Az elemzés szerint a baloldal rekordalacsony, átlagosan mindössze 45 százalékos szavazatarányt ért el a tavalyi évben a világszerte tartott többtucatnyi választáson – szúrta ki a V4NA hírügynökség.

Az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában a progresszívek még ennél is népszerűtlenebbek voltak – a baloldali pártok a szavazatok mindössze 42 százalékát szerezték meg. A jobboldal pedig átlagosan a voksok 57 százalékát gyűjtötte be – ez a legnagyobb különbség 1990 óta.

A baloldal globális hanyatlása Donald Trump földcsuszamlásszerű választási győzelmének fényében még érdekesebb.

Trump 77 millió szavazattal győzött, szemben a 75 millióval, amelyet demokrata riválisa, Kamala Harris szerzett.

A baloldal népszerűsége még tovább fog csökkeni a szakértők szerint – írja a New York Post amerikai lap. Harris veresége nyomán már

Kanadában, Ausztráliában és Németországban is hasonló veszteségeket jósolnak a baloldali pártoknak a következő választásokon.

Kanadában a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a konzervatív Pierre Poilievre a favorit Justin Trudeau miniszterelnök leváltására, miután a liberális politikus nemrég lemondott. Ausztráliában a közvélemény-kutatások szerint a konzervatív párt megelőzte a kormányzó progresszív kormánypártot az év végére tervezett választások előtt.

Szakértők a jobboldal növekvő népszerűségét részben az Egyesült Államok és Európa egyes részeinek keményvonalas bevándorláspolitikájának tulajdonítják.

Jeremy Cliffe, az Európai Külkapcsolati Tanács agytrösztjének munkatársa szerint három oka is van a jobboldal fellendülésének:

A globalizáció során megszervezett munkásság hanyatlása,

az identitáspolitika térnyerése, amelyet a jobboldal sikeresebben használ fel, mint a baloldal,

a baloldali erőknél általánoson tapasztalható tendencia, hogy inkább széttöredeznek, mint összefognak.

Kiemelt kép: Szavazók az amerikai elnökválasztás, illetve kongresszusi választások napján, 2024. november 5-én egy New York-i szavazóhelyiségben (Fotó: MTI/EPA/Sarah Yenesel)