„Nem akarunk dánok vagy amerikaiak lenni” – szögezte le Múte Bourup Egede grönlandi miniszterelnök a Fox Newsnak adott szerdai interjújában. Miközben a világ legnagyobb szigetére váratlanul területi igényeket bejelentő Donald Trump amerikai elnök a napokban úgy fogalmazott: „Azt hiszem, az emberek (a Grönlandon élők) velünk akarnak lenni”, és úgy látta, Dánia részéről „nagyon barátságtalan cselekedet lenne, ha nem engednék, hogy ez megtörténjen”. A Berlingske dán és a Sermitsiaq című grönlandi lap megbízásából elvégzett, szerdán közzétett felmérés szerint

a grönlandiak csupán hat százaléka tartaná kedvezőnek a csatlakozást,

míg kilenc százalékuknak nem volt határozott véleménye.

Grönlandi őslakosok Palesztináért? Az amerikaiak grönlandi befolyása, „dániai jelenléte” ellen tiltakoznak Koppenhágában, Donald Trump amerikai elnök kijelentésére reagálva, 2025. január 26-án (Fotó: MTI/EPA/Ritzau/Ida Marie Odgaard)

Arany, arany, arany!

Mette Frederiksen dán miniszterelnök a Berlingskének nyilatkozva üdvözölte az eredményt. A kormányfő korábban óvatosan fogalmazott, szerinte

„Grönland dolga, hogy a függetlenségéről döntsön”.

Kevésbé visszafogottan, bár a szimbólumok nyelvén üzent X. Frigyes dán király, akinek döntése alapján néhány hete, 500 év után a királyi címerre (ami természetesen Dánia címere is) felkerült a jegesmedve és a kos; előbbi Grönlandot, utóbbi a Feröer-szigeteket szimbolizálja.

„Egyszerre szaggatott szürke hegycsúcsok tűnnek fel előttünk, ahogy a motorcsónak hullámzó part menti vizeken és drámai fjordokon navigál Grönland déli csücskében. Azok a nagyon magas hegyes hegyek egy aranyöv részei” – mutatja Eldur Olafsson, az Amaroq Minerals bányavállalat vezérigazgatója. Így indul a BBC hétfőn közölt riportja, amely a grönlandi Nalunaq-hegy alatt készült, egy völgyben, ahol az izlandi cég aranyat bányászik.

A vállalkozás emberei a környező hegyláncot és völgyeket is bejárják, más értékes ásványokra vadászva, hiszen több mint 10 ezer négyzetkilométeren (3861 négyzetmérföldön) szereztek kutatási engedélyeket.

„Rezet, nikkelt és ritkaföldfémeket keresünk”

– erről beszél az izlandi vállalatvezető, aki kiemeli: ez a rész még nincs feltérképezve.

„(…) autóval behajtunk az aranybányába, egy sötét alagúton haladva felfelé a hegyen belül. Ezt nézzék meg!”– mondja Olafsson egy fehér színű, kvarcosan csillogó sávra és egy vékony, sötét vonalra mutatva: „Arany, arany, arany. Végig. Hát nem rendkívüli?”

Másfél millió tonna ritkaföldfém

Grönland, a világ legnagyobb szigete és negyedik legnagyobb közigazgatás egysége, Dánia autonóm területe nem csak egy terméketlen, jórészt jéggel borított földdarab. Az Egyesült Államok Földtani Intézetének (USGS) adatai szerint Grönland rendelkezik a világ nyolcadik legnagyobb, 1,5 millió tonnás ritkaföldfémkészletével.

A Greenpeace nemzetközi környezetvédő mozgalom által 2009-ben közzétett felvétel a Grönland északi részén található Petermann-gleccserről. 2010. augusztus 5-én egy hatalmas, 260 négyzetkilométeres darab szakadt le a Petermann-gleccserből (Fotó: MTI/EPA/Nick Cobbin)

A BBC hozzáteszi: az úgynevezett ritkaföldfémelemek nyolcadik legnagyobb készletével rendelkezik, amelyek létfontosságúak a mobiltelefonoktól kezdve az akkumulátorokig és az elektromos motorokig. Ezenkívül nagy mennyiségű más kulcsfontosságú fémet is tartalmaz, mint például a lítiumot és a kobaltot.

Van olaj és gáz is, de az új fúrásokat betiltották, és a mélytengeri bányászatot is tiltja az autonóm sziget jelenlegi vezetése.

