Aktuális

Bombariadó volt Székesfehérváron, Cser-Palkovics András is megszólalt

Tálas Péter: A tűzszünetről semmiképpen nem mondanám, hogy összeomlott

| Szerző: Udvardy Zoltán
A Trump-csapat magatartásából valószínűleg azt vonta le Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a gázai háború kapcsán megkapja azt a szabad kezet a következő elnöktől, amiben reménykedett – fejtette ki a hirado.hu-nak Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Intézetének egyetemi docense.

„Amiatt, hogy késik a jóváhagyása, a tűzszünetről semmiképpen nem mondanám azt, hogy összeomlott, csupán arról van szó, hogy életbe lépése elhúzódik, mert a kölcsönös bizalmatlanság miatt

rendkívül részletesen próbálják szabályozni a megállapodást”

– fejtette ki Tálas Péter. Az egyetemi docenst azután kerestük meg, hogy Izrael szerdán elhalasztotta a kormány szavazását a gázai tűzszünetről szóló egyezményről.

Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) új Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karának dékánja (Fotó: MTI /Illyés Tibor)

Túszcsere: bonyolult szabályozás

A Donald Trump megválasztott elnök hathatós közreműködésével szerdán létrejött megállapodástervezet kapcsán Tálas Péter kifejtette: a fegyverszünet két szakaszban – s ha elérünk oda –, a béke a harmadik szakaszban valósulna meg.

Amennyiben az izraeli kormányzat jóváhagyja, a megállapodás január 19-én, vasárnap lép életbe.

Első szakasza hat hétig vagy két hónapig tartana.

Ennek során a Hamász részéről várhatóan szabadon engedik a túszok egy csoportját. Ez 33 embert érint egy igen bonyolult végrehajtással: az első napon három túszt engednének el, a hetedik napon négy túszt, utána pedig hétnaponta három túszt. Az első szakasz utolsó hetében 14 túsz nyerné el a szabadságát – részletezte Tálas Péter.

Így is maradna még 65 túsza a Hamásznak – tette hozzá.

A túszcsere szakértők szerint úgy nézne ki, hogy egy izraeli katonáért 50 palesztint, egy izraeli polgári túszért pedig 30 palesztint engednének szabadon – ismertette a részleteket Tálas Péter, aki hangsúlyozta: a megállapodás szerint az izraeli csapatoknak az első szakaszban fokozatosan ki kell vonulniuk a Gázai övezetből.

Vita tárgyát az képezi, hogy az izraeliek maradhatnak-e az Egyiptommal határos gázai területeken,

ugyanis mindenféleképpen ellenőrizni szeretnék, hogy a különböző fegyverek beáramlását megakadályozzák. Mivel a Hamász ezt mindeddig ellenezte, és Gáza teljes szuverenitását követeli, ez volt a kritikusabb vitapont – fogalmazott.

Izrael kivonulna

A megállapodás második szakaszáról az első fázis 16. napja után kezdődnének meg a tárgyalások. Ekkor kerülne sor a fennmaradó 64 túsz szabadon bocsátásra is, illetve ekkor történne meg a Hamász fogságában elhunyt izraeli túszok holttestének átadása is. Sajnos valójában

senki sem tudja pontosan, hogy hány túsz él még,

ugyanis nemcsak a Hamász, de más gázai fegyveres csoportok is szedtek túszokat, így például az Iszlám Dzsihád. Az izraeli haderő ebben a fázisban vonulna ki teljesen az enklávéból.

A tervezett harmadik fázis részleteiről csak nagyon keveset tudunk: ez a szakasz várhatóan magába foglalná az újjáépítés megkezdését a lerombolt Gázában, illetve az új gázai hatóság létrehozását is. Amerika Joe Biden elnök ideje alatt arról beszélt, hogy a Palesztin Hatóság kaphatná meg a Gáza fölötti ellenőrzést; a szervezet Ciszjordániában is ellenőrzést gyakorol, és hivatalosan a palesztinok képviselője. Izrael ellenzi ezt, s nem tudjuk mit szólnának hozzá a gázaiak.

Kedvező pillanat a békére

Magát a tűzszünetet, illetve szakaszainak a végrehajtását az Egyesült Államok, Egyiptom és Katar ellenőrizné, s az ellenőrző hatóság központja Kairóban lenne – tudtuk meg Tálas Pétertől, aki emlékeztetett: a tűzszünetnek az alapjait a Biden-csapat dolgozta ki még 2024 májusában.

A megállapodás hátterében egy rendkívül ritka együttműködés áll, amely Trump és Biden csapata között jött létre – nyilvánvalóan azért, mert mindketten profitálnak belőle – tette hozzá.


Arra a kérdésünkre válaszolva, hogy Izraelnek miért lenne érdeke a megegyezés elfogadása, Tálas rámutatott: Izrael most sokkal jobb helyzetben van mint volt akárcsak tavaly ősszel: a Hamászt és a Hezbollahot is meggyengítette; megszűnt az Aszad-rendszer – Izrael most ott tart az iráni proxierők meggyengítésében, hogy már a jemenieket igyekszik meggyengíteni. Biztonsági szempontból tehát

egy magabiztosabb izraeli vezetés köt megegyezést.

„Nem gondolom, hogy azért kétségbe kéne esni, mert a szélsőjobboldali miniszterek a közösségi médiában elégedetlenségüknek adnak hangot” – így reagált Tálas Péter az izraeli politikai szereplők egy részének húzódozása kapcsán.

Trump és a könnyebbik út

Előzetesen Benjámin Netanjahu megkapta a kormánytagok beleegyezését, azok pedig ígéretet kaptak arra, hogy amennyiben mégsem valósulna a tűzszüneti egyezmény, vagy Izrael számára elfogadhatatlan mértékben eltérnének a pontjaitól, akkor a kormány vissza fog térni a háborúhoz. Szerintem az a kérdés, hogy az izraeli közvélemény hogyan reagál a megállapodásra és annak végrehajtására. Egyelőre mellette és ellene is voltak tüntetések – hangsúlyozta Tálas Péter.

„Joe Bidennek ez lehet a politikai öröksége, Donald Trump pedig úgy akar hivatalába lépni, mint béketeremtő elnök.

Ne felejtsük el az Ábrahám-egyezmények első elnöki periódusa alatt jöttek létre, s Iránon és a palesztinokon kívül mindenki elégedett volt vele. Emellett nagy az esélye annak is, hogy végül csak az Izrael–Hamász háború lezárása lesz „trumpi béketeremtés. Az ukrajnai háborús válság lezárásának esélyei ugyanis nagyon halványak, sokkal több ott a bizonytalanság” – fogalmazott Tálas a megválasztott amerikai elnök csapatának sikeres közel-keleti fellépése kapcsán.

Trump kampányában többször is megígérte, hogy békét hoz a világnak. Ez a megállapodás számára is nagyon jó belépő, hiszen azt mutatja, hogy már az előzetes megnyilatkozásai, ígéretei és fenyegetései is komoly eredményekhez vezettek – összegezte az Izrael és a Hamász közötti békemegállapodás eddig ismert fejleményeit Tálas Péter.

Kiemelt kép: A Gázai övezetben dúló háború befejezéséért Donald Trump megválasztott amerikai elnök arcmásával kampányoló molinó egy toronyház falán Jeruzsálemben 2025. január 13-án. Bibi Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök közkeletű beceneve (Fotó: MTI/EPA/Abir Szultan)

Ajánljuk még