Annak ellenére, hogy már 2024 szeptemberében katasztrofális választási eredményeket ért el több helyi választáson a Németországot kormányzó úgynevezett jelzőlámpa-koalíció, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD), a Zöldek és a Szabaddemokrata Párt (FDP) Türingiában, Szászországban és Brandenburgban (az FDP még a türingiai parlamentbe sem tudott bejutni), mégis elmondható, hogy
váratlanul bukott meg Olaf Scholz kancellár.
Az SPD politikusa a 2025-ös költségvetésen különbözött össze Christian Linderrel. A gazdasági miniszter nem egyezett bele az adósságfékszabály kikerülésébe.
42 éve példátlan
Az ország alkotmányos hitelfelvételi korlátai ugyanis nem teszik lehetővé, amit Olaf Scholz elvárt volna: az enyhítést a szigorú fiskális politikán azért, hogy Berlin növelhesse az Ukrajnának szánt támogatást. Azt követően, hogy Scholz menesztette a vele szembeszegülő Lindert, „felrobbant” a koalíció: az FDP kilépett a kormányból. Scholz nem „élte túl” a kormánnyal szembeni bizalmi szavazást 2024. december 16-án, Frank-Walter Steinmeier német elnök feloszlatta a Bundestagot és február 23-ra előre hozott választásokat írt ki.
Vajon melyik párt kit indít a voksoláson,
s mit ígér, hogyan él a német politikában az utóbbi fél évszázadban igen ritkának mondható előre hozott választással, melyre 1983-ban, 42 esztendeje volt példa utoljára?
BUNDESTAGSWAHL | Sonntagsfrage INSA/BILD
Union: 31,0%
AfD: 22,0% (+0,5)
SPD: 15,0% (-0,5)
GRÜNE: 13,0% (-0,5)
BSW: 6,5%
FDP: 4,0%
LINKE: 3,5% (+0,5)
Sonstige: 5,0%Änderungen zur letzten Umfrage vom 06. Januar 2025
Verlauf: https://t.co/f9MV7iZG8h#btw25 pic.twitter.com/ZR2IPmqF8U
— Deutschland Wählt (@Wahlen_DE) January 13, 2025
SPD: Olaf Scholz
Széttöredezett politikai környezetben közelegnek a februárra kiírt német választások – írta az Euronews.com. A kormányszövetség felbomlása óta jelentősen csökkent Olaf Scholz kancellár és pártja, az SPD támogatottsága. Mégis a bukott kancellárt, a korábbi pénzügyminiszert, illetve munkaügyi és szociális minisztert jelölték újrázásra a szociáldemokraták.
Olaf Scholz német kancellár pártja, a Német Szociáldemokrata Párt, az SPD berlini kongresszusán 2025. január 11-én, miután hivatalosan kancellárnak jelölték a február 23-i előre hozott parlamenti választásokra (Fotó: MTI/EPA/Christoph Soeder)Az SPD, mely a korábbi koalíció vezető ereje volt, az ígéretetekben is nagy próbál maradni:
az adózók 95 százalékának csökkentené a jövedelemadóját.
Az párt az úgynevezett Németország Alappal kívánja az állami és magántőkét mozgósítani a jövőbeni beruházásokhoz, a vállalatoknak bónuszt kell kapniuk a németországi befektetésekért.
Külpolitikai szempontból Scholz továbbra is teljes szolidaritásról biztosította Ukrajnát, amelynek Németország a legnagyobb támogatója Európában. Ugyanakkor óvatosságot sürget, nehogy Németországot bevonják a háborúba.
Az SPD 60 oldalas programjából, amely a Besser für Deutschland, avagy A legjobbakat Németországnak címet viseli, többek között megtudjuk: az SPD
az élelmiszerek áfáját hétről öt százalékra csökkentené, és programjában szerepel, hogy a szülőknek többé ne kelljen fizetniük gyermekeik ebédjéért a napköziben vagy az iskolában.
