Műsorújság
HU
EN
RO
#Otthon Start Program #Harcosok klubja #Ukrajna uniós tagsága #orosz-ukrán háború

„Mi maradt Franciaországból?” Tíz éve volt a Charlie Hebdo elleni merénylet

lead_image
Szerző: Udvardy Zoltán
2025.01.07. 19:00

Főoldal / Külföld

| Szerző: Udvardy Zoltán
A nyílt utcán a Charlie Hebdo karikatúráinak bemutatása miatt lefejezett tanár, terrortámadás Nizzában, fiatalok tömeges lemészárlása Párizsban, a Bataclan szórakozóhelyen – csak néhány mérföldkő az iszlamista terrorizmus évtizedéből. A szatirikus francia hetilap elleni terrortámadás tízéves évfordulóján a legfontosabb francia újságok címoldalai kivétel nélkül a tizenhét halálos áldozatot és huszonegy sebesültet követelő támadásra emlékeztettek.

A Liberation című radikális baloldali lap a muszlim és a keresztény vallás híveit is súlyosan sértő, provokáló címlappal,

a konzervatívabb szellemű Marianne az elmúlt évtized erőszakos cselekményeit, terrortámadásait felidéző karikatúrával,

a szintén baloldali-liberális Le Nouvelle Observateur első oldalán egy sírkőből felemelkedő, feltartott középső ujjal üzenő ököllel jelent meg a Charlie Hebdo című szatirikus lap elleni terrortámadás keddi évfordulóján.

A szakma áldozatai

Tíz esztendeje, 2015. január 7-én rontott be két két dzsihadista fegyveres, Saïd és Chérif Kouachi a Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilap párizsi szerkesztőségébe. A támadók a lapban megjelent karikatúrákért, Allah nevében,

Mohamed próféta megsértéséért bosszút kiáltva meggyilkolták a szerkesztőség számos munkatársát

és egy útjukba kerülő karbantartót is.


A támadás, majd a dzsihadisták ezt követő, többnapos ámokfutásának áldozatai között volt „Charb” Stéphane Charbonnier 47 éves karikaturista, a Charlie Hebdo igazgatója, „Cabu”, Jean Cabut 76 éves karikaturista, Georges Wolinski 80 éves karikaturista, „Tignous” Bernard Verlhac 57 éves karikaturista, Bernard Maris „Oncle Bernard” 68 éves közgazdász, újságíró és „Honoré”, a 73 éves karikaturista is. Meggyilkolták Mustapha Ourrad korrektort, Frédéric Boisseau karbantartót és Elsa Cayat, pszichiáter, újságírót is.

Kapcsolódó tartalom

A dzsihadisták mészárlásának áldozatai között említik Michel Renaud-t, a Clermont Ferrand-i polgármesteri hivatal volt kabinetfőnökét és Franck Brinsolaro 49 éves rendőrt, aki a főszerkesztő, „Charb” védelmére volt kirendelve.

A hajsza

A támadók kétnapi rendőrségi hajsza után Dammartin-en-Goële iparterületén egy nyomda épületébe vették be magukat. A Kouachi fivérekkel kapcsolatban álló Amedy Coulibaly csütörtök reggel Montrouge-ban lelőtt egy rendőrt és megsebesített egy embert, majd egy nappal később négy embert megölt és tizenötöt túszul ejtett egy kóser szupermarketben.

2015. január 9-én a rendőrség a két helyszínen közel egyidejűleg indított akciókban végzett a támadókkal, és kiszabadította a túszokat.

A halálos áldozatok száma összesen húsz (köztük a három támadó), a sebesültek száma huszonegy volt,

közülük több súlyos sérült. Ez volt Franciaország egyik legtöbb halálos áldozattal járó terrorcselekménye 1961. június 18. óta, amikor huszonnyolcan hunytak el egy vonaton történt robbantás következtében.

Háromszáz embert mészároltak le a dzsihadisták

Az iszlamista indíttatású mészárlások sorozata 2012 márciusában kezdődött, amikor az algériai származású Mohamed Merah meggyilkolt hét embert, közöttük egy toulousi zsidó iskola három tanulóját és egy tanárát. A Le Figaro keddi vezércikkében megjegyzi: azóta háromszáz halálos áldozata volt az iszlamista terrortámadásoknak Franciaországban.

