Aktuális

Bombariadó volt Székesfehérváron, Cser-Palkovics András is megszólalt

Vucic mögött áll a parlamenti többség, figyelmeztet a szakértő

| Szerző: Udvardy Zoltán
A szerb elnök megbuktatására törekvő erők módszerei kísértetiesen hasonlítanak a 2000. október 5-én történtek mintázatára, külsőségeire – mondta Zsivity Tímea, az NKE Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézet munkatársa a hirado.hu-nak.

– Hidakat foglaló tüntetők Újvidéken, Belgrád egyik központi részén a forgalom megbénítása: kívülről nézve forradalmi hangulat alakult ki Szerbiában. Csakhogy ez mintha nem látszana meg a kormány támogatottságán. Kik állnak a tüntetések hátterében?

– Egyértelmű, hogy az ellenzéki szavazóbázis áll az utcára vonulók mögött, akiknek a célja Aleksandar Vucic megbuktatása. Csakhogy még mindig nagyon stabil a jelenlegi elnök szavazóbázisa. A legutóbbi felmérés szerint 48,7 százalékos a támogatottsága a kormánypártok között a Szerb Haladó Pártnak, és ebbe még nincsenek benne a koalíciós partnerek. Tehát, hogyha csak magát a parlamentet nézzük, a parlamenti többség még megvan és stabil támogatottsággal rendelkezik. Teljesen más dolog, ami az utcán történik.

– Ott mintha ismétlődne a történelem…

– Valóban, itt most vissza kell utalnom az 1990-es évekre, illetve 2000 októberére, amikor megdöntötték a milosevici rezsimet. Csakhogy, amikor párhuzamot vonnak a két eseménysor között, és azt mondják: recseg-ropog a vucici rezsim, tévednek. Jelen pillanatban ez még nem állja meg a helyét. Hiszen amikor a rendvédelmi szervek, a belügyi alakulatok és a katonaság állt át a milosevici érában a tüntetők mellé, a nép oldalára, akkor történt meg az akkori rezsim bukása. S akkor, amikor Milosevic szavazói is átalltak a másik oldalra, az akkori szerb demokratikus ellenzékhez.

Zsivity Tímea, az NKE Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézet munkatársa (Fotó: hirado.hu)

– Várható-e most is egy ilyen fordulat?

– A Szerb Haladó Párt szavazói nagyon fegyelmezettek. Amíg Vucic tudja tartani az egyensúlyozó politikát, a Nyugat és a Kelet közötti egyensúly fenntartását, illetve amíg a kormányzó párt szavazói elégedettek az ő orosz és kínai politikája miatt. A Szerb Haladó Párt szavazói körében nagy népszerűségnek örvend Oroszország és Kína is, főleg amiatt, hogy ez a két állam támogatja az ENSZ BT tagjaként is Szerbia Koszovó-politikáját. Vagyis azt, hogy nem fogadják el Koszovó függetlenségét, és azt Szerbia integráns részének tekintik.

– Említette, hogy visszaköszön a múlt: miért emlegetik most ilyen gyakran a korábbi szerbiai fordulatot, az ezredforduló történéseit?

– A szerb elnök megbuktatására törekvő erők módszerei kísértetiesen hasonlítanak a 2000. október 5-én történtek mintázatára, külsőségeire, amikor az Otpor diákmozgalom megmozdulásai Szlobodan Milosevic lemondásához vezettek. A belgrádi egyetemisták szervezték a megmozdulásokat, az ő vezéralakjuk volt Srdja Popovic. Az Otpor mozgalom szervezésében jelképükkel, az ökölbe szorított fekete kezet ábrázoló táblákat tartva vonultak utcára. Ez volt a szimbóluma a mozgalomnak. Most ismét az egyetemisták által indult meg ez a tüntetéssorozat, csak most nem ökölbe szorított fekete, hanem vörös, úgymond véres kezeket látunk. Egy kicsit változtak a külsőségek tehát, de a forgatókönyv nagyon hasonló.


