Aktuális

Bombariadó volt Székesfehérváron, Cser-Palkovics András is megszólalt

Egyre erősebb földrengések lehetnek Szantorinin

| Szerző: Kertész Ákos
A Szantorini környéki földrengések egyre erősödnek, miközben egy ritka földrengésraj továbbra is megrázza a Földközi-tenger égei-tengeri térségét. A rengéseket valószínűleg törésvonalak okozzák, nem pedig vulkáni tevékenység. A görög hatóságok iskolákat zártak be, és vészhelyzeti egységeket vezényeltek a térségbe, mivel a földrengések intenzitása növekszik a vulkanikus sziget közelében.

A tudósok nem számítanak arra, hogy Szantorinin vagy a térség vulkánjai kitörnének, de arra figyelmeztetnek, hogy erősebb földrengések következhetnek.

A Szantorini szigetén élők múlt héten kezdték érezni a rengéseket, amikor egy víz alatti földrengésraj alakult ki az Égei-tenger alatt. Ezek a kisebb földrengések – amelyek többsége 3,5-ös magnitúdójú vagy annál gyengébb volt – hétfőn (február 3-án) tovább erősödtek – írja a Live Science.

A legnagyobb földrengés eddig egy 5-öserősségű volt, amely Szantorinitől 34 kilométerre északkeletre történt – közölte az Athéni Egyetem földrengésfigyelő honlapja.

A görög hatóságok óvintézkedéseket rendeltek el Szantorinin és a környező szigeteken, amelyek népszerű turisztikai célpontok – jelentette az Associated Press.

Szantorini nagyrészt egy víz alatti vulkán. A kutatók azonban úgy vélik, hogy a rengéseket nem vulkáni tevékenység, hanem a kőzetlemezek mozgása okozza.

David Pyle, az Oxfordi Egyetem földtudományi professzora, aki a Szantorini-kaldera vulkáni krátert tanulmányozta, a Live Science-nek elmondta, hogy a földrengések valószínűleg törésvonalak mentén keletkeznek, ahol két kőzettömb elmozdul vagy elcsúszik egymás mellett. Ugyanakkor elismerte, hogy a rengések szokatlanok.

„A probléma ezzel az eseménnyel az, hogy egyik földrengés a másik után következik. Minden a víz alatt történik, így nagyon nehéz megjósolni, mi fog következni”

– mondta.

Az Égei-tenger egy kisebb kőzetlemezen helyezkedik el, amely nyúlik, miközben az afrikai lemez az eurázsiai lemez alá csúszik. A professzor megjegyezte, hogy az Égei-tenger alatti kéreg nyúlása feszültségeket hoz létre, amelyek elmozdítják a földrengéseket okozó törésvonalakat.

Ez nem az első alkalom, hogy Szantorini környékén kisebb, koncentrált földrengésekből álló földrengésraj alakul ki. A sziget alatt mozgó magma 2011 és 2012 között is hasonló rengéseket váltott ki, de azok az események enyhébbek voltak, mint a mostani, amely Szantorinitől északkeletre zajlik.

„Az érintett terület valamivel nagyobb mint 2011 és 2012 között, a földrengések gyakorisága is magasabb, és az epicentrum a Szantorini-kalderán kívül található”

– mondta Pyle. A legtöbb rengés egy másik víz alatti vulkán, a Kolumbo közelében történt, amely körülbelül 7 kilométerre található Szantorinitől és a kis Ándrosz-szigettől.

Bár úgy tűnik, hogy ezeket a földrengéseket lemeztektonikai folyamatok okozzák, Pyle megjegyezte, hogy a kutatók nem biztosak abban, van-e közvetlen kapcsolat a tektonikus aktivitás és a Kolumbo esetleges vulkáni tevékenysége között. „Valójában nem tudunk sokat a vulkánokat tápláló mély magmarendszerekről” – mondta.

A Kolumbo vulkán utoljára 1650-ben tört ki, és egy pusztító cunamit indított el, amely a környező szigeteket sújtotta.

Szantorini mai formáját az Kr. e. 1600-ban bekövetkezett minószi kitörés alakította ki, amely az emberi történelem egyik legnagyobb vulkánkitörése volt

– közölte a New York-i Columbia Egyetem Lamont-Doherty Földmegfigyelő Központja.

Kiemelt kép: A Szantorinin fekvő Fira városából nézi a látképet egy turista 2025. február 3-án, miután az előző nap földrengéssorozat rázta meg az Égei-tengeri görög szigetet (Fotó: MTI/AP/Pétrosz Jannakurisz)

Ajánljuk még