– Talán történelminek is nevezhető áttörés, ami szerdán a Bundestagban végbement: a CDU–CSU beadványát az eddig teljes politikai karanténba zárt AfD támogatásával fogadták el, „lesöpörve” a baloldali-liberális erőket. Mi történt szerdán, a német szövetségi parlament alsóházában?

– Egy jogilag nem kötelező, ám politikai állásfoglalást fogadott el a Bundestag, ami felszólítja a német szövetségi kormányt többek között arra, hogy határellenőrzéseket foganatosítson, permanens jelleggel – akár visszautasítva a menedékkérelmet megfogalmazó határátlépőket.

– Komoly változásnak tűnik ez a kezdeményezés, ami a migránskérdés kezelését illeti.

– Ez semmi más, mint amit a német alaptörvény 16/A paragrafusában 1993 óta már rögzítésre került, azaz semmi újdonságról nem beszélhetünk. Viszont nagy felháborodást kavart az ügy: jobboldali többség realizálódott a Bundestagban azzal, hogy a CDU együtt szavazott az AfD-vel és egyébként az FDP-vel is. Ezért van a nagy felháborodás: 348:344 arányban knapp (szűk, szoros – a szerk.), de biztos többség mutatkozott meg. Sokan most attól félnek a baloldalon, hogy ez a jobboldali többség, ami Németországban nemcsak a parlamentben, hanem a társadalomban is masszívan jelen van a migráció kérdésében, testet ölt, és realizálódik a küszöbön álló előre hozott választás után.

Bauer Bence, a Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója

– Ez az összefogás akár az előre hozott februári választáson is megismétlődhet?

– Nem mondanám azt, hogy ebből most azonnal egy CDU–AfD-kormány lesz, de hosszú távon nem lehet kizárni, hogy a CDU–CSU – akár az FDP-vel, akár nélküle –kisebbségi kormányzásba kezdjen az AfD külső támogatásával.

– Elképesztő méreteket öltött az elmúlt évtizedben a 2013-ban alakult AfD démonizálása. Vajon kitörhet most a jobboldali párt a köré épített karanténból?

– Szerintem ez a kitörés abban a tekintetben már megtörtént, hogy Kelet-Németországban az AfD 30-33 százalékos eredményeket szerzett a helyi szintű tartományi voksolásokon. Nyilvánvaló, hogy az AfD azt képviseli, amit a társadalom többsége elvár: a szigorú migrációs politikát. Csakhogy a pártot az említett tíz évben démonizálták. Ehhez az ellehetetlenítéshez különböző helyekről, így az Egyesült Államokból vettek át mintákat. Ilyen volt a diskurzus beszűkítése, a politikai kapcsolatokból való kizárás – ám ez most már nem hatásos, és a németek többsége átlát a szitán. Új politikát akarnak, és az AfD lehet az első fecske ezen a téren. Hiszen a CDU is felismerte, hogyha ők nem javasolják ezeket a lépéseket, akkor az AfD áll elő e javaslatokkal. Márpedig az AfD masszívan tud nyerni, főleg az aschaffenburgi késes támadás után.

Tüntetők tiltakoznak a bevándorlás kérdését elsők között fölvető Alternatíva Németország (AfD) párt kétnapos kongresszusa ellen Hannoverben 2017. december 2-án. Évtizedes ellenszélben (Fotó: MTI/EPA/Filip Singer))

– Érzékelhető a terrorcselekmény belpolitikai hatása?

– A politikai momentum ekkor már az AfD oldalán volt, s azóta is ott van. A CDU–CSU számára félő, hogy akár megközelíti őket az AfD, akár holtverseny is kialakulhat a választás eredményében.

– Elérkezett tehát a CDU–CSU ahhoz, hogy fordulatot hajtson végre, véget vetve a német törvényhozás keresztény-konzervatív pártkoalícióját jellemző, a Schröder-korszakot követő mélyrepülésének?

