Aktuális

Bombariadó volt Székesfehérváron, Cser-Palkovics András is megszólalt

Külső adóhivatal: az amerikaiak helyett a külországi kereskedelmi partnereket adóztatná meg Trump

| Szerző: Udvardy Zoltán
Donald Trump megválasztott amerikai elnök bejelentette: beiktatása napján új kormányzati ügynökséget hoz létre külső adóhivatal néven a vámok, illetékek és minden más bevétel beszedésére. A megválasztott elnök jövő heti beiktatását követően azonnal új importvámok bevezetésére készül.

A kedden bejelentett terv szerint az új ügynökség feladata az Egyesült Államoknak járó pénzek beszedése lenne a külföldi országoktól.

Trump a közösségi médiában közzétett bejegyzésében közölte, hogy a hivatalt január 20-án, a második ciklusra szóló elnöki hivatalba lépésének napján hozza létre – közölte a Fox News. Az új ügynökség létrehozását közösségi csatornáján, a TruthSocial felületén bejelentő Trump hozzátette: az amerikaiakat, „a mi remek népünket” túl sokáig adóztatta a belső adóhivatal (IRS).

Más fog fizetni?

„Az amerikai gazdaság puha és szánalmasan gyenge kereskedelmi megállapodások révén növekedést és jólétet hozott a világnak, miközben

saját magunkat adóztattuk meg. Itt az ideje, hogy ez megváltozzon”

– mondta a megválasztott republikánus elnök a Truth Social oldalon közzétett bejegyzésében.

„Elkezdjük megadóztatni azokat, akik a kereskedelemmel pénzt húztak ki belőlünk – most ők kezdhetik el fizetni a méltányos részüket” – írta a rá jellemző talányossággal Trump, aki több részletet egyelőre homályban hagyott. A Straits Times című ázsiai lap például rámutat: Trump nem pontosította, hogy az új ügynökség felváltaná-e az amerikai vám- és határvédelem által eddig is biztosított feladatot, vámok, díjak és bírságok beszedését.

Lassú vámemelés

Az amerikai hírtelevízió, a CBS News szintén megjegyzi: jelenleg a külkereskedelmi képviselet (USTR) és

a kereskedelmi minisztérium állapítja meg a vámokat, az amerikai vám- és határvédelem (CBP) pedig a vámok elsődleges beszedője

és végrehajtója. A CBP a beszedett összegeket az Egyesült Államok általános alapjába helyezi.

Az sem világos, hogy a lépés további kormányzati bürokráciát hozna-e létre – ez ellentétes lenne Trump informális kormányzati hatékonysági minisztériumának terveivel, amely Elon Musk és a volt biotechnológiai vezető, Vivek Ramaswamy vezet – mutat rá a Straits Times.

Mindeközben a Bloomberg hozzáfűzi: Trump hivatalba lépő gazdasági csapatának tagjai a vámok lassú emeléséről tárgyalnak, egy olyan fokozatos megközelítéssel, amely segít elkerülni, hogy a tarifaemelést az infláció megugrása kövesse. Az egyik lehetőség, amelyet a jelentések szerint fontolóra vettek, az, hogy fokozatosan, havonta körülbelül 2-5 százalékkal emeljék a vámokat a kereskedelmi partnerekkel szemben, azzal a céllal, hogy ellensúlyozzák az esetleges inflációs következményeket.

Kanada, Mexikó és Kína a célkeresztben

A Breitbart felidézi: Trump bejelentette, hogy hivatalba lépése után 25 százalékos vámot vet ki minden Kanadából és Mexikóból származó árura, és 10 százalékkal emeli a vámot a Kínában előállított árukra.

Kanada, Mexikó és Kína az Egyesült Államok legnagyobb kereskedelmi partnerei – teszi hozzá a Breitbart. Donald Trump korábbi kereskedelmiminiszter-helyettese, Nazak Nikakhtar a Fox Business adásában úgy fogalmazott: Kanada az Egyesült Államok egyik legfontosabb kereskedelmi partnere, ám

problémás az északi szomszéd mezőgazdásági és migrációs politikája,

s érzékeltette: nem a véletlen műve az sem, hogy Kína és Mexikó kerültek most célkeresztbe.

Mint arról a Vg.hu is beszámol, a kínai vámhivatal szerint a kínai külkereskedelem többlete 2024-ben soha nem látott szintre, 992 milliárd dollárra ugrott, ami 21 százalékkal magasabb, mint az egy évvel korábbi érték. Az export rekordokat döntött, az import a lanyha belső fogyasztás miatt alacsony maradt. Az újonnan hivatalba lépő Trump-kormányzat kereskedelempolitikájával kapcsolatos növekvő külső bizonytalanság miatt Kína exportnövekedése idén valószínűleg komoly kihívásokkal szembesül. Mindeközben 475,6 milliárd dollár értékben exportált az Egyesült Államokba, ami 5 százalékos növekedést jelent 2022-hez képest.

Mexikó pedig már 2024 elejére  megelőzte Kínát: 20 év óta először lett az Egyesült Államok legnagyobb áruexporőre, viszont Amerika kereskedelmi deficitje Mexikóval szemben 17 százalékkal, 152,4 milliárd dollárra nőtt.

Kölcsönös függőségben

Doug Ford, Kanada legnagyobb tartománya, Ontario miniszterelnöke egy interjúban reagált arra, hogy Trump az északi szomszéd kapcsán kijelentette: „Nincs szükségünk az autóikra, a fűrészáruikra, a tejtermékeikre.”

A Fox News megjegyzi:

az Egyesült Államok nagyban függ a Kanadával folytatott kereskedelemtől,

amely az USA nyersolajimportjának 60 százalékát adja. Tavaly júliusban a kibocsátás elérte a napi 4,3 millió hordó rekordot.

„Ki rendelkezik a kritikus ásványi anyagokkal? Hát mi! Kinek van kiváló minőségű nikkelje – amire az Egyesült Államoknak szüksége van a gyártáshoz és a hadsereghez? Nekünk van” – replikázott Trump nyilatkozataira Doug Ford egy interjúban.

Naponta csaknem 2,7 milliárd dollár értékű áru és szolgáltatás lépi át Kanada–Egyesült Államok határát, és Kanada az Egyesült Államok 36 államának legfontosabb exportcélpontja.

Kanada tehát szintén erősen függ ettől a gazdasági partnerségtől,

exportjának 75 százaléka az Egyesült Államokba irányul – fejtette ki a FOX Businessnek Tyler Chamberlin, az Ottawai Egyetem nemzetközi üzleti élet professzora.

Csak vesztesek lehetnek

Az amerikai konzervatív hírtelevízió idézte Perrin Beatty volt kanadai minisztert, aki rámutatott: „A kereskedelmi háborúban nincsenek győztesek. Csak vesztesek vannak.”


A veterán politikus felidézte: nincs új a nap alatt, 1930-ban az amerikai törvényhozás megszavazta a

Smoot–Hawley-féle vámtörvényt, amely a várt hatás ellenére nemhogy enyhítette,

de jelentősen elmélyítette a nagy gazdasági világválságot. A korabeli washingtoni rendelkezés 20 ezer termék és nyersanyag vámtarifáját emelte meg.

Kiemelt kép: Donald Trump megválasztott amerikai elnök (Fotó: MTI/AP/Evan Vucci)

Ajánljuk még