Lefagytak a kínaiak

Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának jelentése szerint Grönland készletei a rendelkezésre álló földi készletek csaknem 20 százalékát teszik ki – folytatja a Chinaobservers.eu.

Miután 2009-ben jelentős autonómiára tett szert, Grönland már akkor nekilátott, hogy finanszírozást szerezzen ritkaföldfém-kitermelő vállalkozásaihoz.

▪️#Greenland has large quantities of rare earths,

▪️which are necessary for the production of high-tech products (not to mention

▪️that around 90% of rare earths are controlled by #China and #Russia, the systematic rivals of USA) pic.twitter.com/WUNouizPjo

— Saida Zahidova (@Saida_Zahidova) January 28, 2025

A globális pénzügyi válság miatt a nemzetközi befektetők köre minimálisra csökkent, különösen nyugaton, így Grönland Kínához fordult. A grönlandi tartalékokkal kapcsolatban számos kínai befektetést tárgyaltak. A grönlandi hatóságok mérlegelték a kínai ajánlatokat, a bányászati projekteket, illetve a jelentős kínai jelenlét Grönland biztonságára gyakorolt lehetséges hatását.

Ám a beruházási tervek vitássá váltak a 2021-es grönlandi választások után, amelyeket az ország bányászatával kapcsolatos megosztottság váltott ki, és végül az uránbányászat és -kutatások tilalmával tetőzött a szigeten, s ez a helyzet a ritkaföldfém-kitermelési projektek jelentős részét is – stílszerűen, Grönland éghajlatához illően – jegelte, derül ki a Chinaobservers.eu cikkéből.

A 2025. január 7-én közreadott képen a grönlandi zászló leng Igaliku település határában. Ezen a napon ifjabb Donald Trump üzletember, Donald Trump amerikai elnök fia a dán fennhatóság alatt álló Grönland fővárosába, Nuukba érkezett (Fotó: MTI/EPA/Ritzau/Ida Marie Odgaard)

Befigyel egy űrbázis

Nemcsak ritka ásványkincsei miatt keltette föl ennyire Washington figyelmét ez a földterület. Aki á-t mond, mondjon bé-t is: Trump különös, Kanadával kapcsolatos területi igényeiből következik Grönlanddal kapcsolatos ambíciója is.

Pituffik Space Base in Greenland has serious “The Thing” energy pic.twitter.com/AdHB0nWl8t

— Matthew Petti (@matthew_petti) January 19, 2025

A sziget stratégiai jelentőségét nem csak elméleti szakemberek ismerték fel Amerikában: jelenleg Grönlandon található az amerikai légierő legészakibb bázisa, az északi sarkkörtől közel ezer kilométerre, északra fekvő Pituffik (korábban: Thule) űrbázis.

A támaszpont létfontosságú a rakétavédelem és a világűr megfigyelése szempontjából, emellett otthont ad a 12. űrfigyelő századnak, amely korszerűsített korai előre jelző radarrendszereket üzemeltet, valamint a 23. űrműveleti század 1. részlegének, amely a műholdas műveleteket támogatja.

Johnson jegesmedvekertje

Bár a sziget megvásárlásának ötlete extremitásnak tűnt, amikor Trump fölvezette (igaz, a jelenlegi elnök már előző ciklusában is próbálkozott ugyanezzel), érdemes felidézni, hogy Grönlandra nem először tesz „vételi ajánlatot” az Egyesült Államok.

A második világháborút követően, Harry Truman elnöksége idején, mint arról annak idején az AP beszámolt, James Byrnes amerikai külügyminiszter 1946. december 14-én tett vételi ajánlatot Gustav Rasmussen dán külügyminiszternek New Yorkban Grönland szigetére. Rasmussen megdöbbent ugyan, de jelezte, hogy tanulmányozzák a javaslatot, melyet Dánia aztán visszautasított.

A területek adásavétele nem ismeretlen az észak-amerikai kontinens történetében: az 1773-tól Oroszországhoz tartozó Alaszkát például 1867-ben vásárolta meg az Egyesült Államok 7,2 millió dollárért II. Sándor cártól.

(A történetben természetesen itt is találunk magyar szálat: 1772-ben Benyovszky Móric egyik útvonala is érintette a két kontinens közötti Aleut-szigeteket.)

