Korszakhatárt jelentett 1962-ben a John F. Kennedy elleni gyilkosság az Egyesült Államok háború utáni történelmében. Ekkor tört meg először a választóknak, adófizetőknek az a biztonságérzete, amelyet a biztos anyagi körülmények és a lassú gyarapodás fémjelzett. Kennedy
mintegy emblémája volt a „baby boomnak” nevezett korszaknak (1946–1964),
melyet a magas gyermekszületési ráta okán nevetek így Amerikában és Európában.
Az 1961-től az Egyesült Államok elnöki posztját betöltő politikus vagyonos, befolyásos, a politikába is beágyazott családba született. Édesapja ismert politikus és üzletember volt Franklin D. Roosevelt elnöksége idején.
These are just ads not reality, as I and many others have said before
𝘉𝘶𝘵, what people actually miss is the 𝘴𝘱𝘪𝘳𝘪𝘵 of the era – optimistic, energetic, youthful, connected
It’s not the car and house, it’s the smiles and attentive people. People yearn for the Maltshop https://t.co/N1kx064Nol pic.twitter.com/uM5t9GubA0
— Lost Nomad (@lost_nomad__) August 10, 2024
Felségével, az attraktív, a párizsi Sorbonne-on is tanult Jacqueline Kennedyvel egy új amerikai nemzedék optimizmusát testesítették meg.
John F. Kennedy és Jacqueline Bouvier Kennedyék családi házánál, a massachusettsi Hyannis Portban, néhány hónappal az esküvőjük előtt (Fotó: Getty Image)Feszegette a határvonalakat
A Harvardon végzett Kennedy, aki a háborúban a haditengerészetnél parancsnokként szolgált, elszenvedte ugyan a disznó-öbölbeli fiaskót, amikor
kudarcot vallott a Fidel Castro kommunista rezsimjének megdöntésére irányuló partraszállási kísérlet,
ám az 1962-ben kibontakozó kubai rakétaválságot már ráteremettebben kezelte.
Az Egyesült Államok addigi történetének legfiatalabb elnöke egy blokád felállításával elérte, hogy félbemaradjon a szigetországban szovjet segítséggel épülő nukleáris rakétakilövő bázisok létrehozása, és a karibi szigetország közelében szemben álló szovjet és amerikai hadihajók nukleáris háborút kockáztató konfliktusából Washington kerüljön ki győztesen.
Az 1961. október 6-én készült archív felvételen a berlini fal Reinickendorf kerületi szakaszát építik (Fotó: MTI/EPA)Bár sokan Kennedyt tartják a vietnami háború megindítójának, hiszen növelte a katonai tanácsadók számát a távol-keleti országban, az elnök keményen és következetesen kiállt a keletnémet kommunista rezsim, s így a térséget megszállva tartó
Szovjetunió újabb embertelen lépése, a berlini fal megépítése ellen.
1963. június 26-án végigjárta Nyugat-Berlint, és a városháza előtt százezres tömegnek mondott beszédet. Ebben megerősítette az amerikai eltökéltséget Nyugat-Németország mellett és a kommunizmus ellenében, a berlini falat a kommunizmus kudarcának bélyegezte. Kennedy „New Frontier” (Új Határvonal) néven hirdette meg belpolitikai törekvéseit, többek között szövetségi forrásokat ígért az oktatás felfuttatására, egészségügyi ellátást az időseknek, gazdasági segítséget vidéki, mezőgazdasági régióknak, mindemellett ellenlépéseket kínált a faji megkülönböztetéssel szemben oktatási programján (Voter Education Project) keresztül.
A gazdaság egyik nagy megújítójaként is ismerték, 1963-ban például adóreformot sürgetett, amelyben az egyéni jövedelemadókat a 20–90 százalékos sávból 14–65 százalékra kívánta csökkenteni. Kennedy kezdeményezései csak lassan öltöttek testet, és zömüket csak 1964-ben vagy 1965-ben iktatták törvénybe.
Tanú, felvevőgéppel
Amikor a közel hatvanesztendős, Ukrajnából származó dallasi férfi, Abraham Zapruder – John Fitzgerald Kennedy rajongója, lelkes demokrata – 1963. november 22-én felmászott a négy láb (1,2 m) magas betonpillér tetejére,
hogy lefilmezze a texasi nagyvárosba érkező elnököt
és látványos kíséretét, a limuzinokból és rendőrségi motorosokból álló konvojt, bizonyára fogalma sem volt arról, hogy az általa készített film kockái bevonulnak a világtörténelembe.
🧵Thread🧵Post 1
▪️JFK ASSASSINATION▪️
Facts about the JFK 🇺🇸Assassination you may or may not know…..