– A fordulat még messze van, viszont az igaz, hogy tegnap óta ez a diszkurzus jelentősen eltolódott. Egyértelművé vált, vágy, hogy azok a hiedelmek, amelyeket a baloldal sulykol a migrációs politika kapcsán a választók számára, nem reálisak. Jó példa erre a szászországi parlamenti választás, amely szeptember elsején volt, és pár nappal előtte kitoloncoltak olyan afgánokat, akik nem voltak jogosultak menedékjogra és még a baloldali kormány is kiutasításuk mellett döntött. Bár a baloldali pártok tíz éven át azt mondták, hogy nem lehetséges a kitoloncolás, a választás előtt valahogy ez hirtelen lehetővé vált. Tehát egy a paradigmaváltás tanúi vagyunk: a szavazók rájönnek, hogy mégiscsak lehetséges megtenni azokat a dolgokat, amelyeket az AfD szorgalmaz. A CDU pedig ezt okosan felismerte azt, hogy jobboldali többség van a német társadalomban. A német parlamentben erre most rájöttek, így hát szerintem nagyon izgalmas lesz mind a következő három hét a választási kampányban, mind az utána következő kormányalakítás.

– Megkezdheti a német politikai fő áramlat az olyan tabutémák átgondolását, mint a méregzöld energiapolitika vagy a genderpropaganda pártolása?

– Ez akkor fog realizálódni, ha a választás után annyira elmérgesedik a viszony a CDU és a szociáldemokraták, illetve a Zöldek között, hogy akár politikai feszültségek miatt, akár szakmailag nem tudnak megállapodni. S ha úgy, mint Ausztriában, a hónapokon át történő tárgyalások zátonyra futnának, akkor ténylegesen előállhat a helyzet – valószínűleg nyár elején – hogy a CDU azzal néz szembe: kisebbségben van. Ekkor tehát a szakpolitikák mentén kell többséget keresnie, és ajánlatot tesz minden parlamenti párt számára, hogy például egy javaslathoz többséget biztosítson, Ha ezt az AfD fogja megtenni, akkor szerintem a CDU el fogja ismerni, hogy a jobboldali többséget, egy úgymond nem formalizált koalíciót – akár egy informális, külső támogatottság élén – valamilyen módon realizálni kell. Hiszen a német társadalom elvárása, hogy radikális fordulat történjen a migrációs politikában, a gazdaságpolitikákban és más területeken is, például az energiapolitikában vagy a genderpolitikában, s így tovább.

A német ellenzéki Alternatíva Németországnak (AfD) párt felhívására tüntetnek az energiabiztonságért és az infláció ellen a parlament berlini épülete, a Reichstag előtt 2022. október 8-án. A középső felirat az állami gyámkodás ellen tiltakozik (Fotó: MTI/EPA/Hannibal Hanschke)

– Mennyiben reális, hogy a CDU felvállal egy ilyen fordulatot, ahelyett, hogy visszatérne a „kényelmes”, több évtizedes együttműködéshez a SPD-vel?

– A tegnapi nap óta nagyon csúnyán megromlott a szociáldemokraták viszonya a Friedrich Merz-féle CDU-val. Az SPD részéről úgy látják, hogy Merz úgymond „a fasizmus előszobájába” vezette Németországot. Egyből történelmi hasonlatok kerültek elő, például a holokauszt-emléknap. A német szociáldemokrata diszkurzus tehát ebbe az irányba próbálja terelni az emberek figyelmét. Csakhogy ezek reális problémák, amelyekre reális megoldást kell találni. Hogy ilyen sokáig tartott, az szomorú, de talán van most látható fény az alagút végén.

Kiemelt kép: Tino Chrupalla és Alice Weidel, az ellenzéki Alternatíva Németországért (AfD) párt társelnökei, valamint Beatrix von Storch, a párt frakcióvezető-helyettese (fent, b) és Bernd Baumann frakcióigazgatója migrációról rendezett vitán a német parlament berlini üléstermében 2025. január 29-én. Az ellenzéki CDU törvényjavaslatát, hogy fokozzák a biztonsági intézkedéseket és zárják le a szárazföldi határokat az illegális bevándorlók előtt, az AfD és az FDP  támogatásával fogadták el 348 igen szavazattal 345 ellenében és 10 tartózkodás mellett.(Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan)