Aktuális

Bombariadó volt Székesfehérváron, Cser-Palkovics András is megszólalt

Kiszelly Zoltán: A mainstream pártok nem akarták, hogy a kampány a migrációról szóljon, de a merényletek ezt nem engedték

| Szerző: Jezsó Ákos
A február 23-ára kiírt parlamenti választások előtt elemeztük a Németországban kialakult politikai helyzetet Kiszelly Zoltánnal. A Századvég Politikai Elemzések Központ igazgatója a hirado.hu-nak arról beszélt, szerinte az AfD körüli tűzfal továbbra sem omlott le, a voksolást pedig a CDU/CSU nyeri meg, és a jelenleg 15 százalék körüli szinten álló szociáldemokratákkal (SPD) alkot majd koalíciót.

Szemlátomást felforgatta a német belpolitikai életet, hogy a közelgő választások előtt a legerősebbnek tartott párt, vagyis a kereszténydemokrata CDU/CSU a migrációt szigorító törvény elfogadása érdekében igénybe vette a szélsőjobboldali pártként emlegetett AfD támogatását. Noha a tervezetből nem lett semmi, lévén hogy elvérzett a parlamenti voksolás során, mégis világbotrányt kavart az ügynek az a vetülete, hogy a kereszténydemokraták megrepesztették az AfD köré emelt tűzfalat, és egy konkrét ügyben együttműködtek a politikai páriának titulált párttal.

Kiszelly Zoltán szerint

a német mainstream pártok el akarták kerülni, hogy a választási kampány a migrációs kérdésről szóljon, a merényletek azonban ezt nem engedték.

Mint azt a hirado.hu is megírta, Olaf Scholz szövetségi kancellár a Bundestagtól még tavaly december 16-án bizalmi szavazást kért önmaga ellen, amire a 717 képviselő közül 394 szavazott nemmel, 207 igennel, 116 honatya pedig tartózkodott, ami ez esetben ugyancsak elutasításnak számít. Scholznak 367 igen szavazatra lett volna szüksége a többséghez, így a bizalmi szavazást elbukta. Ezt követően Németország elnöke, Frank-Walter Steinmeier február 23-ára kiírta az előrehozott választások időpontját. A Bundestag idő előtti feloszlása meglehetősen ritka esemény német földön, hiszen 1949 óta bizalmi szavazás útján mindössze négy alkalommal történt ilyen eset. Először 1972-ben a szociáldemokrata Willy Brandt, majd 1982-ben a kereszténydemokrata Helmut Kohl, 2005-ben pedig a szociáldemokrata Gerhard Schröder kancellárok mandátumát kurtították meg. Ebbe a sorba illeszkedik Olaf Scholz jelzőlámpa kormányának mostani bukása.

Kiszelly Zoltán szerint

a CDU/CSU és az AfD közeledésének nem lesz folytatása, a hirado.hu kérdésére „egyszeri politikai tabudöntésnek” nevezte.

A kereszténydemokraták a közvélemény-kutatók szerint közel harminc százalékos támogatással bírnak. A Századvég Politikai Elemzések Központ igazgatója úgy véli: az Alternatíva Németországért (AfD) a választások során vélhetőleg a második helyre fut be, a CDU/CSU fog győzni, a kereszténydemokraták azonban nem a jobboldali AfD-vel, hanem a jelenleg 15 százalék körüli szinten álló szociáldemokratákkal (SPD) alkotnak majd koalíciót. Hozzátette: szükség esetén akár még a liberálisokat is bevehetik a kormányba.

Az AfD nézetei kapcsán Kiszelly hangsúlyozta, hogy azok a német parlamenti pártok jelenlegi gyakorlatához képest valódi alternatívát jelentenek. Példaként említette a párt szankcióellenes nézeteit, valamint a bevándorláspolitika szigorítását követelő álláspontját. Mint mondta: ha az előrehozott választás kampánya csak a gazdaságról szólna, akkor a CDU/CSU „simán” nyer. „Az élet, pontosabban egy afgán migráns, azonban ismét közbeszólt, aki a bajorországi Aschaffenburg városában egy óvodáscsoportra támadt, megölve egy kétéves kisfiút és egy, a védelmére siető 41 éves férfit. A kampány innentől fogva leginkább a migrációról szól” – mondta.

Hozzátette: „azt már a korábbi felmérésekből is tudni lehetett, hogy a migráció a top három téma között van. Angela Merkel 2015-ös kapunyitása ugyanis annyira megváltoztatta a német hétköznapokat, hogy a téma akarva-akaratlanul is aktuális. Az AfD-nek pedig ez az egyik fő témája”.

Ahogy a német elit félrekezeli a migrációt, úgy növekszik az AfD támogatottsága

– mondta Kiszelly Zoltán, aki szerint a kontinens közepén fekvő Németország migrációs politikájának szigorítása továbbra is „európai probléma” szintjén tartja a migrációt, amit „európai megoldással”, vagyis a kötelező kvótával kezel.

Kiemelt kép: Olaf Scholz ügyvivő német kancellár (Fotó: MTI/EPA/Filip Singer)

Ajánljuk még