According to Wikipedia Abraham Zapruder who filmed the famous video”the Zapruder film” (below) was born into a Ukrainian-Jewish ✡️ family in the city of Kovel, the Russian… pic.twitter.com/p7zoWaqhOC
— Truth Troll Official™️ (@truthtroll_X) July 25, 2024
Kennedy konvoja 12: 29-kor ért a dallasi Houston Streetre, innen 12: 30-kor az Elm Streetre, ahol Zapruder is beindította felvevőgépét. Már zümmögött az akkor csúcskategóriásnak számító, a filmiparban is használatos 8 mm-es felvevő (a Bell & Howell cég által gyártott Zoomatic Director Series Model, 414 PD – a szerk.), amikor a Kennedyt szállító hatüléses Lincoln Continental limuzin középső ülésén hátrafordult Texas állam kormányzójának felesége, Nellie Connally e szavakkal:
„Elnök úr, igazán nem mondhatja, hogy Dallasban nem szeretik önt!”
A limuzin középső ülésein ugyanis, az elnöki pár előtt John Connally korábbi haditengerészeti miniszter, texasi kormányzó és felesége ült. (A következő autóban Lyndon B. Johnson alelnök ült feleségével és Ralph Yarborough texasi szenátorral.)
John F. Kennedy amerikai elnök, Jacqueline Kennedy first lady, John Connally texasi kormányzó mosolyognak a konvoj útvonala mellett álló tömegre a texasi Dallasban 1963. november 22-én. Percekkel később az elnököt meggyilkolták, amikor autója áthaladt a Dealey Plaza téren (Fotó: Getty Images)Az elnök utolsó szavai
A repülőtérről a külvároson át a városközpont felé vezető út két oldalán sűrű csoportokban álltak az emberek; a sajtóban ugyanis közzétették a konvoj útvonalát, hogy minél többen üdvözölhessék az Egyesült Államok első emberét. A kabrió típusú autót (a GG 300 rendszámot viselő Lincoln limusine SS 100 X-et) is ezért választották, hogy Kennedy minél közvetlenebbül tudja üdvözölni az odasereglett érdeklődőket. Le is szedték az összecsukható tetőt.
„Nem, tényleg nem mondhatom”
– válaszolta Nellie Connallynek Kennedy, látva az út mellett felsorakozott dallasiakat. Ezek voltak az utolsó szavai.
Ahogy a konvoj elhagyta a texasi tankönyvraktár (Texas School Book Depository) hatemeletes épületét, lövések dördültek el. Az esetet kivizsgáló Warren-bizottság és a Egyesült Államok képviselőházának merényletekkel foglalkozó különbizottságának (HSCA) későbbi jelentése szerint Kennedy éppen jobbra fordult és integetett a tömegnek, amikor az első lövés érte.
Nálunk dolgozik!
A hivatalos verzió szerint összesen három lövés csapódott az autó utasai közé, életveszélyesen megsebesítve az elnököt és a texasi kormányzót. Bár a konvoj azonnal egy közeli kórházba, a Parkland Memorial Hospitalba hajtott,
az elnök életét a rendkívül súlyos sebek miatt nem tudták megmenteni.
Kennedy koponyájának felső részét ugyanis az egyik lövedék szinte leborotválta. Az Egyesült Államok elnökét 13:00 órakor halottnak nyilvánították. Nellie Connally lélekjelenlétének köszönhetően férje, a texasi kormányzó viszont túlélte a merényletet. Bár az egyik lövedék, amely Kennedyn is súlyos sebet ejtett, John Connally testén is áthatolt, de a kormányzó túlélte a támadást.
A lövedékek becsapódásakor egy nézelődő, James Tague is megsérült, őt az egyik lövedék által szétfröccsentett kövezet sebesítette meg.
Arra, hogy pontosan ki követte el a merényletet, hogy egy vagy több elkövető is áll a gyilkosság mögött, több mint hatvan éve számos bizottság és szakértő vizsgálódása ellenére ma sem tudunk megnyugtató választ adni.
Jelenleg egy merénylőről tudunk: a labilis idegrendszerű, egy ideig a tengerészgyalogságnál szolgált
Lee Harvey Oswald egy ideig a Szovjetunióban élt,
majd hazatérte után Fidel Castro híve lett, és az FBI megfigyelése alatt állt. A tankönyvraktár alkalmazottjaként ki-be járkálhatott, még a merénylet után is, az épületből. Miután leadta a lövéseket egy Carcano M91/38 jelű puskából az épület ötödik emeletéről, a merénylet utáni percekben az épületet ellenőrző rendőrjárőr továbbengedte, mert kollégái ott dolgozóként igazolták.
