Trudeau-ra az elmúlt időszakban egyre nagyobb nyomás nehezedett párttársai részéről, hogy bejelentse lemondását, erre végül hétfőn sor is került. Lemondása új fejezetet nyit az ország politikájában. Trudeau számára adott volt a háttér, ami minden ambiciózus politikus vágya. Tekintélyes politikus dinasztia sarja; Pierre Elliott Trudeau egykori kanadai miniszterelnök fia. A sajtó sokáig kegyesen kezelte, és a közösségi médiában is kiemelkedően népszerű volt. Fiatalon vált miniszterelnökké, amikor 2015-ben, mindössze 43 évesen emelkedett hatalomba. Első ciklusa idején kényelmes többséggel kormányozhatott. Most viszont a bukás vár rá, párttársai szabadulni akarnak tőle, miközben pártja, a Kanadai Liberális Párt népszerűsége 15 éves mélyponton van.
Hallatlanul népszerűtlen
Az Ipsos közvélemény-kutató decemberi felmérése azt mutatta, hogy a kanadaiak 73 százaléka szerint Trudeau-nak le kellene mondania a Kanadai Liberális Párt vezetéséről, és pártja támogatóinak 43 százaléka is így gondolta. Trudeau és pártja népszerűsége már 2023 eleje óta zuhan, melynek két legfőbb oka a gazdasági helyzet és a bevándorlás. Lemondását azonban pártján belüli meggyengülése idézte elő, amelyhez nagyban hozzájárult konfliktusa pénzügyminiszterével. A legfrissebb felmérés szerint az ellenzéki konzervatívok pártja 45:16 arányban győzné le a liberálisok pártját.
A világjárvány után az infláció 8 százalék fölé ugrott Kanadában, amely csak fokozatosan csökkent vissza a jelenlegi 2 százalék alatti szintre, ellenben a munkanélküliség szintje továbbra is magas, 6,4 százalék. Az ellenzéki Kanadai Konzervatív Párt erőteljesen kritizálja a szén-dioxid-adót is, amely egyre növekvő terhet ró a gazdaságra.
A bevándorlás is jelentős hatással volt az országra. Az utóbbi három évben csaknem hárommillió embert fogadott be a Trudeau kormányzásának kezdetén 35 milliós ország, ami jelentősen megterhelte az egészségügy és a lakhatás helyzetét. Trudeau októberben a kanadai bevándorláspolitika szigorítása mellett döntött.
Feszültségek Trumppal
Donald Trump megválasztott amerikai elnök és Justin Trudeau novemberi találkozója után Trump nagyon eredményesnek minősítette a megbeszéléseket, amelyek középpontjában a tisztességes kereskedelmi megállapodások álltak, és amelyek nem károsítják az amerikai munkavállalókat. Röviddel ezután Trump a Truth Social-portálon keresztül felvetette, hogy Kanada akár az Egyesült Államok 51. államává is válhat, ha az ország vezetése úgy véli, hogy a tervezett vámok tönkretennék a kanadai gazdaságot. Később Trudeau kritizálta a vámötletet, mondván, az amerikaiak lassan rádöbbennek, hogy a Kanadából érkező árukra kivetett vámok jelentősen megdrágítanák a mindennapjaikat.

Trump ezután ismét a Truth Social-felületén Kanada nagyszerű kormányzójaként említette Trudeau-t, és jelezte, hogy várja a mélyreható tárgyalások folytatását a vámokról és a kereskedelemről, majd hivatalosan is bejelentette, hogy első intézkedései között 25 százalékos vámmal sújtaná a Kanadából és Mexikóból érkező összes terméket. Arra hivatkozott, hogy mindaddig fenntartja ezeket a vámokat, amíg a határnál feltartóztathatatlanul érkeznek a „karavánok”, valamint az illegális kábítószer- és bevándorlási problémák meg nem szűnnek.
A következő kanadai választást 2025. október 20-a előtt kell megrendezni. Az Ipsos felmérése azt is kimutatta, hogy a kanadaiak 39 százaléka úgy véli, hogy Pierre Poilievre konzervatív vezető a legalkalmasabb arra, hogy Trumppal tárgyaljon, Trudeau esetében csak 14 százalék gondolta így.
Kiemelt kép: Justin Trudeau kanadai miniszterelnök 2015-ben (Fotó: MTI/EPA/Chris Roussakis)