Az Európai Parlament külügyi bizottságának (AFET) ülésén Mark Rutte hangsúlyozta, a jelenlegi veszélyes időben fokozni kell a biztonságot, és ennek érdekében erősíteni szükséges az együttműködést az Európai Unió és a NATO között. „Nem állunk hadban, de jelenleg békében sem élhetünk” – fogalmazott.
Többet kell beruházni a védelembe, hangsúlyt kell helyezni a védelempolitikára, és fokozni kell a védelmi kapacitást. Erősíteni kell a társadalmak és a létfontosságú infrastruktúrák ellenállóképességét – hangsúlyozta a NATO-főtitkár.
„Többet kell költenünk, jobban kell költenünk, és többet kell termelnünk” – fogalmazott Rutte, majd hozzátette: ennek célja nem a háború kiprovokálása, hanem annak megelőzése.
A védelem nem ingyen van, a biztonság nem ingyenes. Többet kell fektetni a biztonságba, többet kell költeni a védelmi kapacitás erősítésbe.
A korábban megállapított, a GDP-hez képest kétszázalékos ráfordítás „közel sem elégséges” a védelem szavatolására – figyelmeztetett. Fokozni kell a termelést, hajók, tankok, drónok, repülőgépek és más hadi eszközök gyártásának felgyorsítására van szükség – emelte ki a volt holland kormányfő.
Hangsúlyozta: a nem uniós partnerek bevonása az EU védelmi erőfeszítéseibe létfontosságú Európa szempontjából. A transzatlanti védelmi ipari együttműködés minden felet erősebbé tesz olyan időben, mikor Kína, Oroszország, Irán és Észak-Korea is növeli együttműködését az ipar, azon belül a hadiipar terén – hívta fel a figyelmet Rutte, majd úgy fogalmazott: „nem engedhetjük meg, hogy több pénzt és időt pazaroljunk el.”
A NATO-főtitkár hangsúlyozta: Oroszország háborúja folytatódik Ukrajna ellen, emellett Moszkva egyre több romboló kampányt folytat a katonai szövetség és az EU tagállamai ellen kibertámadásokkal, gyilkossági kísérletekkel és szabotázsakciókkal.
Kapcsolódó tartalom
„A kibertámadások, a szabotázsakciók, a kémkedés, dezinformáció, a migráció politikai eszközként való használata terén országaink ellenséges ténykedések célpontjai” – fogalmazott.
Világossá kell tenni, hogy a szabotázsakciók és más támadások nem maradnak válasz nélkül – jelentette ki Rutte, majd azt mondta: Oroszország destabilizációs hadjárata mellett Kína, Észak Korea és Irán is felsorakozott. Szavai szerint több más veszély is fenyeget, amelyek között a NATO-főtitkár a terrorizmust, az atomfegyverek fejlesztését és a klímaváltozást sorolta.
A NATO-főtitkár arra is figyelmeztetett, hogy a globális és az európai biztonság alapvető kérdése az ukrajnai háború kimenetele. Fenn kell tartani, sőt fokozni kell Ukrajna támogatását, hogy fordítani lehessen a háború menetén – jelentette ki.
„Mindannyian szeretnénk, ha véget érne a háború, de ezzel egy időben hosszú távú, tartós békét akarunk. Azt akarjuk, hogy minél hamarabb megkezdődjenek a béketárgyalások” – fogalmazott.
Oroszország számára egyértelművé kell tenni, hogy Ukrajnát nem támadhatja meg még egyszer
– mondta. A béke nem marad fenn, ha Vlagyimir Putyin orosz elnöknek sikerül Ukrajnában előretörnie – figyelmeztetett Rutte, majd hozzátette: „az orosz elnök nem áll meg”, korábban is fenyegetőzött háborúval. „Mi lesz a következő cél? Nem tudhatjuk” – mondta a NATO-főtitkár.
Szavai szerint a béke nem lesz tartós akkor, ha az ukrajnai háború olyan alkuval ér véget, amelynek révén Oroszország, Kína, Észak Korea és Irán együtt erősebbek lehetnek. A béke csak akkor maradhat fenn, ha Ukrajna az erő pozíciójában tárgyalhat a béketárgyalások asztalánál – mondta Rutte, majd úgy folytatta: ehhez folyamatos segítségre van szüksége Kijevnek.
Több fegyverre és gyorsabban, hogy jobban meg tudja védeni magát, és hosszú távú békét tudjon kialkudni maga, Európa és a világ számára egyaránt – hangsúlyozta. A NATO-tagországok és az EU támogatása kulcsfontosságú Ukrajna számára – tette hozzá.
A védelem és az ellenállóképesség fokozása, valamint Ukrajna támogatásának fenntartása és erősítése terén a NATO-nak és az Európai Uniónak kéz a kézben kell együttműködnie – zárta gondolatait Mark Rutte.
Kiemelt kép: Mark Rutte NATO-főtitkár (Fotó: MTI/EPA/Olivier Matthys)