Tájékoztatásukban arra hívták fel a figyelmet, hogy Magyarország továbbra is tranzitországként szerepel a nemzetközi illegális migráció egyik fő irányában, a balkáni útvonalon, amely Törökországon, Görögországon, a nyugat-balkáni országok érintésével Szerbián keresztül éri el Magyarországot, illetve halad tovább Nyugat-Európa felé.
A nemzetközi és hazai egyeztetések eredményeképp a szerb-észak-macedón és a szerb-magyar államhatáron megerősített szolgálatot látnak el, ezzel az elsődleges védvonal délebbre szorult, és ezáltal a schengeni külső határszakasz előtt egy újabb ellenőrzési vonal alakult ki – ismertették, hozzáfűzve, hogy a több mint 3 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatásból megvalósuló, „Együttműködés az integrált határigazgatás külső szektoraiban” című projekt keretében a magyar-szerb határszakaszon cseh rendőrök, a szerb-észak-macedón államhatáron magyar rendőrök növelték a határrendészet reagáló képességet és a felderítési hatékonyságot.
A magyar rendőri kontingens szerb-észak-macedón határszakaszon való feladatellátása biztosította azt, hogy az illegális migrációval összefüggő jogellenes cselekmények egy részét nem az EU schengeni külső határszakaszán, hanem már délebben fel tudják fedni, míg a cseh rendőri kontingens magyar-szerb határszakaszon való jelenléte a rendelkezésre álló humánerőforrás növeléséhez és az erők-eszközökkel való rugalmasabb manőverezéséhez járult hozzá – hangsúlyozták.
A magyar rendőrség munkáját török rendőrök is segítették, akik a Csongrád-Csanád Vármegyei Rendőr-főkapitányság magyar-szerb és magyar-román határszakaszán lévő határátkelőhelyeken részt vettek a határforgalom-ellenőrzésben, amellyel a megnövekedett számú török állampolgárságú utasokkal kapcsolatos ügyintézést könnyítették meg – tudatta közleményében az ORFK.
A kiemelt képen: Határvadász szolgálat közben a magyar-szerb határon, Röszke közelében 2022. szeptember 28-án (Fotó: MTI/Rosta Tibor)