A tudósok nem számítanak arra, hogy Szantorinin vagy a térség vulkánjai kitörnének, de arra figyelmeztetnek, hogy erősebb földrengések következhetnek.
A Szantorini szigetén élők múlt héten kezdték érezni a rengéseket, amikor egy víz alatti földrengésraj alakult ki az Égei-tenger alatt. Ezek a kisebb földrengések – amelyek többsége 3,5-ös magnitúdójú vagy annál gyengébb volt – hétfőn (február 3-án) tovább erősödtek – írja a Live Science.
A legnagyobb földrengés eddig egy 5-öserősségű volt, amely Szantorinitől 34 kilométerre északkeletre történt – közölte az Athéni Egyetem földrengésfigyelő honlapja.
A görög hatóságok óvintézkedéseket rendeltek el Szantorinin és a környező szigeteken, amelyek népszerű turisztikai célpontok – jelentette az Associated Press.
Szantorini nagyrészt egy víz alatti vulkán. A kutatók azonban úgy vélik, hogy a rengéseket nem vulkáni tevékenység, hanem a kőzetlemezek mozgása okozza.
David Pyle, az Oxfordi Egyetem földtudományi professzora, aki a Szantorini-kaldera vulkáni krátert tanulmányozta, a Live Science-nek elmondta, hogy a földrengések valószínűleg törésvonalak mentén keletkeznek, ahol két kőzettömb elmozdul vagy elcsúszik egymás mellett. Ugyanakkor elismerte, hogy a rengések szokatlanok.
„A probléma ezzel az eseménnyel az, hogy egyik földrengés a másik után következik. Minden a víz alatt történik, így nagyon nehéz megjósolni, mi fog következni”
– mondta.
Az Égei-tenger egy kisebb kőzetlemezen helyezkedik el, amely nyúlik, miközben az afrikai lemez az eurázsiai lemez alá csúszik. A professzor megjegyezte, hogy az Égei-tenger alatti kéreg nyúlása feszültségeket hoz létre, amelyek elmozdítják a földrengéseket okozó törésvonalakat.
Ez nem az első alkalom, hogy Szantorini környékén kisebb, koncentrált földrengésekből álló földrengésraj alakul ki. A sziget alatt mozgó magma 2011 és 2012 között is hasonló rengéseket váltott ki, de azok az események enyhébbek voltak, mint a mostani, amely Szantorinitől északkeletre zajlik.
„Az érintett terület valamivel nagyobb mint 2011 és 2012 között, a földrengések gyakorisága is magasabb, és az epicentrum a Szantorini-kalderán kívül található”
– mondta Pyle. A legtöbb rengés egy másik víz alatti vulkán, a Kolumbo közelében történt, amely körülbelül 7 kilométerre található Szantorinitől és a kis Ándrosz-szigettől.
Bár úgy tűnik, hogy ezeket a földrengéseket lemeztektonikai folyamatok okozzák, Pyle megjegyezte, hogy a kutatók nem biztosak abban, van-e közvetlen kapcsolat a tektonikus aktivitás és a Kolumbo esetleges vulkáni tevékenysége között. „Valójában nem tudunk sokat a vulkánokat tápláló mély magmarendszerekről” – mondta.
A Kolumbo vulkán utoljára 1650-ben tört ki, és egy pusztító cunamit indított el, amely a környező szigeteket sújtotta.
Szantorini mai formáját az Kr. e. 1600-ban bekövetkezett minószi kitörés alakította ki, amely az emberi történelem egyik legnagyobb vulkánkitörése volt
– közölte a New York-i Columbia Egyetem Lamont-Doherty Földmegfigyelő Központja.
Kiemelt kép: A Szantorinin fekvő Fira városából nézi a látképet egy turista 2025. február 3-án, miután az előző nap földrengéssorozat rázta meg az Égei-tengeri görög szigetet (Fotó: MTI/AP/Pétrosz Jannakurisz)