Aktuális

Bombariadó volt Székesfehérváron, Cser-Palkovics András is megszólalt

Már nem tudja karanténba zárni az európai elit a másként gondolkodókat

| Szerző: Horváth Dániel
Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) választási győzelme és várható kormányra kerülése egy hosszú sorba illeszkedik. Magyarország, Szlovákia, Horvátország, Olaszország, Hollandia, Litvánia, Svédország és Finnország után nyugati szomszédunknál is jobboldali szuverenista erők fognak kormányozni. A változó erőviszonyok okai mindenhol hasonlók. Az elégedetlenség vagy a gazdasági nehézségekből vagy a migráció okozta feszültségekből fakadt. Az eddig hatalmon lévő európai erők már nem tudják, vagy nem is akarják karanténba zárni a másként gondolkodókat.

Ausztriában most az FPÖ vezetője, Herbert Kickl a kancellári poszt várományosa. A jobboldali radikális politikus hatalomra kerülésére Brüsszel lényegében csak közönnyel reagál. Az Európai Uniót eddig vezető erők bizonytalan várakozásban vannak. Ez a változás éles kontrasztban áll az EU korábbi, határozottabb fellépéseivel, például amikor Lengyelország ellen indították meg a hetedik cikk szerinti eljárást, vagy amikor Magyarországnak is nagyon kemény üzeneteket küldtek — állapítja meg a Politico is.

A megváltozó reakciók mögött az áll, hogy

több uniós tagországban is egyre nagyobb befolyásra tesznek szert a korábban populista vagy szélsőjobboldali bélyeggel illetett pártok.

Míg korábban létezett egyfajta kordon, a politikai főáram pártjai mára sok helyen elfogadják vagy akár koalíciós partnernek is tekintik a „radikális jobboldalt”. Ez a fal nemcsak Ausztriában, hanem egész Európában is roskadozik, elegendő csak Olaszországra, Magyarországra vagy éppen Szlovákiára gondolni, ahol a szuverenista kormányfők immár az Európai Tanács asztalánál ülnek, és aktívan alakítják az unió ügyeit.

Résztvevők a Patrióták Európáért európai parlamenti képviselőcsoportjának ülésén az Európai Parlament felsőházi termében 2024. december 6-án (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Miközben korábban az uniós vezetők egységesen igyekeztek távol tartani az általuk szélsőségesnek gondolt szereplőket, manapság egyre inkább a politikai pragmatizmus uralkodik el. A legtöbb tagállamban már mindig van egy fontos poszton lévő másként gondolkodó, akivel valamilyen formában együtt kell működni. A csendes beletörődés stratégiája már megjelent Olaszországban, ahol az Európai Néppárt és

Ursula von der Leyen bizottsági elnök is hajlandónak mutatkozott együttműködni az elsőre euroszkeptikusnak tartott Giorgia Meloni olasz miniszterelnök kormányával.

Hasonló volt a helyzet Magyarországgal vagy Lengyelországgal is. Bár a közös uniós szabályok védelmében rendszeresen előkerült a hetedik cikk – az úgynevezett „uniós atomfegyver” –, valójában az EU vezetői mérlegelik, hogy a jövőben inkább kerülik a durva fellépést, mert tartanak attól, hogy a még erősebb szankciók könnyen visszaüthetnek az unió egységére.

„Nem történhet meg többé az, hogy karantént húznak az ilyen politikusok köré”

– mondta Frank Füredi, az MCC Brüsszel vezetője a Politicónak.

Mindez azt bizonyítja, hogy az európai elit évtizedeken át fenntartott falai – a politikai és jogi kordon – már nem képesek feltartóztatni a hullámot. A szankciókkal, diplomáciai elszigeteléssel vagy szigorú elhatárolódással járó régi eszközök kifulladóban vannak, és

az EU egy új, kényszeredett kompromisszumokkal teli korszakba lépett.

Az uniós politika központi értékeiért vívott küzdelem új mederbe sodródott: az áthatolhatatlan tűzfal mára inkább laza keretnek tűnik.

Az osztrák kormányalakítás után már négy szomszédos tagállam élén fog állni nemzeti szuverenista vezető, az idén esedékes cseh parlamenti választások után pedig ez a szám könnyen ötre nőhet, miközben az Európai Unió legnagyobb tagállamaiban is feltörekvőben vannak a régi rend kihívói.

Kiemelt kép: Andrej Babis korábbi cseh kormányfő, Herbert Kickl, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke és Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke a Patrióta kiáltvány az európai jövőért című közös nyilatkozatot Bécsben 2024. június 30-án (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)

Ajánljuk még