Kapcsolódó tartalom

Nehéz lenne felsorolni a 2012-ben kezdődő, majd a Charlie Hebdo elleni 2015-ös támadással felerősödő dzsihadista terrortámadásokat, melyek közül

a párizsi Bataclan szórakozóhelynél

2015 novemberében, illetve aznap más párizsi helyszíneken elkövetett tömegmészárlás, később egy tanár, Samuel Paty 2020 októberében történt lefejezése, vagy a 2016 júliusi, nizzai ámokfutás keltette fel többek között a világsajtó figyelmét is.

Karikatúrák Mohamedről és Szűz Máriáról

A Charlie Hebdo szerkesztősége elleni merénylet előzményei közé tartozik, hogy több más európai újsággal együtt 2006 februárjában a Charlie Hebdo is bemutatta az eredetileg a dán Jyllands-Posten című lapban közölt 12 Mohamed-karikatúrát. Az újság egyébiránt

rendszeresen közölt a különféle világvallásokhoz tartozó emberek érzelmeit mélyen sértő karikatúrákat.

2007-ben pedig olyan címlappal jelent meg, melyen egy-egy szöges bakancsot viselő zsidó rabbi, katolikus püspök és muszlim imám ordítva követeli az újság betiltását.

A Charlie Hebdo 2011. április 20-i címlapján a világvallások szent könyveit, a Bibliát, a Koránt és a Tórát vécépapírként ábrázolta. 2011 novemberében az újság különkiadásban jelent meg Sharia Hebdo címmel, amely az iszlám saría nevű erkölcsi és vallási vezérelvének kifigurázása. A kiadás szerkesztőjeként Mohamed volt megjelölve, és ismét karikatúrákat adtak közre az iszlám alapító prófétájáról.

A lap egyébként nemrég ismét csatlakozott napjaink legüldözöttebb világvallásaként ismert kereszténység elleni támadások sorozatához. Mint arról a hirado.hu beszámolt, 2024 augusztusában a Charlie Hebdo augusztus 16-án megjelent karikatúrája a lourdes-i Szűz Máriát a majomhimlő tüneteivel elborítva és idézhetetlen, sértő szavakkal ábrázolta. A lap augusztus 15-ére, Nagyboldogasszony napjára időzítette a keresztények érzelmeit sértő támadást.

A Cahrlie Hebdo lapszámai fontos szerepet játszottak egy tanár, Samuel Paty lefejezésében. A 47 éves pedagógus, aki a Párizshoz közeli, Conflans-Sainte-Honorine-i Bois d’Aulne középiskolában történelemet és földrajzot oktatott, a véleménynyilvánítás szabadsága keretében bemutatta a Charlie Hebdo című lap karikatúráit.

A csecsen származású Abdullakh Anzorov „Allahu akbar!”-t kiabálva a nyílt utcán, bosszúból lefejezte a tanárt.

A Samuel Paty elleni merénylet évfordulóján, 2023 októberében pedig egy 20 éves csecsen származású orosz állampolgár, Mohamed Moguskov késelte halálra Dominique Bernard-t, Arras város Gambetta gimnáziumának irodalomtanárát, miközben szintén azt kiabálta, hogy „Allahu akbar!”.

Kik ezek a fiatalok?

„2015. január 11-én azt hirdettük: Je suis Charlie, je suis flic, je suis juif” – idézi fel a Le Figaro a terrorcselekményt követő tüntetés jelszavát (Charlie vagyok, zsaru vagyok, zsidó vagyok), melynek során a demonstrálók kiálltak a rendőrök, a zsidók és a muszlimokat is kifigurázó újságírók mellett.


„Mára mi maradt ebből a szlogenből? Az újsághoz való kötődés még mindig megvan. De attól tartok, ez csak egy érzelmi kötődés, ami nem lesz tartós. Harcot kell vívni a Charlie szellemének életben tartásáért. Különösen a fiatalabb generáció körében.

Az Ifop felmérése szerint a 18–24 évesek 31 százaléka úgy véli, hogy a hetilapnak nem kellett volna 2006-ban megjelentetnie a Mohamed-karikatúrákat.

46 százalék pedig azt is mondta, hogy sokkolta egy újabb, Mohamedet megjelenítő karikatúra” – idézi a lap Francois Kraust, az Ifop közvélemény-kutató cég egyik kutatási osztályvezetőjét.

Kiemelt kép: Résztvevők »Én vagyok Mohamed« feliratú transzparensekkel tiltakoznak a Charlie Hebdo című szatirikus hetilapban megjelent újabb, Mohamed prófétát ábrázoló karikatúrák megjelentetése miatt Algírban 2015. január 16-án (Fotó: MTI/EPA)

iszlamistamédiamigránskrízisterrorizmus Franciaország

Ajánljuk még