Összebékíthetetlen az ellentét a Nyugat-Európát jellemző szellemiség és a szélsőséges iszlamista ideológia között. Európa hagyományos értékrendje agresszióra ingerli az iszlám fanatikusokat, akik az iskolarendszerben egy stratégiájukkal ellentétes intézményrendszert látnak. Ez derül ki az iskolák elleni támadások hátterét vizsgálva.

A nyugati országokban, de még az iszlám államvallást gyakorló államban is

szinte mindennapos, az iskolákra nehezedő nyomás (támadások, fenyegetések, hasonlóan a tegnapi, több mint 300 magyar iskolát érintő bombariadóhoz).

Motivációik kapcsán Franciaországban számos tanulmány született. E jelenséget vizsgálta többek között a francia közrádió szerkesztője és egy filozófus is.

Az Iszlám Állam terrorszervezet katonája valahol Irak vagy Szíria sivatagában. A terrorszervezet propagandafotója, 2015 (Fotó: Pictures from History/Universal Images Group/Getty Images)

Afganisztánban is célpont az egyetem

A Radio France közszolgálati adó szerkesztője, Brice Couturier korábban podcastjában foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy

„miért gyűlölik az iszlamisták az iskolát és a kritikus szellemet?”

Couturier a muszlimok által milliós tömegekben lakott, s az iszlamista szélsőségeket jól ismerő Franciaországban tapasztalható gyakorlat alapján írja: „Az iszlamisták gyűlölik az iskolákat és az egyetemeket. A »fekete évtizedben« Algériában (az iszlamista hatalomátvételi kísérlettel járó algériai polgárháborúban, 1990–2000 között –a szerk.) számos tanárt gyilkoltak meg brutális módszerekkel.

Ils luttaient contre l’ignorance et le fanatisme.

Aujourd’hui, une minute de silence a été effectuée dans les écoles de France en mémoire de Dominique Bernard et Samuel Paty, professeurs assassinés par des terroristes islamistes.

Hommage à ces hommes qui n’ont pas renoncé. pic.twitter.com/Q9zn0ePKFt

— Monique Griseti (@MoniqueGriseti) October 14, 2024

A mi földünkön (Franciaországban) pedig egy történelemtanárt, Samuel Patyt gyilkolt meg egy feldühödött iszlamista” – idézi fel a nyílt utcán lefejezett francia pedagógus esetét a rádiós szerkesztő, aki emlékeztetett, hogy 2020-ban, Kabulban „iszlamisták törtek be az egyetemre, és huszonkét diákot lőttek agyon”.

Irtóznak a kritikus gondolkodástól

A francia újságíró hangsúlyozta: „Ezek a barbárok

gyűlölik a tudást. Őrült dogmáikat meg akarják őrizni a kritikus szellemtől.

Azt állítják, hogy minden igazságot egyetlen könyv (a Korán) tartalmaz”.

A Franciaországban is elterjedt muszlim iskolákról szerző kifejti: „Hagyományosan az arab oktatási rendszerek az ellenőrzésre összpontosítottak. Az iskolák a rendszernek való engedelmességet tanítottak, nem pedig problémamegoldást, kritikus gondolkodást és véleménynyilvánítás szabadságát”.

Ellentétes az iszlámmal

Ugyanezt a kérdést járta körül Florence Bergeaud-Blackler antropológus is „Miért támadják meg az iszlamisták az iskolát és a Köztársaságot?” című 2020-as tanulmányában.

Az iszlamisták azért gyűlölik a Francia Köztársaság iskoláit, mert azok

az egyetemes értékek mellett kötelezik el magukat,

és – ellentétben a relativista ideológiákkal, amelyek különösen az angolszász országokban alakultak ki – összeegyeztethetetlenek az iszlám stratégiájával.

Nem „másság és sokféleség”

Az iskolák elleni ismételt támadások nem elszigetelt jelenségek. A lefejezés (Samuel Paty francia pedagógus nyílt utcán történő lefejezése Párizs közelében  – a szerk.), amelynek célja a terror szellemének elszabadítása mellett rendkívül szimbolikus tett volt – ám csak csak egy eset az iskolák elleni támadások hosszú sorában.

Attentat islamiste aux cris d’« Allah Akbar » à Arras : le terroriste fiché S portait des tenues „type qamis”, priait en classe et était violent. L’équipe pédagogique redoutait que la fratrie puisse „un jour passer à l’acte” (MàJ)pic.twitter.com/dGvOYPmwHC

— Fdesouche.com est une revue de presse (@F_Desouche) October 13, 2023

„Csak egy epizód, hiszen az oktatási intézményekre, az iskolákra és az iskolákra nehezedő folyamatos nyomás tapasztalható” – hangsúlyozza a szerző. A filozófus hozzáteszi: ez a mindennapos nyomás és fenyegetettség

tabutéma Franciaországban: a pedagógusok nem mernek róla beszélni.

Az iszlamizmus nem egy „muszlim beszédmód”, nem egy olyan harmadik világiasság, amely teret akar adni a „másságnak” vagy a „sokféleségnek” – idézi Bergeaud-Blackler a franciaországi baloldal (melyet az iszlamisták szinte feltétlen támogatása okán iszlamista baloldalnak is neveznek Franciaországban – a szerk.) iszlamistákat mentegető retorikai fordulatait, „hanem egy

disztópikus, szektás, totalitárius és destruktív ideológia”.

Mivel a szélsőséges iszlamista ideológia tanításai szerint korábban a nyugati materializmust az oktatáson, a gazdasági rendszeren és a művészeteken keresztül exportálták a muszlim világba, most egyfajta revansot próbálnak venni: „a társadalmi élet számos területén, de különösen az iskolákban könyörtelen gerillaháborút folytatnak a közös értékek (az európai alapértékek – a szerk.) ellen.

Kiemelt kép: A jemeni húszi lázadók tüntetnek a jemeni fõvárosban 2024. november 1-jén
MTI/EPA/Jajha Arhab