Emellett a szociáldemokraták „6+6+6 modellje” szerint a jövőben minden szülő jogosult lesz hat hónapig szülői pótlékra. A párt a gazdasági növekedést tekinti a jó bérek és a több foglalkoztatás alapjának, az SPD ezért „Made in Germany” bónusszal szeretné támogatni azokat a cégeket, amelyek Németországban fektetnek be.
Mindemellett az adósságfék mérsékelt reformját is hirdeti az SPD választási programjában, és a legkevésbé sem kizárt tehát, hogy hitelekből, kölcsönökből fedezné ígéretei legalább egy részének betartását. Az SPD egyértelműen elutasítja a nyugdíjkorhatár emelését. Olaf Scholz szemszögéből az időskori biztonság egy központi kérdés, amely a következő szövetségi választás tétje lesz.
Scholz azt is hangsúlyozza a programot népszerűsítő kiadványban: „Kiállunk Ukrajna biztonsága mellett, ám kiállunk az óvatosság mellett is.” Az éppen az Ukrajna nyakló nélküli, kölcsönökből való finanszírozásának szándékába belebukott SPD számára a program szerint állítólag „egyértelmű, hogy Ukrajna támogatása nem mehet a németországi beruházások és társadalombiztosítás rovására”.
Természetesen sem az SPD, sem a többi, egészen mostanáig kormányzati pozícióban levő párt választási anyaga nem tér ki arra a kérdésre, hogy mind ez idáig mi akadályozta nagy ívű, a választók számára káprázatos perspektívákat kínáló elképzeléseik megvalósítását.
CDU/CSU: Friedrich Merz
Az 1949 óta kialakult német politikai struktúra másik meghatározó formációja, a kereszténydemokrata-keresztényszociális (ám az utóbbi időszakban egyre inkább balra tolódó) CDU/CSU pártszövetség Friedrich Merzet jelölte a kancellári posztra.
Friedrich Merz, az ellenzéki német Kereszténydemokrata Unió, a CDU elnöke és frakcióvezetője a párt végrehajtó bizottsági ülésén tartott sajtóértekezleten Hamburgban 2025. január 11-én. Az előre hozott parlamenti választásokat február 23-án tartják Németországban (Fotó: MTI/EPA/Hannibal Hanschke)Az ügyvéd, lobbista és politikus, aki három éve, 2022 januárja óta a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, kinyilvánította: szemben a nagy hatótávolságú rakéták Oroszország elleni bevetését ellenző Scholzcal,
készen áll arra, hogy engedélyezze Ukrajnának a Taurus cirkálórakéták használatát.
Ennek azonban az európai NATO-partnerekkel egyeztetve kell megtörténnie, s ezzel kapcsolatban nem alakult ki az Európai Unióban egységes álláspont.
A CDU/CSU is az adókedvezmények, a kemény menekültpolitika és a társadalombiztosítás reformjának ígéretével indul neki a Bundestag-választás kampányának. Ez derül ki a Politikaváltás Németországért című, 79 oldalas választási programtervezetből, amelyet nemrég a ZDF televízió rendelkezésére bocsátottak. A CDU és a CSU elnökségi tagjai kedden, Berlinben akarják elfogadtatni választási programjukat.
A CDU Az illegális migráció megállítása címmel nyolc pontban vázolja fel migrációs politikai terveit. Elképzeléseik szerint a természetbeni juttatásoknak általában elsőbbséget kell élvezniük a pénzbeli juttatásokkal szemben. A fizetési kártyát pedig, a migránsoknak kiszórt készpénz helyett, átfogóan és korlátozóan minden szövetségi államban be kell vezetni.
Azoknak, akiknek el kell hagyniuk az országot, a szociális juttatásokat az „ágy, kenyér és szappan”-elv alapján
kell megállapítani (tehát már csak ez járna nekik), és ahol csak lehet, teljesen ki kell zárni őket a juttatásokból – fantáziál a Németországra Angela Merkel időszakában mintegy egymillió migránst szabadító párt programjában.
Ismert: szinte egyetlen nyugat-európai ország sem képes hatékonyan érvényt szerezni a bűnelkövető migránsok kiutasító végzéseinek.
