– Milyennek látja a szlovák kormányfő külpolitikáját?

– Robert Fico külpolitikai irányultsága sok szempontból hasonlít a magyar kormány által is képviselt szuverenista állásponthoz.

– Nagy sajtóvisszhangot kapott Robert Fico és Vlagyimir Zelenszkij vitája.

– Szlovákiában is nagy port kavartak ezek a fejlemények, még rendkívüli ülést is összehívtak emiatt a parlamentben. Lejárt az ukrán gáztranzitra vonatkozó szerződés 2024. december 31-én, Zelenszkij elnök pedig jelezte, hogy esze ágában sincs azt meghosszabbítani. A miniszterelnök ezért már nem csupán megerősíteni szándékozik a mostani külpolitikai irányt, hanem válaszlépéseket is fontolgat, például azt is felvetette, hogy Szlovákia nem küld majd Ukrajnába áramot. Szóba került az is, hogy megszüntetnék a menekülteknek nyújtott humanitárius segítséget, ez utóbbival nem értek egyet, mivel nem az ukrán kormányt, hanem az embereket büntetné ez az intézkedés. Beindult egy elég komoly adok-kapok Zelenszkij és Fico között azt követően, hogy a szlovák kormányfő év végén Moszkvában járt Putyinnál, a napokban pedig az orosz duma képviselőivel találkoznak a Smerhez és a Szlovák Nemzeti Párthoz tartozó házelnökök.

Tüntetés Pozsonyban (Kép forrása: Gubík László közösségi oldala)

– Milyen belpolitikai következményei lehetnek az oroszokkal való egyeztetésnek?

– Ez hatalmas vihart kavart az ellenzéki oldalon, az ünnepekről rögtön komoly belpolitikai csatározásra fordultunk rá. Sorozatos tüntetések vannak kibontakozóban. Pozsonyban már kettőt, országszerte pedig számos megmozdulást tartottak, és ez vélhetően folytatódni fog. Az utcai gyűléseken ellenzéki szimpatizánsok vesznek részt, de hivatalosan nem pártok szervezik, hanem a Békét Ukrajnának nevű civil szervezet, amelyik keményen bírálja Fico külpolitikáját. Sajnos magyarellenes megnyilvánulásoknak is teret adtak a pozsonyi demonstrációkon. Volt, aki például Ficót magyar disznónak tituláló transzparenssel vonult. Nem várom el, hogy a szervezők átlássák az óriási tömeget, pedig elvárható lenne, de az felháborító, hogy utólag sem határólodnak el, az ellenzék szóvá sem tette az esetet, a szlovák sajtó sem szisszent fel, bocsánatkérés sem érkezett a magyar közösség felé.

– Kinek áll most érdekében előkapni a magyarkártyát?

– Az elmúlt években leginkább a mostani kormánypártok kihívóinak és a progresszív véleményformálóknak a retorikájára jellemzőek a magyarellenes megnyilatkozások. A legutóbbi megmozduláson például Rastislav Kácer karrierdiplomata, aki még külügyminiszter is volt a Heger-kormány idején, azzal hergelte a tömeget, hogy Fico felvidéki provinciává teszi Szlovákiát Orbán Viktor érdekei mentén. Sajnos magyarellenes, magyarok ellen hergelő éle is van ezeknek a tüntetéseknek.

– Hogyan védekeznek?

– Felszólalunk, és elítéljük ezeket a nyilatkozatokat. Érvekkel alátámasztva elmagyarázzuk, hogy helytelen, a magyar–szlovák együttműködés szempontjából pedig kifejezetten káros az indokolatlan hergelés. Most, hogy a magyar–szlovák kormányközi és a társadalmi kapcsolatok is elértek végre egy elviselhetőbb szintet, nem lenne szabad veszélyeztetni ezt az igen kényes egyensúlyt sem ellenzéki sem kormánypárti részről. Az ellenzék retorikájában ott a magyarellenesség, kormányoldalról pedig ott a készülő teljesen szükségtelen nyelvtörvény, amely ellen felemeltük a szavunkat, és ugyanígy elítéljük az ellenzéki tüntetések magyarellenes kirohanásait. Jó lenne, ha nemcsak helyi és regionális, hanem országos szinten is lenne képviseletünk. Ha parlamenti párttá válna a Magyar Szövetség, a nagypolitikai erejével elejét vennénk az ilyesminek, nem csak utólag reagálnánk a kellemetlen incidensekre. Ha nem vagyunk, ott ez történik, ez is arra motivál minket, hogy bekerüljünk a parlamentbe.

– Arra is utalt a közösségi oldalán, hogy piszkálja az ellenzék csőrét, hogy normalizálódtak a magyar–szlovák kapcsolatok.

– Igen, innen fúj a szél, de nem kellene ok nélkül a nagy politikai csatározások oltárán beáldozni a felvidéki magyarságot, és ránk is kígyót-békát hányni, mert ez nem elegáns, és nem használ a szlovákiai magyar közösségnek. Meg merem kockáztatni, hogy a tüntetéseken részt vevő emberek zöme sem ezt akarja látni-hallani.

Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke (Fotó: MTI/Krizsán Csaba)

– Felvidéki nézőpontból mik lehetnek 2025 legfontosabb politikai témái?

– Az oktatási reform, az iskolai hálózatnak az optimalizációja, mivel a tárcavezető év eleji sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy hálózatszűkítésben gondolkodnak, így az összevonás veszélye fenyegeti a kisiskolákat. Az oktatás minőségét is szeretnék javítani, és nyilván gazdasági okok is vannak a szándék háttérben. Szerintünk azonban érték a kisiskola, mivel több figyelem és idő jut egy-egy gyermekre, nem feltétlenül képviselnek jobb színvonalat a nagyobb intézmények. Másrészt nem lehet mindent gazdasági szempontoknak alárendelni, Szlovákia társadalmának jelentős részét a magyar közösség teszi ki, amely történelmileg, kulturálisan, nyelvileg is gazdagítja ezt az országot.