Miközben a korabeli sajtó és a közbeszéd nem győzött gúnyolódni az amerikai közvélemény jelentős része által pénzkidobásnak vélt tranzakción, és a területet az elnök neve után Andrew Johnson jegesmedvekertjének vagy a külügyminisztert gúnyolva Seward jégszekrényének nevezték, már 1896-ban, az itt talált aranylelőhely és a kirobbant „aranyláz” után gyökeresen megváltozott a kérdés megítélése.

Aki átjátszotta Grönlandot 

A stratégiai fontosságú Grönland birtoklásának kérdése sem először merül fel: a második világháború idején felbecsülhetetlen szolgálatokat tett Washingtonnak az a pár dán diplomata, akik Grönladon szolgálva szembeszálltak a németbarát dán Quisling-kormánnyal, és lehetővé tették, hogy Amerika haditengerészeti bázisként használja a szigetet.

A hála nem politikai kategória: az egyik, az amerikai érdekek maradéktalan érvényesülését lehetővé tevő dán diplomata, Povl Bang-Jensen, aki oroszlánrészt vállalt Grönland amerikai bázissá tételében a világháború idején, a legkevésbé sem érezhette maga mögött Washington támogatását, amikor az ENSZ Ötös Bizottságának másodtitkáraként kiállt az 1956-os magyar forradalom mellett. Bang-Jensent, a magyar forradalom dán mártírját – mint azt a hirado.hu is megírta – a mai napig tisztázatlan körülmények között lőtték agyon New Yorkban.

A whiskyháború

A kanadai partokhoz igen közel fekvő Grönland sem először kerül területi viták kereszttüzébe. Csak három esztendeje annak, hogy lezárult a Kanada és Grönland között éppen félúton fekvő Hans-szigetért folyatott „whiskyháború”.

A vita még 1973-ra nyúlik vissza, amikor meghúzták a tengeri határt Kanada és a dán királysághoz tartozó Grönland között. Az utóbbi évtizedekben a kanadaiak és a dánok helikopterrel jártak a sziklához, és kitűzték a nemzeti zászlót, hogy kifejezzék területi igényüket a mindkét ország partjaitól pontosan 18 kilométerre fekvő sziklára. Ilyenkor rendszerint letépték a másik ország zászlaját, és gúnyos vagy vicces üzeneteket, valamint egy üveg italt hagytak a másik fél számára: a kanadaiak egy üveg kanadai whiskyt, a dánok pedig pálinkát.

Bár a történelem első és talán utolsó „whiskyháborúját” a szikla jelképes kettéosztásával a diplomaták 2022-ben megoldották (az iratok mellett természetesen egy-egy újabb üveg ital kicserélésével), kevéssé valószínű, hogy a grönlandi kérdést hasonló szellemességgel rendezzék a közeljövőben.

A világtörténelem első „amerikás” magyarja

Kézenfekvő, hogy a Grönlandtól néhol csak karnyújtásnyira levő kanadai partokat már a szigetet a kora középkorban benépesítő vikingek is elérhették, így nem Kolumbusz Kristóf hajósai voltak az első európaiak, akik az amerikai kontinensre vetődtek.

A legelső pioníroknak viszont nem lehettek jó tapasztalatai, különösen a korabeli őslakosokkal, mert néhány átkelést követően nem próbálkoztak tovább, sőt a 15. században Grönlandot is végleg elhagyták.

Minket viszont közvetlenül is érint a vikingek amerikai kalandozása: a Grönlandból Amerikába átkelő Vörös Erik kíséretében utazott a törzsfő egyik Tyrker nevű embere, akiről a fennmaradt sagák (a különféle nemzetségek történetét elmesélő, izlandi mondák), az Eiríks saga és a Grœnlendinga saga is megemlékeznek. Tyrkerről pedig Pivány Jenő, a magyar–amerikai történelmi kapcsolatok kutatója kiderítette, hogy minden bizonnyal magyar vitéz lehetett. A magyarokat ekkoriban türknek nevezték, és az egyik saga följegyzi, hogy egy alkalommal, felfokozott érzelmi állapotban, egy általuk ismeretlen nyelven kiáltott fel, hogy aztán visszaváltson az ő nyelvükre. Ő lehetett tehát az történelemben ismert első magyar, nem csak az egyik első európai, aki Grönlandról átkelve Amerika földjére lépett.

Kiemelt kép: Jéghegyek sodródnak a házakkal körülvett Disko-öbölben, grönlandi Ilulissatban 2024. július 15-én. A városka Grönland egyik fő turisztikai célpontja (Fotó: Getty Images)