Első körben azt érdemes tisztázni, mit is jelent valójában az előre hozott választás. Ilyenről akkor beszélünk, ha egy országban a soron következő választásokat még annak hivatalos időpontja előtt tartják meg. Ennek oka legtöbbször egy kormányzati válság, a parlament működésképtelensége vagy a kormányzó erő népszerűségének drasztikus megcsappanása lehet, ritkább esetben akár különleges felhatalmazás kérése.

Az efféle választásoktól a politikai vezetők sokszor a helyzet rendeződését és a parlamenti erőviszonyok tisztázását várják, de az is gyakran előfordul, hogy csak még jobban összekuszálódik a helyzet. Három olyan európai példát mutatunk most be, amikor az utóbbi történt meg.

Franciaország – Macron rendet akart csinálni, még nagyobb káosz lett

Macron nehéz helyzetben találta magát (Fotó: EPA/Christophe Petit Tesson)

Franciaországban azért kellett előrehozott választásokat tartani, mert a kormánykoalíció felbomlott. Emmanuel Macron elnök koalíciós kormánya, amely addig stabil parlamenti többséggel rendelkezett, nem élte túl 2024 konfliktusait. Az év elején a kormányt alkotó pártok közötti ellentétek miatt lemondott Élisabeth Borne miniszterelnök. Macron elnök ezért előre hozott választások kiírásával próbált átlendülni a kialakult helyzeten, de ez az ellenzék további erősödését eredményezte végül. A helyzet év végére odáig fajult, hogy az egymással ellenséges viszonyt ápoló jobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) és a baloldali Új Népfront (NFP) képviselői együttes erővel buktatták meg Macron újabb miniszterelnökét, Michel Barniert. Franciaország politikai bénultsága komoly kihívásokat jelenthet az európai döntéshozatalban is.

Az új választás után Franciaország még nehezebben kormányozható lett.

A többséghez 289 mandátum kell a francia nemzetgyűlésben. Macron pártjának az előrehozott választás előtt 170 küldöttje volt, utána viszont csak 99 lett. Most kisebbségi kormány vezeti Franciaországot, amely bármikor ismét összeomolhat. Könnyen elképzelhető, hogy a helyzet csak a 2027-ben esedékes következő francia elnökválasztáskor fog rendeződni.

Bulgária – hatodjára futnak neki, alig működik az ország

Bulgáriában mindegyik párt túl gyenge ahhoz, hogy önállóan kormányt alakítson, de szinte senki nem akar együttműködni senkivel. Az ország a 2024-es évben is folytatta évek óta tartó politikai lejtmenetét, évek óta nincs stabil kormány Szófiában. A 2021-es menetrend szerinti parlamenti választás óta zsinórban a hatodik előrehozott választást kellett megtartani 2024 őszén. A tapasztalatok szerint a bolgár választási rendszerben egy stabil kormány létrejöttéhez a győztes pártnak legalább 30 százalékot kell elérnie, ilyenre legutóbb a 2017-es parlamenti választáson volt példa. A legfőbb probléma, hogy a Bulgáriát közel egy évtizeden át kormányzó volt miniszterelnök, Bojko Boriszov pártjával, a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért párttal a többi szereplő nem hajlandó együttműködni a korábbi korrupciós ügyei miatt. Az állandó politikai patthelyzet akadályozza az uniós források hatékony felhasználását, valamint aláásta az ország nemzetközi megítélését. Bulgária válsága az Európai Unió bővítési törekvéseire is komoly árnyékot vet.

Németország – mélyrepülésben a gazdaság, most új irányról döntenek

Olaf Scholz nem látott más megoldást, lemondott (Fotó: Emmanuele Contini/NurPhoto/Getty Images)

Németország utóbbi évtizedeiben ismeretlen fogalom volt a politikai instabilitás, most mégis ennek idejét éljük. Franciaországhoz hasonlóan itt is a kormánykoalíciót alkotó pártok összekülönbözése miatt kellett kiírni előrehozott választást, amelyet február 23-án fognak megtartani. A legutóbbi választás után a „jelzőlámpa-koalíció”, vagyis a Szociáldemokrata Párt (SPD), a Szabad Demokrata Párt (FDP) és a Zöldek összefogása vette át a kormányzást az országban. Különösen súlyos a helyzet, mivel Németország hosszú ideje nem látott gazdasági nehézségekkel néz szembe, amelyek egyben az Olaf Scholz német kancellár vezette kormány összeomlását is okozták.

Az FDP nem akart belemenni, hogy a kormány elengedje a hiánycélját, ezért felmondta a koalíciót, ami végül a jelenleg előállt helyzethez vezetett. A politikai válság olyan időszakban alakult ki, amikor Németországnak jelentős kérdésekkel kell szembenéznie, például az Oroszország és Ukrajna közötti háború további sorsával, a zöldenergia-politika kihívásaival, vagy a migráció miatti társadalmi feszültségek kezelésével. Az előre hozott választásokat több mint hét hónappal az eredetileg tervezett időpont előtt tartják meg, a kampányt pedig a magdeburgi terrortámadás árnyékolta be. A kancellár korábban irányválasztásról szóló választásnak titulálta az előre hozott voksolást.

Kanada – szertefoszlott a bizalom

Kanadában még nem jelentettek be előre hozott választást, ám rövidesen ez a megoldás következhet. Az eddig kormányzó Kanadai Liberális Párt népszerűsége rövid idő alatt rendkívül bezuhant a gazdasági nehézségek és a migrációs politika kudarca miatt. A múlt héten jelentette be lemondási szándékát Justin Trudeau kanadai miniszterelnök. Trudeau pártja, a Kanadai Liberális Párt (KLP) megteheti, hogy a miniszterelnök távozása után új kormányfőt jelöljön. Ebben az esetbe csak az ősszel esedékes választáson veszítik el a hatalmat, azonban a párt zuhanó népszerűsége nem biztos, hogy megengedi a várakozást. Az ellenzéki Kanadai Konzervatív Párt támogatottsága duplája, egyes felmérések szerint pedig már közel a triplája a kormányzó liberálisokénak, a tétovázás pedig a Liberális Párt végét is elhozhatja.

Mi a helyzet Magyarországon?

A fenti példáktól eltérőn Magyarországon nincsenek kormányzaton belüli ellentétek, és nem következett be olyan népszerűségváltozás sem Orbán Viktor és a Fidesz esetében, ami azt mutatná, hogy az emberek elsöprő többsége változást szeretne az ország élén. Bár egyes ellenzéki szereplők, köztük Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke és Gyurcsány Ferenc, a DK vezetője is egyre gyakrabban beszélt arról az elmúlt hetekben, hogy mára elfogyott a társadalmi támogatottság a kormányzópárt mögül, a múlt vasárnap Tolna megyében tartott időközi választás eredménye azonban nem éppen ezt a narratívát erősíti, hiszen a Fidesz jelöltje elsöprő, közel kétharmados győzelmet aratott ellenzéki kihívóival szemben.