Közleményében Kickl azt is tudatta, hogy az egyeztetések kudarcáról értesítette Alexander Van der Bellen államfőt, aki még január elején bízta meg őt a kormányalakítással. Hozzátette, hogy visszaadta a kormányalakítási megbízást. A nap folyamán Kickl az államfő indítványára személyesen is egyeztetett Christian Stockerrel, az ÖVP vezetőjével, de ez a megbeszélés sem hozott áttörést.
Kickl a Néppártot tette felelőssé a kudarcért, mondván, hogy az FPÖ „sok mindenben engedett”. Az ÖVP ugyanakkor az FPÖ vezetőjének „hataloméhségére” hivatkozott.
„Az egyetlen tisztességes megoldás most gyorsan új választások megtartása volna” – jelentette ki Christian Hafenecker, az FPÖ főtitkára. Hozzátette, hogy a választóknak most az urnáknál kell dönteniük arról, hogy az FPÖ „világos értékeivel” rendelkező kormányt akarnak-e, vagy az összes többi parlamenti pártnak a „vesztesek kaotikus szövetségét”.
Legfrissebb közvélemény kutatások szerint az FPÖ előrehozott választások esetén ismét győzne, és a voksok mintegy 34 százalékára számíthatna, javítva szeptemberi eredményén, amikor 29 százalékot kapott. Az FPÖ szeptember végén nyerte meg az osztrák parlamenti választásokat. Először az ÖVP kísérelte meg a kormányalakítást, de azok a tárgyalások is kudarcba fulladtak.
Andreas Babler, a szociáldemokraták (SPÖ) vezetője az X-en tudatta, hogy hajlandó támogatni egy szakértői kormányt, de készen áll kormányalakítási tárgyalásokra is.
Hasonlóan nyilatkozott Werner Kogler, a Zöldek vezetője is. Az Új Ausztria és Liberális Fórum (NEOS) elnöke, Beate Meinl-Reisinger már kedden nyitottnak mutatkozott a megbeszélésekre, illetve akár egy kisebbségi kormány megalakítására. Van der Bellen az esti órákban közölte, hogy fel akarja mérni a kormányalakítás egyéb lehetőségeit, így a következő napokban megbeszélésre hívja a pártok vezetőit.
Az államfő ezzel összefüggésben négy lehetséges forgatókönyvet említett: új választásokat, kisebbségi kormányt, szakértői kormányt, illetve koalíciós kormányt. „Az, hogy a kormány kikből áll össze, számomra alapvetően nem játszhat szerepet” – hangsúlyozta.
Kiemelt kép: Alexander van der Bellen osztrák államfõ (b) fogadja Herbert Kicklt, a jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnökét Bécsben 2025. január 6-án, két nappal azt követõen, hogy Karl Nehammer kancellár, a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke bejelentette lemondását. Nehammer amiatt mondott le mindkét tisztségérõl, mert zátonyra futottak a 2024. õszén rendezett parlamenti választásokon legtöbb szavazatot szerzõ FPÖ megkerülésével tartott koalíciós kormányalakítási tárgyalások.
MTI/EPA/Max Slovencik