Különös aktualitást ad az amerikai törvényhozás, a Capitolium 2021. január 6-i ostromának az, hogy a távozó elnök, Joe Biden – annak ellenére, hogy a múlt nyáron ennek ellenkezőjét ígérte – egyik legutolsó intézkedéseként elnöki kegyelemben részesítette fiát, az ukrán Burisma energetikai céggel kapcsolatos, súlyos korrupciós ügyekben érintett Hunter Bident.
It will be very interesting when all this is revealed in Senate #ImpeachingHearings:#HunterBiden has been named by #Latvian AG as coconspirator who knowingly participated in the #Ukraine #Burisma RICO scheme, funneling millions to his #RosemontSeneca account in the Caymans… pic.twitter.com/q6wzvfbLH3
— 🇺🇸California Condor🇺🇸 (@Condor_Law) December 26, 2019
Ellopott választás?
Négy esztendővel ezelőtt példátlan esemény zajlott az Egyesült Államokban: a 2020. november 3-i választások eredményével
elégedetlen tömeg megostromolta a washingtoni Capitolium épületét.
Az ostrom előzményei közé tartozott az ország feszült belpolitikai légköre. Az akkor még hivatalban levő republikánus elnök, Donald Trump hosszabb ideig nem ismerte el kihívója, a demokrata Joe Biden győzelmét. Azzal vádolta a demokratákat, hogy választási csalást követtek el. A 2020. január 6-i ostrom a George Washington-emlékműnél kezdődött, a Mentsétek meg Amerikát! néven meghirdetett demonstráción többek között Rudy Giuliani is felszólalt. Ő volt New York polgármestere a 2011. szeptember 11-i terrortámadások idején. Beszédében a politikus „bajvívásra” szólított fel.
On January 6, rioters coming from a pro-Trump rally broke into the U.S. Capitol, resulting in deaths, injuries, arrests and vandalism.
Here’s an in-depth look into how the incident unfolded. https://t.co/w5igPwlg5U pic.twitter.com/3pvim71IsO
— ABC News (@ABC) January 10, 2021
A január 6-i demonstrációkon részt vevő szervezetek közül a Proud Boys szélsőséges szervezet tagjai a késő délelőtti órákban megindultak a Capitolium felé. Trump hívei közben az Ellipse nevű washingtoni parkban gyülekeztek, ahol az elnök beszédet tartott. Megismételte azt a vádat, hogy a választást ellopták.
Koordinálatlan tömeg
Bár a Capitolium előtti tüntetésre Trump felhívta híveit, a nap folyamán Twitter-bejegyzésében az erőszakot már elítélte, és arra szólította fel híveit, hogy menjenek haza. Miközben Trump támogatói az elcsaltnak vélt választások ellen tüntettek, a kora délutáni órákban a rendőrség kiürítette az épületet, mert csőbombákat találtak. Trump mindeközben a Fehér Házhoz érkezett, s egy ideig nem volt tudomása a történtekről.
Jacob Anthony Angeli Chansley, akit QAnon sámánként ismernek, a Capitolium-beli zavargások egyik figurája volt (Fotó: Brent Stirton/Getty Images)Összecsaptak a rendőrökkel, majd behatoltak az első tüntetők a Capitoliumba, ahol a biztonsági emberek egy védett területre menekítették Mike Pence alelnököt. A munkáját végző szenátus szünetet rendelt el. A Capitoliumba berontó, meglehetősen vegyes összetételű tömeg koordináltalanul, minden különösebb cél nélkül egy ideig folytatta a zavargást a törvényhozás épületében is. Betörtek Nancy Pelosi, a képviselőház elnökének irodájába is.
Késett a Nemzeti Gárda
Az összecsapás következtében öt ember életét vesztette, négyen a tüntetők közül: egy nőt lelőttek, egy férfi sztrókot, egy másik szívinfarktust kapott, egy nőt pedig valószínűleg a tömeg taposott agyon. Az ötödik áldozat a capitoliumi őrség tisztje volt, akit poroltóval vertek fejbe, ő másnap halt bele a sérülésébe.
A Nemzeti Gárda hosszú órákig nem avatkozott be az eseményekbe.
Órákig zajlott az ügyben Ryan McCarthy, a szárazföldi hadseregért felelős államtitkár és Muriel Bowser washingtoni polgármester asszony, valamint Christopher Rodriguez és a városi rendőrség vezetője, majd később más katonai vezetők és politikusok hosszas, bonyolult egyeztetése.
Ahogy – 17.20 után – megérkezett az épületbe a Nemzeti Gárda első, 155 fős felfegyverezett alakulata, a zavargásoknak azonnal sikerült véget vetni. Már 17.40-re megtisztították az épületet az illetéktelen behatolóktól.
Tömegek éltek volna inkább Biden nélkül
Aznap, 2021. január 6-án az Egyesült Államok számos más államában is tüntetések voltak a helyi törvényhozás épületei előtt. Tizenegy embert letartóztattak Sacramentóban, Kaliforniában; több utat is lezártak a belvárosban. Hasonló megmozdulások voltak többek között Kansasban, Georgiában, Minnesotában, Columbusban, Ohióban, Lincolnban (Nebraska), Oklahoma Cityben (Oklahoma), Carson Cityben (Nevada) Nashvilleben (Tennessee) és Washington államban is, ahol a tüntetők bejutottak a washingtoni kormányzói villa kertjébe. Számos amerikai nagyvárosban, így Los Angelesben is utcai tüntetéseken vonultak fel Trump támogatására.
A zavargásokat követően a Twitter cég felfüggesztette Donald Trump fiókját 2021. január 8-án.