A társasági adót 25 százalékra kell korlátozni, az áramadót és az áramhálózati díjakat pedig csökkenteni kell – áll a pártkoalíció programjában. A CDU/CSU emellett 19 százalékról hét százalékra akarja csökkenteni az élelmiszerek áfakulcsát a vendéglátóiparban, és teljesen eltörölné a szolidaritási pótlékot. A jövedelemadó-kulcsot csökkentenék, a 42 százalékos legfelső adókulcs csak 80 ezer eurós éves adóköteles jövedelemtől lesz érvényes, nem pedig már 67 ezer eurótól, mint eddig – ígérik.
A program kiemeli: „Ragaszkodunk az alaptörvényben szereplő adósságfékhez. A mai adósságokból lesznek a holnapi adók.”
FDP: Christian Lindner
„Kevesebb bürokrácia, több szabadság, több net”: Christian Lindner, a politológus végzettségű FDP-elnök így foglalja össze a liberálisok választási programját. A párt csökkenteni akarja az adókat, és továbbra is ragaszkodik a jelzőlámpa-koalíció végét jelentő adósságfékhez. Az FDP szövetségi elnöksége decemberben jelölte Lindnert, aki 2021 és 2024 között töltötte be a pénzügyminiszteri posztot. Lindner 2013 óta a Német Szabaddemokrata Párt elnöke.
Christian Lindner német pénzügyminisztert Olaf Scholz kancellár 2024. november 6-án menesztette (Fotó: MTI/EPA/Filip Singer)Lindner programját ismertetve elmondta: „A jövőnk az emberekben rejlik. A modern oktatással felébresztjük a bennük rejlő lehetőségeket, és teret adunk felemelkedésükhöz. Az oktatási lehetőségek nem függhetnek a szülői háztól vagy a lakóhelytől. Egységesen magas oktatási színvonalat akarunk teremteni egész Németországban az óvodától az érettségiig.”
Hozzátette: „Csak egy erős gazdaság teremt jó munkahelyeket. Ezért küzdünk a gazdasági fordulatért. Ennek érdekében szeretnénk radikálisan csökkenteni a bürokráciát, eltörölni az értelmetlen jelentési kötelezettségeket, megfizethetőbbé tenni az energiát, csökkenteni az adókat, lehetővé tenni a szabad kereskedelmet, gyorsabban elismerni a külföldi képesítéseket és vonzóbbá válni a szakmunkások számára.”
A hosszabb ideig kormányzati pozícióban a béremelésekért az istrángot kevéssé szaggató FDP kancellárjelöltje most azt is ígéri: „Több nettó, bruttó és méltányos nyugdíjat biztosítunk minden generáció számára. Csökkenteni szeretnénk az adókat, hogy tehermentesítsük az állampolgárokat. Támogatjuk a részvényes megtakarításokat a magánnyugdíj-ellátásban, s továbbra is kiállunk a valódi törvényes részvénynyugdíj mellett.”
A migrációnak gátat sehol nem vető FDP meglepőnek tűnő ígérettel is előáll:
„Hazánkban az embereknek biztonságban kell érezniük magukat a közterületeken. Ezért szeretnénk megerősíteni a biztonságért felelős hatóságokat.”
Az illegális migráció korlátozását is kilátásba helyezi az FDP, ugyanakkor a németek szabadságát szerintük „Ukrajnában is védik, ezért Németországnak ki kell állnia az ukránok mellett”.
Az FDP úgy véli: Németországnak karcsú és digitális államra van szüksége, amely szolgálja polgárait, és nem zaklatja őket. Nem tagadják: „Össze akarjuk vonni a minisztériumokat, és racionalizálni akarjuk a közigazgatást”, ami adópénzeket takarít meg. Az adósságfékkel pedig a karcsú állam magját erősítjük, avagy a szilárd alapokon álló pénzügyeket.”
Zöldek: Robert Habeck
Robert Habeck gazdasági miniszter (Fotó: MTI/EPA)Robert Habeck gazdasági miniszter áll ki a pástra a Zöldek kancellárjelöltjeként. A párt szövetségi küldöttgyűlése november 17-én 96,5 százalékos támogatottsággal választotta meg a zöldpárti politikust és írót, aki 2021-től Németország gazdasági és éghajlatvédelmi minisztere, egyben alkancellárja. Habeck, a zöldpárti politikus és író, esztétikából doktorált.