– Mi lenne az ideális megoldás?

– A közösségünk megmaradásának és fejlődésének az egyik legfontosabb előfeltétele, hogy megfelelő iskolahálózat segítse a magyar gyerekek felcseperedését. Kevesebb a magyar tanuló, kisebbségben vagyunk, nem szabad országos, illetve többségi mérce alapján rendezni az iskoláink sorsát. A pozitív diszkriminációnak igenis meg kell nyilvánulnia a szlovák oktatáspolitikában a nemzetiségi iskolák esetében. Számunkra ez lesz 2025 egyik fő témája.

– Hogy fogják megóvni a kisiskolákat?

– Már összehívtam az elnökségi ülést is, ahol megerősítettük, hogy minél előbb, lehetőleg még a félévi bizonyítvány kiosztásáig összeülünk a magyar oktatási szakma képviselőivel, iskolaigazgatókkal, illetve a fenntartókkal, polgármesterekkel, megyei képviselőkkel, és olyan oktatási stratégiát alkotunk, amit közösen letehetünk a miniszter asztalára.

A Magyar Szövetség év eleji elnökségi ülése (Kép forrása: Gubík László hivatalos közösségi oldala)

– A parlamentben most nincs, az önkormányzatokban viszont van képviselete a felvidéki magyarságnak. Ez ad némi mozgásteret?

– Persze, nem is kicsit, hiszen országos viszonylatban másodikok vagyunk a polgármestereink és megyei önkormányzati képviselőink számának tekintetétében. Visszatérve az országos politikához, január 27-én lesz az alakuló ülése a kormány nemzetiségi tanácsának, ami az eddigi bizottsági szinthez képest magasabb szintet jelent. A tanács munkájában hét magyar vehet részt. Az alelnök, a kisebbségi kormánybiztos Horony Ákos lesz, az elnök pedig maga a miniszterelnök. A kormányban az őshonos nemzeti kisebbségek jogaiért Robert Fico felel majd, aki így jól informált lesz a közösségünk ügyeit illetően. Nekünk, felvidéki magyaroknak élnünk kell az ebben rejlő lehetőségekkel.

– Itt fognak olyan témákat is feszegetni, mint a nyelvtörvény vagy az oktatási reform?

– Például, de akár a jogállásról szóló törvény miatt is szót emelhetünk, hiszen csaknem harminc éve várunk rá, hogy a nemzetiségek jogállását alkotmány rendezze Szlovákiában. Legalább ilyen fontos a kultúrafinanszírozás kérdése is, és számos fontos témánk van még. Döntéshozatali joga nincs ugyan a tanácsnak, de a kormányfő lesz az elnöke, így ha valamit elfogadnak, az már kellő súllyal kerül a kormány elé, és ez akár sikerrel is kecsegtethet.

– Ott lesz az alakuló ülésen?

– Jó eséllyel igen, még az is lehet, hogy ennek apropóján lesz a következő találkozóm a miniszterelnökkel.

Robert Fico szlovák kormányfő és Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke (Kép forrása: Gubík László hivatalos közösségi oldala)

– Példaképe, Duray Miklós idén lenne 80 éves, hogy készülnek az évfordulóra?

– A példaképemnek tartom Esterházy Jánost is, ám Duray Miklóst inkább a közéleti nagyapámnak tekintem, mivel megadatott nekem a vele való együttműködés, sokat tanulhattam tőle. Ebből a látószögből szeretném a hagyatékát is ápolni, és éltetni a Duray-lángot a felvidéki szívekben. Az ő helytállása, tettei, üzenetei 2025-ben is példaértékűek. Gondoljunk csak az ifjúsági mozgalom ’68-ban való megalapítására vagy a magyar iskolák védelmét szolgáló jogvédő bizottság felállítására az 1970-es, 80-as években, amelynek következtében kétszer is bebörtönözték. Majd alapított politikai mozgalmat, megfogalmazta a magyar önkormányzatiság parancsát ’94. január 8-án a komáromi nagygyűlésen, de neki köszönhető a magyar politikai egység ’98-ban való megteremtése is. Számos olyan bátor és nemes tett fűződik a nevéhez, amelyek erőt adnak a közösségünknek. Az évforduló alkalmából Duray-rendezvénysorozatot hirdetett meg a Szövetség a Közös Célokért nevű szervezet, amelyet Duray Miklós után én is vezethettem, majd amikor pártelnök lettem, Somogyi Alfréd tiszteletes vette át a helyem.

– Milyen programok lesznek a rendezvénysorozat keretében?

– Ehhez a kezdeményezéshez még lehet csatlakozni, még nem dőlt el minden. Ezúton is kérjük a felvidéki civil, oktatási, ifjúsági és tudományos szféra képviselőit, hogy jelentkezzenek, és osszák meg velünk ötleteiket arról, hol kellene Duray Miklósnak még emlékművet állítani, szellemi örökségére épülő rendezvényeket szervezni vagy intézményeket elnevezni róla. Ezt hirdettük meg január 8-án a komáromi nagygyűlés évfordulóján az emléktáblája előtt. Fontos, hogy minél többen legyenek azok, akik nemcsak emlékeznek Duray Miklósra, hanem éltetik is gazdag szellemi hagyatékát.

Kiemelt kép: Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke (Fotó: Magánarchívum)