11-i közlemény szerint nem sérült a zaporizzsjai atomerőmű biztonsága, az orosz kézen levő nukleáris állomás igazgatója, Jurij Csernicsuk február 14-én az Izvesztyija című orosz lap szerint már úgy fogalmazott: „A tartalék tápvezeték hiánya potenciális veszélyt jelent a zaporozsijai atomerőmű biztonságára.” Azt a hírt, hogy a tápvezeték az ukrán erők támadása okán állt le, független források eddig nem erősítették meg, ahogy azt sem, hogy emiatt fokozódott volna a veszély.
Mindeközben a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) jelezte, hogy február 12-én a zaporozsijai nukleáris létesítményben állomásozó szakemberek, megfigyelők csapatának tervezett rotációját törölték a térségben folytatott intenzív katonai tevékenység miatt.
Nagy port kavart az invázió kezdetén végrehajtott orosz támadás
Az orosz–ukrán háborút végigkísérte a többször gazdát cserélő nukleáris erőműveket ért fenyegetés és az orosz kézen levő nukleáris fegyverarzenált érő támadások sorozata. Mind az erőműveket, mind a fegyverzeteket ért támadások messze túlmutattak a két ország közötti fegyveres konfliktus által generált veszélyforrásokon.
Már a háború legelső szakaszában ráirányult a figyelem a csernobili atomerőműre. Veszélyt jelentetett az egész kontinens biztonságára nézve, hogy az orosz erők támadása következtében már a háború első napján,
2022. február 24-én súlyos harcok bontakoztak ki az erőmű területén.
Az ukrán atomenergia-hivatal felidézte: miután a háború első heteiben az orosz haderő elfoglalta a létesítményt, az erőműben a közvetlen közelében zajló harcok ellenére nem esett kár, és az üzemeltető személyzet sem sérült meg. Azonban a területen rövid időre megemelkedett a sugárzás, amelyet a katonai járművek által felkavart szennyezett por okozott. „A katonai tevékenység következtében a biztosítéki ellenőrző és sugárzásmérő rendszerek karbantartása, a személyzet váltása és a hatósági felügyelet gyakorlása problémákba ütközött” – jegyzi meg honlapján a hivatal.
Az ukránok szerint az oroszok túszul ejtették az erőmű műszaki személyzetét, akiket arra kényszerítettek, folyamatosan dolgozzanak. A teljes szellemi és fizikai kimerültség miatt három hét múlva, március 21-én váltották fel a műszaki stábot.
Csernobil 2022. április 2-án került ismét ukrán kézbe, ám addigra, 2022. március 4-én az oroszok elfoglalták a zaporizzsjai atomerőművet.
Felelősség nélkül
A nukleáris katasztrófa veszélyét az ukrán erők sem vették komolyan a jelek szerint: figyelmen kívül hagyva, hogy a legnagyobb európai atomerőmű elleni támadások katasztrófát okozhatnak,
a háború folyamán többször is katonai cselekményeket hajthattak végre a létesítmény közelében.
Az egyik ilyen akció során, 2024. április 8-án az orosz fél szerint ukrán dróntámadás érte a zaporizzsjai atomerőművet: egy kamikaze drónt lőttek le az épület fölött. Az eszköz a hatodik reaktor tetejére zuhant, de nem észleltek olyan fenyegetést, hogy az incidensben megváltoztak volna a létesítmény biztonsági határértékei. 2024 augusztusában újabb dróntámadás történt az erőmű ellen, ami sűrű füsttel járt; a szemben álló felek
egymást vádolták az üzem megtámadásával.
A háború során többször érte közvetett vagy közvetlen támadás ukrán részről az orosz nukleáris arzenált is. A számos incidens között volt olyan, amely a 2020-ban nyilvánosságra hozott orosz elrettentési doktrína szerint akár nukleáris ellencsapást is kiválthatott volna.
Renat Korcsma, a Roszatom orosz állami atomenergetikai társaság képviselője beszél az orosz megszállás alatt álló zaporizzsjai atomerőmű hűtőrendszeréről a délkelet-ukrajnai Enerhodarban 2023. június 15-én. Ezen a napon a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) Rafael Grossi főigazgató vezette szakértői csoportja és az orosz védelmi minisztérium küldöttsége közösen kereste fel a létesítményt, hogy megvizsgálja: elégséges-e a reaktorblokkok hűtését szolgáló víztartalék. A hűtéshez használt Nova Kahovka-i víztározót június 6-án felrobbantották. A duzzasztógát megrongálása miatt megcsappant a Dnyeper folyó szintje, ezért az atomerőmű utolsó működő reaktorát is leállították, a fűtőelemeket azonban hűteni kell még egy ideig (Fotó: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij)Elemzők szerint legalább két ilyen katonai akció is történt: a Krasznodarhoz közeli orosz radarállomást ért találat és az Engelsz légibázis megtámadása.
Csapás a stratégiai bombázóra
A Moszkvától mintegy 400 kilométerre délkeletre, az ukrán határtól nagyjából 700 kilométerre lévő Szaratov megyei Engelsz–2 légitámaszpontot 2022. december 5-én érte nagy hatótávolságú ukrán dróntámadás – írta Légibázis.hu.
Bár a támaszpontot azóta is számos támadás érte, az orosz nukleáris arzenál ennek az akciónak volt egyedül kiemelt jelentősége: a támadás során egy Tu–95-ös stratégiai bombázó kigyulladt és jelentős károkat szenvedett. Két katona megsebesült, kórházba került. Anton Herascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója utóbb megerősítette a támadás tényét.
Az Engelsz–2 légitámaszpont ugyanis fontos orosz légibázis: a 121. és 184. nehézbombázó repülőezredek otthona, melyek a Tu–160M Blackjack és Tu–95M Bear stratégiai bombázókat üzemeltetik. Az elmúlt hetekben számos H–101-es cirkálórakétát indítottak innen ukrán célpontok ellen. Korábbi, 2018-as műholdfelvételek alapján feltételezhető, hogy ezen a támaszponton nukleáris töltetek tárolása céljából is épített tárolókat az orosz haderő.
Megvakították a radart, amely Oroszország nukleáris képességeit is szolgálja
Szintén az orosz haderő nukleáris képességeit érintette a Krasznodar közelében fekvő orosz radarállomást ért 2024. május 25-i csapás, amely jelentős károkat okozott. Itt egy olyan radart ér találat, amely állítólag nukleáris csapások ellen is hivatott volt védeni Oroszországot.
Az orosz katonai doktrína értelmében akár nukleáris ellencsapásra okot adó támadás lehetett az is, amikor Joe Biden amerikai elnök 2017. november 17-én lehetővé tette az Oroszország elleni, mélységi támadásokat is a HIMARS rakétarendszerrel; szerencsére ez a vitatható döntés már a háború utolsó szakaszában következett be, amikor ráadásul már egyértelművé vált a november 5-i választásokat követően, hogy Donald Trump megválasztásával rövidesen más szelek fújnak az Egyesült Államokban.
Kiemelt kép: A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség, a NAÜ felvétele a csernobili atomerőmű 4-es reaktorát védő betonburok, úgynevezett szarkofág tetején ütött lyukról 2025. február 14-én, miután reggelre virradóan orosz drón csapódott az épületbe. A NAÜ helyszíni megfigyelői szerint a robbanástól nem emelkedett meg a sugárzás szintje az egykori erőműnél (Fotó:
MTI/EPA/NAÜ)