🧵Thread🧵Post 4
▪️Warren Commission▪️
▪️”I’m just a patsy”▪️The President’s Commission on the Assassination of President Kennedy, known unofficially as the Warren Commission, was established by President Lyndon B. Johnson through Executive Order 11130 on November 29, 1963,… pic.twitter.com/99tJXcRv13
— Truth Troll Official™️ (@truthtroll_X) July 25, 2024
Újabb áldozat
Oswald ezután rövid időre hazament, s magához vette a revolverét. Nem sokkal később, 13:15-kor
lelőtte az őt igazoltató J. D. Tippit dallasi rendőrtisztet.
Mire 13:51-kor a rendőrség bejelentette, hogy Oswaldot őrizetbe vették (egy moziban tartóztatták le), már az is kiderült, ki lesz az Egyesült Államok új elnöke. A kórházba száguldó autókonvojban utazó Lyndon B. Johnsont sürgősen a repülőtérre szállították, hogy Washingtonba menekítsék, ám az alelnök addig nem volt hajlandó elhagyni a repteret, amíg Kennedy halálát meg nem erősítették.
A gép fedélzetén 14.38-kor tette le az esküt Johnson, mint az Egyesült Államok új elnöke. A következő, rövid időszakban aztán több olyan esemény is történt, amely a mai napig hátráltatja a történtek pontos felderítését.
On JFK, LHO had a chance of getting away but for a run-in with WWII combat vet/police officer (2x cited for bravery) JD Tippit, who approached Oswald in a residential area 45min after JFK shooting cuz Oswald matched the BOLO. Oswald killed Tippit but was trapped & soon arrested pic.twitter.com/mNMGcA1rET
— the last pirate (@corsair21c) January 23, 2025
Kennedy holttestét, Texas törvényeivel ellentétesen, már 14:00-kor eltávolították a kórházból – még azelőtt, hogy a dallasi halottkém elvégezte volna a törvényszéki orvosszakértői vizsgálatot.
Elkapkodott boncolás
Kennedy elnök boncolását a marylandi Bethesda Tengerészeti Kórházban november 22-én este végezték el. A Kennedy család és
a Fehér Ház munkatársai nyomására, hogy gyorsítsák meg az eljárást, az orvosok sietve végezték dolgukat,
és szakértők egybehangzó véleménye szerint hiányos boncolást végeztek.
A legtöbb történész ma is a boncolást tekinti a vizsgálatok leghibásabb szakaszának. A HSCA törvényszéki patológiai testület arra a következtetésre jutott, hogy a művelet nagymértékű hiányosságokkal járt, beleértve a megfelelő fényképfelvétel készítésének elmulasztását, a fejlövedék pontos ki- vagy belépési pontjának meghatározását, a hát és a nyak kimetszésének elmulasztását, valamint annak meghatározását, hogy a lövések milyen szögben okoztak sérülést a test tengelyéhez képest. A testület továbbá arra a következtetésre jutott, hogy a két orvos nem volt alkalmas arra, hogy igazságügyi orvosszakértői vizsgálatot végezzenek.
Legalább ennyire megnehezítette a merénylet hátterének feltárását, hogy amikor két nappal később, november 24-én, vasárnap délelőtt Oswaldot egy autóhoz kísérték a dallasi rendőr-főkapitányság alagsorában, hogy a városi börtönből a megyei börtönbe szállítsák, Jack Ruby, egy dallasi éjszakai klub tulajdonosa lelőtte a gyanúsítottat.
Oswald órákon belül belehalt sérüléseibe. Ruby 1967-ben, rákban halt meg a börtönben.
A Warren-bizottság
Lyndon B. Johnson frissen felesküdött elnök felkérésre igen rövid időn belül, már 1963. november 29-én megalakult a Kennedy-gyilkosságot kivizsgáló elnöki testület, nem hivatalos nevén a Warren-bizottság.
A bizottság élére, mint azt a Múlt-kor című történeti folyóirat honlapja is megjegyzi, a névadó Earl Warren, a legfelsőbb bíróság elnöke került, de a kilenctagú bizottságnak tagjai voltak demokrata és republikánus szenátorok és képviselők, közöttük a későbbi elnök, Gerald Ford, Allan Dulles volt CIA-igazgató és egy bankár is.
