A február 23-i előre hozott választásokra készülve a német pártok merőben eltérő tervekkel készülnek az ország gazdaságának helyreállítására. A németországi választási kampány heves világnézeti összecsapássá kezd válni a merőben eltérő gazdasági elképzelések miatt – írja a Politico.

Miközben a németek egyre jobban aggódnak országuk gyengélkedő gazdasága miatt – amely már a második egymást követő évben zsugorodik –, a február 23-ra kitűzött választás előtt a növekedés újraindításának kérdése válik a legsürgetőbb és legvitatottabb kérdéssé.

„Az ország veszít versenyképességéből” – mondta Friedrich Merz, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetője a szövetsége választási programjának bemutatásakor. „Stabil, cselekvőképes kormányra van szükségünk” – közölte. Miközben a német iparban nagyarányú elbocsátások kezdődnek, és

olyan ikonikus vállalatok, mint a Volkswagen gyárbezárásokkal fenyegetnek,

a kampányban a belpolitikai kérdések – nem az ukrajnai háború vagy Németország európai szerepe – dominálnak.

Friedrich Merz az előre hozott választás legesélyesebb kancellárjelöltje (Fotó: MTI/EPA/Filip Singer)

A választások előtt a németeket leginkább foglalkoztató kérdés a gazdaság – derült ki a német közszolgálati televízió számára készített friss felmérésből, amelyet a migráció követ.

Oroszország ukrajnai háborúja a negyedik helyen állt a listán.

Valamennyi párt a német ipari növekedés dicsőséges napjainak visszaállítására esküszik, de a megvalósítás módjára vonatkozóan merőben eltérő elképzeléseik vannak.

Friedrich Merz, a CDU vezetője, egyben a legesélyesebb kancellárjelölt a jövedelemadók jelentős csökkentését javasolja, valamint a társasági adókulcs csökkentését. Emellett csökkenteni akarja a szociális juttatásokat, amelyek szerinte visszatartják az embereket a munkavállalástól, valamint lazítani akarja a szabályozásokat. Ezek a változtatások szerinte

elősegítenék a magánberuházásokat, amelyek hozzájárulnának a gazdaság élénkítéséhez.

A fiskálisan konzervatív Német Szabaddemokrata Párt (FDP) hasonló politikai receptet fogalmazott meg, az adók csökkentését javasolva a legtöbb kereső és a vállalatok számára. A megújuló energiák támogatását is meg akarja szüntetni, miközben újjáélesztené az ország atomerőműveit.

Olaf Scholz jelenlegi német kancellár és balközép Szociáldemokrata Pártja (SPD) ezzel szemben

nagy állami beruházásokat szorgalmaz az ipari növekedés beindítása érdekében.

Scholz az amerikai inflációcsökkentő törvényhez hasonló 100 milliárd eurós beruházási alapot javasolt, és ígéretet tett arra, hogy a minimálbért 12 euróról 15 euróra emeli óránként. A cél az, hogy Németország sikeres, erős ipari ország maradjon, akár 10, 20 vagy 30 év múlva is – mondta Scholz. Az SPD adócsökkentést sürget a legtöbb kereső számára és adóemelést a gazdagok számára, ugyanakkor egy „Made in Germany” nevű juttatást javasol, amely a vállalatok eszközberuházásait a vételár 10 százalékának megfelelő közvetlen adó-visszatérítésével támogatná.

Olaf Scholz és pártja várhatóan nagy visszaesést fog elkönyvelni az előző választási eredményükhöz képest (Fotó: MTI/EPA/Olivier Matthys)

A Zöldek egy „Németország Alapot” javasolnak az ország infrastruktúrájába történő beruházások finanszírozására, valamint a villamosenergia-adó európai minimumra történő csökkentésére. Az alap a párt programja szerint modern, működő és klímasemleges országot és versenyképes gazdaságot garantálna a fiatalabb generációnak, ahelyett hogy halasztott terhekkel és leromlott infrastruktúrával hagynák őket.

Közgazdászok megkérdőjelezték, hogy a tervek elég ambiciózusak-e ahhoz, hogy szembenézzenek a német gazdaságot sújtó strukturális problémákkal – az energiaigényes ipart sújtó magas energiaköltségekkel és az ország exportorientált gazdaságának alapját képező szabadkereskedelem összeomlásával.

Az is kérdéses, hogy hogyan fizetik ki a költségeket.

Mind az SPD, mind a Zöldek végső soron a közberuházások felszabadítását szeretnék elérni az ország adósságfékének reformjával, amely a strukturális költségvetési hiányt a GDP 0,35 százalékára korlátozza, kivéve vészhelyzet esetén.

A CDU ezzel szemben ragaszkodni akar ezekhez a kiadási szabályokhoz, pártprogramjában azzal érvel, hogy a ma adósságai a holnap adóemelései. Német közgazdászok bírálták a pártok terveit, mivel többet ígérnek, mint amennyit teljesíteni tudnak, Merz adócsökkentéseit különösen sok kritika érte. Közgazdászok és Merz ellenfelei becslései szerint a konzervatívok által javasolt adócsökkentések éves szinten akár 100 milliárd euróra is rúghatnak, és sokak szerint a gazdasági növekedés közel sem lesz elég erőteljes ahhoz, hogy ellensúlyozza a tervezett adócsökkentéseket. A bírálatokról kérdezve Merz azonban úgy vélekedett, hogy a döntő tényező az, hogy helyreállítsuk Németország teljesítési hajlandóságát és növekedési képességét. Akkor – magyarázta – a finanszírozási kérdések teljesen más megvilágításban fognak megjelenni.

A kampányban Alice Weidel és az AfD a CDU kihívójaként pozicionálja magát (Fotó: Maryam Majd/Getty Images)

A Politico cikkéből kimaradt Németország második legnagyobb politikai erejének álláspontja. Az Alternatíva Németországért (AfD) kancellárjelöltje a párt társelnöke, Alice Weidel lett. Az AfD gazdasági programjának fontos eleme

a munkanélküli segély rendszerének szigorítása, az autóipari korlátozások eltörlése, az adóterhek csökkentése, az energia- és szén-dioxid-adók eltörlése.

Az energiapolitikában a megújuló energiaforrások támogatásának megszüntetését, a szén- és atomenergia visszaállítását, valamint a zöld-energiapolitikából való kilépést szorgalmazzák.

Kiemelt kép: A Volkswagen emblémája a cég wolfsburgi gyárának egyik épületén 2024. október 29-én. A német autógyártó üzemi tanácsának vezetõje az elõzõ nap bejelentette, hogy a vállalat legalább három németországi üzem bezárását, több tízezer alkalmazott elbocsátását és a megmaradó német üzemei kapacitásának csökkentését tervezi.