A kedden záruló párizsi Mesterséges Intelligencia Akciócsúcson az Egyesült Államok a szabályozások korlátozását szorgalmazta, és nem írta alá a zárónyilatkozatot – írja az Index. A párizsi találkozó célja a globális mesterséges intelligencia irányításáról szóló közös álláspont kialakítása volt, az aláírók – köztük Magyarország, Kína és a társszervező Franciaország és India – a mesterséges intelligencia (MI) irányításának jobb koordinációja mellett foglaltak állást, amihez szerintük globális párbeszédre van szükség.
A találkozón szóba került még egy 500 milliárd dolláros mesterséges intelligencia-fejlesztési terv bejelentése is, a csúcstalálkozó pedig Franciaország számára is számos jövedelmező bejelentést eredményezett, köztük 109 milliárd eurónyi magánbefektetést. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pedig itt jelentette be, hogy elindítják az InvestAI-kezdeményezést, aminek keretében 200 milliárd eurót fordítanak a mesterséges intelligencia fejlesztésére.
Az Egyesült Államokat JD Vance alelnök képviselte, aki arról beszélt, hogy Amerika vezető szerepet tölt be a mesterséges intelligencia területén, amelyet meg is akar tartani.
„Amerika mindannyiukkal partner akar lenni, de olyan nemzetközi szabályozási rendszerekre van szükségünk, amelyek inkább ösztönzik a mesterséges intelligencia technológiáinak létrehozását, mintsem elfojtják azt”
– mondta JD Vance.
Emmanuel Macron válaszul az amerikai törekvésekre hangsúlyozta azoknak a szabályoknak és bizalmi kereteknek a szükségszerűségét, amelyek hozzájárulnak a mesterséges intelligencia fejlesztésének támogatásához. Narendra Modi indiai miniszterelnök a találkozón arról beszélt, hogy India és a globális Dél számára a legfontosabb kihívást az jelenti, hogy ne maradjanak le a technológiai forradalomban.
Kiemelt kép: J. D. Vance amerikai alelnök beszédet mond a mesterséges intelligenciáról rendezett nemzetközi csúcstalálkozón a párizsi Grand Palais kiállítócsarnokban 2025. február 11-én (Fotó: MTI/EPA/Mohamed Badra)