A bizottság politikailag felelős, tekintélyes személyiségekből állt, de nem voltak szakértők, így ilyen tekintetben az FBI-ra és a dallasi rendőrségre voltak utalva. Maga ez a tény szolgált alapul az olyan elméleteknek, minthogy a nagy hatalmú FBI-vezér, J. Edgar Hoover vagy a lefizetett texasi rendőrség vezette félre a bizottságot. Az mindenesetre biztos, hogy az Oswaldot először kihallgató rendőr százados nem vezettetett jegyzőkönyvet, hanem emlékezetből írt anyagot adott át a bizottságnak. A több száz tanúval a Warren-bizottság tagjai egyébként nem szembesültek, csak azok vallomásának jegyzőkönyveit olvashatták. Emellett az FBI és az elnöki testőrség, a Secret Service anyagaira támaszkodtak.
A vitatott jelentés
A bizottság 889 oldalas jelentését 1964. szeptember 24-én adta át Johnson elnöknek, amit három nappal később nyilvánosságra hoztak. A végkövetkeztetés az volt, hogy Lee Harvey Oswald egymaga ölte meg Kennedyt és sebesítette meg Connally kormányzót, illetve Jack Ruby szintén társak nélkül ölte meg Oswaldot két nappal a merénylet után.
A bizottság által összeállított anyag azóta is vita tárgya,
melynek alátámasztására és cáfolására is tettek kísérletet a későbbi tényfeltáró munkák.
A merényletet közvetlen közelből rögzítő Zapruder filmjének kockáit, a 486 felvételt a mai napig a merénylet egyik legfontosabb dokumentumaként tartják számon. Zapruder már november 24-én 150 ezer dollárért (ma körülbelül 1493 ezer dollár) adta el a filmfelvétel összes jogát a Life Magazine-nak.
Újabb Kennedy az áldozat
Nem sokkal élte túl bátyja halálát a szintén politikai pályára lépett Robert Francis Kennedy sem. A fiatalabb Kennedy a polgárjogi mozgalmakban való aktivitása, a szervezett bűnözés elleni küzdelem és az Egyesült Államok Kubával kapcsolatos külpolitikájában való részvétele okán vált ismertté (híres könyvet írt a kubai rakétaválságról).
Robert F. Kennedyt, az 1968-as elnökválasztás jelöltjét kampánykörútján, Los Angelesben lőtte le Sirhan Sirhan,
egy 24 éves palesztin.
Robert Kennedy szenátor irodájában. A kép készítésének időpontja ismeretlen (Fotó: Getty Images)A meggyilkolt politikus fia, Robert F. Kennedy Jr. az egészségügyi tárca várományosa Trump új kabinetjében.
Az 1968-as év több merénylettől is hangos volt az Egyesült Államokban: szintén ebben az esztendőben, nem sokkal a Robert F. Kennedy elleni merénylet előtt lőtték le Memphisben Martin Luther King (Atlanta, Georgia, 1929. január 15. – Memphis, Tennessee, 1968. április 4.) amerikai baptista lelkészt, polgárjogi harcost, az afroamerikai polgárjogi mozgalom egyik kiemelkedő vezetőjét is.
Martin Luther King Jr. amerikai lelkész és polgárjogi vezető (1929–1968) integet a Mallon összegyűlt több mint 200 ezer fős tömegnek, miután elmondta Van egy álmom című beszédét a washingtoni munkáért és szabadságért tartott felvonuláson. Washington DC, 1963. augusztus 28. (Fotó: Hulton Archive/Getty Images)Minden kiderül?
Donald Trump január 23-i rendelete John F. Kennedy, Robert Kennedy és Martin Luther King meggyilkolásával kapcsolatos akták titkosításának feloldásáról szól. Az elnök a rendeletről szóló viedón, melyen látható, ahogy azt aláírja, így fogalmaz: „Sokan évek, évtizedek óta várnak erre… Minden nyilvánosságra kerül.” A Fox4 csatorna megjegyzi: bár a végrehajtási rendelet szigorú határidőt ír elő a fennmaradó dokumentumok kiadására vonatkozó terv elkészítésére, nem ad útmutatást arra, hogy
mikor kerül sor a dokumentumok közzétételére.
A fennmaradó dokumentumok tartalma sem ismert, valamint az sem, hogy ezek mennyiben eredetiek, vagy esetleg korábbi iratok szerkesztett változatai. Az Associated Press jelentése szerint néhány ezer dokumentum titkosságának feloldása van még hátra. A szakértők az amerikai hírügynökség szerint nem hiszik, hogy ezek a dokumentumok új, földrengető részleteket tartalmaznak.
Kiemelt kép: John Connally texasi kormányzó (előtérben), valamint John F. Kennedy amerikai elnök és a first lady, Jacqueline Kennedy (a hátsó üléseken) a repülőtérről a városba tartó autókonvojra várakoznak 1963. november 22-én (Bettmann/Getty Images)