Aktuális

Bombariadó volt Székesfehérváron, Cser-Palkovics András is megszólalt

Viharfelhők gyülekeznek Irán körül

| Szerző: Horváth Dániel
A világnak fokoznia kell az Iránra nehezedő nyomást, hogy demokratikusabb ország lehessen belőle – jelentette ki néhány napja Keith Kellogg, Donald Trump megválasztott amerikai elnök oroszországi és ukrajnai különmegbízottja. Kellogg szerint nemcsak katonai, hanem gazdasági és diplomáciai nyomásgyakorlásra is szükség van ahhoz, hogy Teheránban valódi változások következzenek be. Irán helyzetéről a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közel-Kelet-szakértője, N. Rózsa Erzsébet nyilatkozott a hirado.hu-nak.

Hogyan gyengült meg Irán?

Kérdésünkre a szakértő először Irán régióbeli szerepének meggyengülését tekintette át, mondván, a fő problémát az Egyesült Államok és Irán közötti viszony jelenti, hiszen Washington évtizedek óta nyíltan célként fogalmazza meg a teheráni rezsim megbuktatását. A szakértő emlékeztetett rá: Irán közvetlen tapasztalata az, hogy az Egyesült Államok – ha rendszerváltást akar – általában be is avatkozik, amint azt Irán két szomszédja, Afganisztán és Irak példája mutatja. Éppen ezért alakult ki az úgynevezett ellenállás frontja, amelynek fő szervezője Kászem Szolejmáni iráni tábornok volt, és amelynek tagjai voltak többek között iraki síita milíciák, a szíriai kormány, a libanoni Hezbollah, a palesztin Hamász és a jemeni húszi lázadók is.

Kászem Szolejmáni iráni tábornokot 2020. január 3-án likvidálta az Egyesült Államok. Szolejmáni képességeiről még ellenségei is elismerően nyilatkoztak. (Fotó: MTI/EPA)

Az elemző szerint a gázai harcok elején egyértelmű távolságtartás volt jellemző a Hezbollah és a teheráni vezetés részéről is. A gázai háború előrehaladtával azonban a Hezbollah rakétákat kezdett kilőni Izraelre, amely döntésben jelentős szerepe volt a nagyszámú civil áldozatoknak és rombolásnak a Gázai övezetben. Erre válaszul Izrael frontot nyitott Libanon ellen.

Az úgynevezett »csipogós« műveletben lényegében a Hezbollah teljes vezérkarát lefejezték, és a szervezet vezetőjét, Haszan Naszrallahot, aki egyben a libanoni síita közösség vallási vezetője is volt, likvidálták” – mondta.

Szíriában, Damaszkuszban az iráni konzulátust is támadás érte, ráadásul Teheránban az új iráni elnök, Maszúd Peszeskján beiktatásán részt vevő Iszmail Hanijét, a Hamász politikai szárnyának vezetőjét és a tűzszüneti tárgyalások vezetőjét az állami vendégházban likvidálták. Ebben a politikai környezetben került sor a két iráni rakéta- és dróntámadásra Izrael ellen, illetve az izraeli közvetlen válaszcsapásokra.

„A helyzet veszélyességét mutatja, hogy korábban Irán és Izrael között soha nem került sor közvetlen összecsapásra” – mutatott rá N. Rózsa Erzsébet.

Úgy tűnt, a helyzet további eszkalációját nem lehet megállítani, ugyanakkor az is nyilvánvalóvá vált, hogy az ellenállás frontját Izraelnek sikerült jelentősen meggyengíteni. Egy váratlan fordulattal még egy iráni kapcsolat vált kérdőjelessé: 2024 decemberében egy iszlamista szervezet (Haj’at Tahrír as-Sám) vezetésével szíriai fegyveres ellenzéki csoportok egy hét alatt megdöntötték Bassár el-Aszad rendszerét, majd az ezt követő bizonytalan átalakulást kihasználva izraeli támadások a szíriai fegyverkészleteket (szárazföldi, légi és tengeri) megsemmisítették. Egyelőre nem világos, hogy a lassan alakuló új szíriai vezetésnek lesz-e kapcsolata Iránhoz, és ha igen milyen.