Tüntetők a Capitolium épületében (Fotó: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo)22 év az egyik szervezőnek, Zuckerberg hallgat
A Capitolium ostromlói ellen később számos büntetőeljárás indult: 2023 szeptemberében Washingtonban hozták meg a legsúlyosabb verdiktet. Összesen 22 év börtönre ítélték a washingtoni zavargások egyik irányítójának tartott Enrique Tarriót, a Proud Boys radikális szervezet korábbi első számú vezetőjét.
Ugyanakkor tisztázatlan maradt Mike Zuckerberg szerepe a 2020-as elnökválasztásban. A Facebook alapítója és vezérigazgatója 2022-ben azt állította:
az FBI nem sokkal azelőtt figyelmeztette a közösségi médiaóriást a „közelgő orosz propagandára”, hogy kirobbant volna a botrány a Joe Biden fia, Hunter által elhagyott laptop ügyében
– írta korábban a Breitbart. Joe Biden fia, Hunter egy szervizben hagyta a laptopját, és arról fontos, bizalmas információk kerülhettek napvilágra. A laptop merevlemezén található információk nemcsak Hunter, de Joe Biden és az ukrán Burisma energetikai cég törvénytelen, korrupciós botrányokkal teli kapcsolatait is felfedték.
Druggie of the Year Award
Hunter Biden 💉
Can’t Tag…. * Only has a MySpace @FreeSpeechCTO @barkmediax @CtespnN pic.twitter.com/CEzz12QLxB
— AB (@AB84) December 28, 2024
A demokratákhoz hű amerikai liberális média jó része és Zuckerberg Facebookja egyaránt agyonhallgatták ezeket a botrányos tényeket a 2020-as választásokig, így az amerikai állampolgárok jelentős része úgy adta le voksát, hogy nem volt információja a Biden család korrupt ügyleteiről.
25 ezer fegyveres „választotta meg”
Joe Biden a minap a The Washington Postban írt véleménycikkében megemlékezett a Capitolium ostromáról és kiemelte: „Büszkének kell lennünk arra, hogy demokráciánk ellenállt ennek a támadásnak.” Miközben Biden örömét fejezte ki, hogy
idén nem lehetünk hasonló események tanúi, és a hatalom békés átadásáról beszélt,
nem ejtett szót arról, 2021. január 20-án ötször annyi katona biztosította az ő elnöki beiktatási ünnepségét, mint amennyien a későbbi afganisztáni kivonulást.
Chuck Schumer, a szenátus demokrata frakciójának vezetője (b) üdvözli a nemzeti gárdistákat a washingtoni Capitolium látogatóközpontjában 2021. január 22-én (Fotó: MTI/EPA/Shawn Thew)Biden beiktatására 26 ezer nemzeti gárdistát küldtek Washingtonba, közülük ötezer még két hónappal később is a városban állomásozott. Ezzel szemben az afganisztáni kivonulás támogatására 2021 augusztusában mindössze ötezer főt küldött Joe Biden Kabulba.
Kész helyzet
Míg Biden a hatalom zökkenőmentes átadását ígérte Donald Trumpnak, az ukrajnai háborút befejezni igyekvő megválasztott elnök dolgát nem könnyíti meg, hogy Biden lehetővé tette Ukrajna számára, hogy amerikai fegyverekkel orosz területek ellen is intézhessen támadást. Biden szintén kész helyzetet teremtett azzal, hogy 2024. december 1-jén bejelentette, elnöki kegyelmet ad fiának.
Hunter Bident számos büntetőügyei közül idén két büntetőügyben találta bűnösnek a bíróság: hazudott kábítószer-használatával kapcsolatban és egy fegyvervásárlási kérdőíven is. Republikánus vélemények szerint ez az ügy csak figyelemelterelés volt, hogy ne kelljen vádat emelni az elnök fia ellen, ennék sokkal súlyosabb ügyekben.
Most Hunter Biden teljes és feltétel nélküli kegyelemet kapott az Egyesült Államok elleni azon bűncselekményekért, amelyeket a 2014. január 1. és 2024. december 1. közötti időszakban követett el vagy követhetett el, illetve amelyekben részt vett (…). Ez tehát vonatkozik az ukrán Burisma gázcégnél eltöltött időre és a New York Post által leleplezett kínai üzletekre is.
Donald Trump republikánus párti amerikai elnök támogatóinak egy csoportja megostromolja az amerikai törvényhozás washingtoni épületét, a Capitoliumot 2021. január 6-án (Fotó: MTI/EPA/Michael Reynolds)Kiszabadíthatja Trump „a túszokat”
Több mint 1250 ember vallotta magát bűnösnek, vagy ítélték el őket a pereket követően, több mint 650-en kaptak börtönbüntetést, néhány naptól 22 évig terjedő időtartamban. Trump tavaly márciusban azt írta, elnökként az egyik első lépése az lesz, hogy kiszabadítja a január 6-i túszokat. A Capitolium elleni január 6-i támadás negyedik évfordulóján a törvényhozók arra készülnek, hogy
Donald Trump megválasztott elnök hamarosan kegyelmet adhat sokaknak,
akiket a zavargással kapcsolatos tetteik miatt bűncselekményekkel vádolnak.
Tavaly márciusban Trump azt írta a Truth Social-oldalon: elnökként az egyik első lépése az lesz, hogy kiszabadítja a január 6-i túszokat, akik szerinte jogtalanul bebörtönöztek. „Valószínűleg nagyon gyorsan megteszem” – mondta az NBC Meet the Press című műsorában.
Kiemelt kép: Donald Trump amerikai elnök támogatói tüntetnek az amerikai Capitoliumban 2021. január 6-án, Washingtonban. Az elnök arra kérte őket: menjenek haza (Fotó: Brent Stirton/Getty Images)