Lassan három éve tart az orosz–ukrán háború, amiben mindkét fél súlyos veszteségeket szenvedett, Ukrajnából ráadásul tízmillió ember menekült el. Az Egyesült Államok és európai szövetségesei eddig egyöntetűen Ukrajna mellett álltak, ám egyre több nyugati politikus ismeri el, hogy a konfliktus jelenlegi formájában nem fenntartható. Trump a kampányában többször hangsúlyozta, hogy ha újra elnökké választják, gyorsan véget vet az ukrajnai háborúnak. Újraválasztását követően minden érintett féllel felvette a kapcsolatot, de azt, hogy pontosan hogyan képzeli el a béketárgyalásokat, arról egyelőre keveset árult el. Külügyminisztere, Marco Rubio is úgy nyilatkozott, hogy a háború egy hosszan elhúzódó, véres patthelyzet, amelyet valamilyen formában le kell zárni.

Mindez sokakban felcsillantja a reményt, hogy még idén lezárul a XXI. század legsúlyosabb európai konfliktusa.

Emlékhely az orosz–ukrán háborúban meghalt katonák tiszteletére Ungváron, Kárpátalján (Fotó: Dóka Boglárka)

De mit szólnak ehhez az érintetteknek? A hirado.hu vegyes válaszokat kapott erre a kérdésre két kárpátaljai fiatalembertől. Az elmúlt három évet egyikük Magyarországon töltötte, míg a másik kis kárpátaljai magyar falujában próbálta átvészelni a konfliktust.

Nem szeretné újrakezdeni

Fodor Iván 23 éves, jelenleg Magyarországon él és dolgozik, saját vállalkozását építi. A háború előtt Ukrajnában is hasonló dolgokkal foglalkozott, de a háború miatt mindent fel kellett adnia, és új életet kellett kezdenie Magyarországon.

Iván a kételkedők csoportját erősíti és szkeptikusan szemléli Trump békeígéreteit. „Az egyik pillanatban a békéről beszél, a másikban pedig arról, hogy fegyverekkel támogatná Ukrajnát ásványi kincsekért cserébe. Ez nekem nem tűnik valódi megoldásnak, hanem inkább egy újabb üzleti alkunak.”

Úgy gondolja, ha a háborúnak vége is lesz, Ukrajna hosszú ideig diszfunkcionális marad, és nem fog tudni stabil alapot nyújtani az embereknek az újrakezdéshez.

„Már egyszer a nulláról kellett újrakezdenem mindent, harmadjára nem szeretném” – indokolta meg, miért nem tér vissza Kárpátaljára.

Szkepticizmusa ellenére reméli, hogy Trump betartja nagyszabású ígéretét. „Nagyon várom, hogy újra hazamehessek, hiányzik a családi ház, ahol felnőttem, és lélekölő mindennap aggódni azokért, akik a legtöbbet jelentik nekem. Ők mindennap a legnagyobb bizonytalanságban élnek.”

Muszáj hinni, hogy egyszer jobb lesz

Puskás Ernő 21 éves és jelenleg is Kárpátalján él. Édesapja a háború előtt egy évvel autóbalesetben elhunyt, édesanyja a tragédia következtében ideg-összeroppanást kapott, így akkor, még csak tizenévesen Ernő lett a családfő, ő felelt édesanyjáért és öccséért, így amikor kitört a háború nem menekült ki külföldre.

A harcok kezdetén még kijárt dolgozni a falujából, de az egyre szigorodó katonai ellenőrzések miatt erre ma már nincs lehetősége. „A háború első évében történt, hogy épp munkába tartottam, amikor az útszélén megállítottak a rendőrök, és be akartak vinni a gyűjtőpontra, akkor egy jó nagy összegért cserébe elengedtek, azóta pedig inkább nem kockáztatok” – meséli, hozzátéve: bár vannak olyan igazolások, amik felmentenek a katonai szolgálat alól és szabad közlekedést biztosítanak, de azok sokba kerülnek, és bármikor érvénytelenné válhatnak.

A háború végét és békét követelő kiírások Ungvár utcáin, Kárpátalján (Fotó: Dóka Boglárka)

A fiatalember azok táborát erősíti, akik számára Trump győzelme reményt adott. „Egy hétig ünnepelni fogok, ha vége lesz ennek az egésznek! Visszatérnek a barátaim, akiket már három éve nem láttam, és feleségül veszem a páromat. Már alig várom, hogy újra normális életet élhessek.”

Szerinte az emberek közérzete is javult az utóbbi időben: „Mióta Trump elnök lett, egyfajta remény leng körbe minket. Nem vagyunk naivak, látjuk, hogy napról napra változik a helyzet, de ha nem hinnénk benne, hogy egyszer jobb lesz, akkor nem lenne miért tovább élni.”

Nem mondanak le a területekről

A Trump–Putyin-tárgyalások sokakban reményt keltettek, de a helyzet több szempontból is rendkívül bonyolult. Trumpnak nemcsak Oroszországot és Ukrajnát kell meggyőznie a béketárgyalásokról, hanem európai szövetségeseit is.

A béketárgyalások legnagyobb akadálya, hogy Kijevnek és Moszkvának továbbra is homlokegyenest eltérő elképzelési vannak a békéről.

Ukrajna nem hajlandó lemondani a 2014 óta elvesztett területeiről – amelyek a nemzetközi jog szerint továbbra is az országhoz tartoznak – miközben Oroszország a jelenleg megszállt területeket sajátjának tekinti (arról nem is beszélve, hogy az ukrán NATO-tagság kérdésében is teljesen eltérő a felek álláspontja).

Kiegészítés: az interjúk elkészülte után, szerdán késő délután Donald Trump telefonon beszélt Vlagyimir Putyinnal, valamint Volodimir Zelenszkijel is, majd csütörtökön az is kiderült, hogy az amerikai hol találkozhat először orosz kollégájával. 

Kiemelt kép: Donald Trump amerikai elnököt ábrázoló matrjoska baba egy kijevi ajándékboltban 2016. november 10-én, az amerikai elnökválasztás után két nappal (Fotó: MTI/AP/Roman Pilipej)