N. Rózsa Erzsébet biztonságpolitikai szakértő. (Fotó: Magyar Külügyi Intézet)

Trump tovább szigoríthat

A szakértő szerint sokan úgy vélik, hogy Iránra már szinte minden szankciót kivetettek, így kérdéses, miként növelhető tovább a gazdasági, diplomáciai és katonai nyomás. Megjegyezte, hogy a teheráni vezetők rendszeresen jelzik tárgyalási szándékukat, még Donald Trump beiktatására várva is. A szakértő utalt arra, hogy Trump beiktatása után ismét kilátásba helyezheti az Irán elleni további szigorításokat, de nem biztos, hogy ennek minden szövetséges örömmel tesz eleget.

Belső feszültségek Iránban

Az elemző rámutatott, hogy bár az iráni közvéleményben időnként felmerül, hogy a külső szereplőkre fordított forrásokat inkább az irániak életkörülményeinek javítására kellene költeni, a regionális gyengülés egyelőre nem okozott komoly belpolitikai válságot. A tüntetések eddig sem Irán külső kapcsolatai és regionális aktivitása miatt zajlottak. Az ország nukleáris programjával kapcsolatban továbbra is érvényes Ali Khamenei legfőbb vezető fatvája, amely tiltja atomfegyverek gyártását. Ennek ellenére éles vita folyik arról, hogy a Nyugattal való megállapodás vagy éppen a háborús feszültségek fenntartása, és az iráni nukleáris program felgyorsítása szolgálhatja-e inkább Irán érdekeit.

Ali Khamenei ajatollah Irán első számú vallási és politikai vezetője több mint 35 éve irányítja országát. (Fotó: EPA/Supreme Leader Office)

Kapcsolatok Oroszországgal

A szakértő kifejtette, hogy Irán és Oroszország együttműködését nem a kölcsönös bizalom, hanem a közös érdekek és a Nyugat által „páriaként” kezelt státuszuk erősíti. Rámutatott, hogy Irán történelmi tapasztalatai Oroszországgal többnyire negatívak, és a két ország ráadásul versenytárs az olaj- és gázpiacon. Ugyanakkor az atomenergia- és űrkutatás terén évek óta együtt dolgoznak. Hozzátette, az iráni külpolitikában mindig is fontos elv volt a „se kelet, se nyugat” jelszó, de a jelenlegi helyzetben pragmatikus módon mégis közeledés figyelhető meg Moszkva felé. Váratlan fordulat volt, amikor Irán az orosz–ukrán háborúban drónokat szállított Oroszországnak, amit később az irániak tagadtak.

„Az iráni vezetés tisztában van azzal, hogy ha egy hirtelen közeledésre, kiegyezésre kerülne sor az Egyesült Államok és Oroszország között, az oroszok az amerikaiakat választanák, és az iráni kapcsolat a háttérbe szorulna. Így bár az orosz kapcsolat folyamatosan fejlődik, Irán részéről nagy adag óvatosság is jelen van” – emelte ki a szakértő.

A Nyugat céljai

Az elemző szerint a legfőbb kívánalom Iránnal szemben a nukleáris program, a rakétaprogram és a regionális aktivitás korlátozása lenne. Felidézte, hogy a 2015-ös atomalku feltételeit Irán hosszú ideig betartotta, még azután is, hogy az Egyesült Államok felmondta a megállapodást. Az amerikai lépések megakadályozták, hogy Irán a legfőbb célt, a szankciók feloldását elérhesse. A rakétaprogramról a térség fegyverkezése miatt nehéz nemzetközileg átfogó megállapodást kötni.

A hivatalba lépő Trump-adminisztráció képviselői részéről ismét felvetett rendszerváltással kapcsolatban nagyok a fenntartások. Egyrészt, még az Egyesült Államokban élő iráni diaszpóra is azt mondja, hogy a rendszerváltás fontos, de hagyjuk az irániakra. Másrészt, Iránban nincs olyan szervezett politikai erő – a rendszeren kívül –, mely egy rendszerváltást végre tudna hajtani. Tagadhatatlanul nagy a társadalmi elégedetlenség, és erre utalnak a mára egyre inkább láthatóvá váló politikai viták. Khamenei ajatollah 86 éves, sokan már az utódlásáról beszélnek. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára úgy véli, a változás egyelőre csak a meglévő keretek között képzelhető el.

Kiemelt kép: Palesztin rakétatámadás Gázából (Fotó: MTI/EPA/Mohamed Szaber)

Ajánljuk még