2022 áprilisában Habeck intézkedéscsomagot terjesztett elő a megújuló energiaforrások németországi elterjedésének felgyorsítására, mivel az ország orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való nagymértékű függőségének csökkentése sürgőssé tette a zöldátmenet terveit. A csomag 2030-ra az energiamix 80 százalékát a zöldenergiának szánta, szemben a 2022-es mintegy 40 százalékkal és a korábbi 65 százalékos céllal. Az atomenergia ellenzője, Habeck 2022-ben ellenezte az EU-ban az atomenergia fenntartható és zöldenergia-forrásként való meghatározására irányuló erőfeszítéseket. Az új pártvezetéssel együtt a volt alkancellár most egy újabb kormányzati ciklusba kívánja vezetni a Zöldeket, a párt támogatottsága 9–11 százalékon áll.
A Zöldek is több pénzt ígérnek a lakosságnak választási kampányukban. Bár mindeddig a németek ilyenféle ambícióikat nem tapasztalták, most hirtelen
évente mintegy ezer euróval csökkentenék a családok terheit.
Az FDP-hez hasonlóan a tőkepiacot akarják felhasználni a nyugdíjalap stabilizálására és a járulékemelés lassítására, a tőkejövedelmeket pedig szerintük az egészségbiztosítási pénztárak finanszírozására is fel kellene használni. A párt
olcsóbb áramot ígér, olcsó mobilitást, lakossági adókedvezményeket
– ez olvasható a Zöldek szövetségi elnökségének mindössze háromoldalas határozati dokumentumában. A rövidke dolgozatból kiderül: a villamos energiát a megújuló energiák bővítésével tették „tisztává”. Az elképzelés szerint az épületek fűtésére és a közlekedésre kivetett CO2-adóból származó bevétel nagy részét vissza kellene fizetni a polgároknak. Ezt az összeget nem a magas jövedelmű embereknek fizetnék ki – áll a kurta dokumentumban.
Számos ígéretük között szerepel a magasabb szülői pótlék, támogatás a gyakornokoknak. A Zöldek növelni akarják a szülői pótlékot: a családtámogatás jellegű juttatás jelenlegi minimális összege 300 euró, ez 400 euróra, a maximális összeg pedig a jelenlegi 1800 euróról 2400 euróra emelkedne. A gyakornokok ezereurós támogatást kapnának a jogosítványukhoz, ha az őket alkalmazó cégek ehhez további 500 euróval járulnak hozzá.
AfD: Alice Weidel
Az AfD két elnöke, Tino Chrupalla és Alice Weidel megállapodott abban, hogy Weidel az AfD kancellárjelöltjeként vezeti az AfD-t a választási kampányba. A korábbi szövetségi választásokon a konzervatív párt tartózkodott attól, hogy saját kancellárjelöltet állítson.
Alice Weidel, az ellenzéki német Alternatíva Németországnak (AfD) párt társelnöke és kancellárjelöltje a párt riesai kongresszusán 2025. január 11-én. A kongresszuson határoznak a párt választási programjáról. Az előre hozott parlamenti választásokat február 23-án tartják Németországban (Fotó: MTI/EPA/Martin Divisek)A közgazdász Weidel,
aki kimondta: az úgynevezett politikai korrektség a történelem szemétdombjára való,
kancellárjelöltként való megerősítése a január közepén Riesában tartandó szövetségi pártértekezleten már csak formalitásnak számít.
Ezzel a lépéssel az AfD a kormányzati igényét hangsúlyozza. A közvélemény-kutatások szerint a pártot, amelyet már-már hisztérikus ellenkampány kísér Németországban migránsellenes politikája okán, a teljes német politikai élet és a sajtó jó része is elszigetelte. Abszolút többség megszerzésére nincs esélyük, míg a többi nagy párt megtagadja a vele kötendő szövetséget.