– Mire gondol, milyen forgatókönyvi elemekre?

– Említette a hidak elfoglalását. Ennek szimbolikus jelentése van: a belgrádi egyetemisták kiállnak az újvidékiekért, ezzel mutatva az összefogás erejét. Az újvidéki hidak elfoglalásával pedig felidézik 1999 tavaszát, amikor a NATO légitámadása elleni tiltakozásul a tüntetők az újvidéki hidakra vonultak. De azt is demonstrálják, hogy a Vajdaság Szerbia integráns része.

– Brüsszel nem ápol jó viszonyt a Vucic elnök vezette Szerbiával. Hogyan és miért húzta ki a gyufát Belgrád az EU-nál?

– Még 2024-ben az EU korábbi kül- és biztonságpolitikai képviselője, Josep Borrell választás elé állította a nyugat-balkáni országokat: vagy az EU vagy Oroszország, tehát előirányozta a teljes mértékű igazodást Brüsszel kül- és biztonságpolitikájához. Szerbia elismerte Oroszország Ukrajna elleni agresszióját, de nem vezetett be ellene szankciókat. Ezért 2021 óta Szerbiával egyetlen csatlakozási fejeztet sem nyitott meg az EU. Ezt követték az amerikai szankciók Oroszország ellen: a távozó bideni vezetés 2025. januárjának közepén szankció alá vonta az orosz Gazpromot. Márpedig a szerb kőolajipari vállalat, a NIS 56 százalékát a Gazprom és a Gazprom Neft tulajdonolja. Az amerikaiak követelése az volt, hogy az oroszokat teljes mértékben vonják ki a szerb NIS vállalatból. Erre január közepén 45 napot adtak. Ezt Szerbia nem akarja megtenni. A NIS-t egyébként 2008-ban adta el az oroszoknak a Tadic és Kostunica vezette szerb kormány. Boris Tadicról tudni kell, hogy a Demokrata Párt vezetője volt, Európa- és nyugatbarát politikájáról volt ismert. Ez tehát egyféle külpolitikai játszma: az oroszok egy ilyen belgrádi lépés után elhidegülnének, és az ENSZ BT tagjaként nem biztos, hogy a továbbiakban is támogatnák Szerbia Koszovó-politikáját.

– Most, hogy a szerb kormányfő is lemondott, Vucicnak feltétlenül ki kell írnia a választásokat?

– Alkotmányosan nincs erre rákényszerítve. Miután a szerb nemzetgyűlés elfogadja Milos Vucevic lemondását, és ezzel egy időben megszűnik a kormány megbízatása, a köztársasági elnök, azaz Vucic köteles megindítani az új kormány megválasztására irányuló eljárást. Fontos megjegyezni, hogy jelenleg a parlamentben abszolút többséggel rendelkeznek. A szerb nemzetgyűlésnek 30 napja van, hogy új kormányt alakítson. Ha erre nem kerül sor, akkor a köztársasági elnök köteles feloszlatni a parlamentet és új választást kiírni. Tehát Vucicnak a jelenlegi helyzet hagy némi mozgásteret, hogy azt mondhassa: az országnak jelenleg ügyvivő kormánya van, a belpolitikai problémákat kell rendeznie, és most nem tud a szankciós politikákkal foglalkozni.

Kiemelt kép: Kormányellenes tüntetők Újvidéken 2025. február elsején. A tüntetők a tiltakozással a november elsejei, 15 áldozatot követelő tragédiáról emlékeznek meg. Az újvidéki vasúti pályaudvar előtetője november elsején szakadt le, az illetékes szervek pedig azóta sem vontak senkit felelősségre emiatt, ezért civilek, egyetemi hallgatók, tanárok, színészek és mezőgazdasági termelők kezdtek tiltakozásba (Fotó: MTI/AP/Armin Durgut)

Ajánljuk még