A választási program egyik alapkérdése a migrációs politika, amelyet az AfD masszívan meg szeretne szigorítani. A migránsokat az AfD szerint a határokon kell megállítani fogvatartási központokban, a menekültügyi eljárásokat pedig külföldre kell helyezni. Átfogó hazatelepítési offenzívát helyeztek kilátásba a Németországra súlyos terhet rovó, jelentős részben semmiféle munkát nem végző betelepültekkel szemben.
Az AfD a CDU/CSU programjához hasonlóan a menedékkérők szociális ellátásait természetbeni juttatásokká alakítaná.
A párt elutasítja az Oroszország elleni szankciókat: külpolitikai szempontból olyan Németországot akar, amely jó kapcsolatokat ápol a világ más országaival, legyen szó az Egyesült Államokról, Oroszországról vagy Kínáról. Elutasítják az amerikai közepes hatótávolságú rakéták németországi állomásoztatását.
Az AfD kiléptetné Németországot az eurózónából és az Európai Unióból is.
Társadalmi-politikai kérdésekben az AfD a hagyományos családkép mellett foglal állást. A pártkonferencián a család meghatározása kifejezetten apa, anya és gyermek egységeként szerepelt. A program a „transznemű felhajtás”, a „korai szexualizáció” és az „ébredő társadalom” (a woke-ideológia) ellen is szót emel.
BSW: Sarah Wagenknecht
Mindeközben a szélsőbaloldalon a közgazdász végzettségű, újságíróból és sci-fi íróból lett politikus, Sahra Wagenknecht újonnan alakult pártja, a saját magáról elnevezett Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) az elégedetlen és bizonytalan, többnyire radikális baloldali szavazókat, s a keletnémet rezsim után nosztalgiázókat igyekszik megszólítani. A párt öt százalékon áll a támogatottságokat havonta felmérő, decemberi DeutschlandTrendben. A BSW számára tehát inkább a Bundestagba való bejutásról, mint a kancellárságról lehet szó.
Wagenknecht: US sanctions against Russia are killing German and European companies
STRESSED: THESE SANCTIONS HAVE NO RELATIONSHIP WITH UKRAINE – THEY ARE SERVING TO ENRICH AMERICAN COMPANIES
Sarah WAGENKNEHT: „Whoever has not yet understood that the (anti-Russian) economic… pic.twitter.com/2tvHfgFt03— Sprinter Observer (@SprinterObserve) January 14, 2025
Ezzel szemben az 55 éves pártalapítónak, aki 1969-ben az NDK-beli Jénában egy állami műkincskereskedő anya és egy iráni apa gyermekeként látta meg a napvilágot, és németországi politikai tv-talkshow-kban szerepel, szilárd meggyőződése, hogy be fog jutni a Bundestagba. „A legjobb esetben még arra is van lehetőségünk, hogy segítsünk egy kormány megalakításában” – mondta Wagenknecht. A politikus asszony kijelentette: „Ezerszer szívesebben töltöttem volna az életemet az NDK-ban, mint abban a Németországban, amelyben most élnem kell.”
BSW 180 fokos fordulatot szeretne a gazdaság- és energiapolitikában. Az Oroszország elleni szankciókat a német gazdaságot „meggyilkoló” programjaként írja le, így tehát újrakezdené a kőolaj és gáz importját a régi beszállítótól. A párt megszüntetné a CO2-adókat, és szorgalmazza az úgynevezett zöldenergia használatát erőltető fűtési törvény visszavonását.
A párt nagy adóreformot is tervez, amely egyebek mellett 2000 eurós összeghatárig adókedvezményt írna elő a nyugdíjakra. A BSW bevezetné a kötelező egészségbiztosítás intézményét. A szélsőbaloldali párt többek között azt is szeretné,
„ha eltörölnék a belső égésű motorokra vonatkozó értelmetlen klímapolitikai tilalmat” (amelyről uniós szinten döntöttek).
Ehelyett a párt ösztönözné az elektromos autókra és az alacsony fogyasztású belső égésű motorokkal működő járművek lízingelését. A szélsőbaloldali párt lakbérplafont is bevezetne.
A BSW szerint a leendő német szövetségi kormánynak kezdeményeznie kell a fegyverszünetet és egy reális béketerv az ukrajnai konfliktusban, és támogatnia kell Kína és a déli országok diplomáciai erőfeszítéseit. Szerintük nem kell több adópénzt költeni az ukrajnai háborúra. A párt emellett ellenzi az amerikai közepes hatótávolságú rakéták németországi állomásoztatását és az EU bővítését is.
A BSW szerint annak,
aki biztonságos harmadik országból érkezik Németországba, nincs joga a tartózkodáshoz,
így nincs joga menedékjogi eljáráshoz vagy szociális ellátásokhoz sem. A menekültügyi eljárásoknak az EU-n kívül kell lefolyniuk programjuk szerint.
Die Linke: Jan van Aken és Heidi Reichin
A Baloldali Párt Jan van Aken biológus és a korábban politológiai és közgazdasági tanulmányokat végző Heidi Reichin vezető párosával vág neki a választási kampánynak.
Heidi Reichinnek und Jan van Aken sind ein sehr gutes Spitzenteam unserer Partei. Sie strahlen Leidenschaft, den Willen, es den Oberen schwer zu machen, damit es den Unteren besser geht, und zugleich Humor aus. Beide können Menschen begeistern. Das ist wichtig. Bei Heidi gibt es… pic.twitter.com/ZULhjXzaB4
— Gregor Gysi (@GregorGysi) November 10, 2024
A DeutschlandTrend szerint a Baloldali Párt jelenleg mindössze három százalékon áll. Ha azonban legalább három közvetlen (nem listás) mandátumot szerez, a német választási rendszer sajátosságai okán akkor is bejuthat a Bundestagba, ha az ötszázalékos akadályt nem ugorja meg.
A Baloldali Párt országos lakbérplafont szeretne: „a lakbéreket hat évig nem szabadna emelni. Ezt követően kemény felső határokat kell szabni a lakbéremelésnek”. A párt többek között igazságos adórendszert is bevezetne, amely tehermentesíti a többséget. Meg akarják reformálni a jövedelemadót:
havi bruttó 7000 euró alatt csökkentenék az adót, és az évi 16 800 eurós létminimum alatti összes adóköteles jövedelmet adómentessé tennék.
A legfelső adókulcs viszont 53 százalékra emelkedne, a szupergazdagok pedig 75 százalékos vagyonadót fizetnének. A szociális demagógiától nem idegenkedő politikai formáció szerint itt az idő a vagyonadó újbóli bevezetésére a milliomosok és milliárdosok számára. A másik szélsőbaloldali párthoz, a BSW-hez hasonlóan kifejtik: „Olyan egészségbiztosítást akarunk, amelybe mindenki befizet. Ez a járulékot 17,1 százalékról 13,3 százalék körülire csökkentené.”
A BSW-vel szemben a Die Linke egyáltalán nem lép fel a migrációval szemben: egy toleráns társadalomért, gyűlölet és rasszizmus nélkül dolgoznának. Szerintük a menekültekből bűnbakot képeznek, hogy eltereljék a figyelmet a társadalmi problémákról, s ezt ők elítélik.
Szerintük a migránsoknak az első naptól kezdve munkavállalási engedélyre van szükségük. „Kiállunk a menedékjog mellett.”
A migránspárti baloldali formáció határozottan fel akar lépni a nők elleni erőszak ellen is. Mindeközben a párt retorikájának nem képezi központi elemét a kölni, 2015 szilveszterének estéjén nők ellen elkövetett, csoportos erőszak, sem a Milánóban, 2024 szilveszteréjszaka véghezvitt, szintén csoportos, nők elleni erőszakoskodás.
Kiemelt kép: Olaf Scholz német kancellárnak, az SPD kancellárjelöltjének (b) és Robert Habeck német alkancellárnak, gazdasági és klímavédelmi miniszternek, a Zöldek kancellárjelöltjének a választási plakátja Hoppergartenben 2025. január 13-án. Az előre hozott parlamenti választásokat február 23-án tartják Németországban (Fotó: MTI/EPA/Hannibal Hanschke)